Spatula Sára és Kémcső Jenő a laborjában dolgozik egy nagyon bonyolult kísérleten. A munka egy pontján elakadnak, hiába olvasnak el rengeteg könyvet, cikket,..hiába keresnek az Interneten. Végül úgy döntenek, hogy a közeli óvoda kicsinyeitől kérnek segítséget, hátha, nekik eszükbe jut valami olyan dolog, amire ők, a sokat tanult felnőttek már nem is gondolnak.
Óvodai elkészítés: A foglalkozást megelőző napon (ha erre nincs mód aznap reggel) az óvodapedagógus felolvassa a csoportnak a következő levelet (a megadott szöveg csupán vázlat), amelyet egy lezárt, lepecsételt borítékból vesz elő:
Kedves Gyerekek!
Egy különleges küldetésen dolgozunk. Munkánkhoz szükségünk lenne a segítségetekre. Holnap várunk Titeket a szupertitkos laboratóriumunkban. A jelszó: KÉMIA.
Üdvözlettel,
Spatula Sára és Kémcső Jenő
U.i: A jelszót ne áruljátok el senkinek!
Óvodapedagógus feladata: Az óvodapedagógus ráhangolja a gyerekeket a titkos küldetésre
és a foglalkozás során lelkesíti az ovisokat, segíti a foglalkozás zökkenőmentes lebonyolítását.
Forgatókönyv 1.0:
Spatula Sára és Kémcső Jenő a laborjában dolgozik (műanyag palackok, néhány edény, ételfestékkel színezett vízzel; fehér porok /liszt, cukor, só/ – minden háztartásban megtalálható, veszélytelen, egészségre nem káros anyagok), rajtuk fehér köpeny, védőszemüveg, lila gumikesztyű… A gyerekek az óvodapedagógus(ok) vezetésével érkeznek a terembe és félkör alakban leülnek a „laboratórium” elé. Látják, ahogy a két vegyész dolgozik, majd hirtelen rádöbben, hogy valami még hiányzik a nagy „lombikból”, amitől működne a kísérlet. Vaskos könyveket vesznek elő, az egyikük a laptopján kezd el keresni.
Mindez eredménytelen. Jenőnek ekkor eszébe jut, hogy kérdezzük meg az óvodásokat, hátha nekik van egy jó ötletük.
Spatula Sára és Kémcső Jenő bemutatkozik a gyerekeknek, leveszik a szemüveget, a kesztyűt – elmondják, miért is viselik azokat. Sáránál van egy spatula, Jenőnél egy kémcső.
Látványos és veszélytelen kísérletekkel elkezdik bemutatni azt a helyet, ahol mindennap dolgoznak, a laborjukat.
Minden kísérletben a gyerekek segítenek nekik (a foglalkozás vezetői ügyelnek arra, hogy a csoport valamennyi tagja kapjon feladatot a bemutató alatt). Az egyes kísérletek végén rövid, tömör, a gyerekek számára érthető magyarázatokat is ad a két tudós.
Három példa a kísérletekre (a kísérletek száma a foglalkozás hosszával arányosan kerül
meghatározásra):
Szivárványoszlop:
Négy gyereket kihívunk, akik megfognak egy-egy poharat. Két másik társuk különböző mennyiségű cukrot lapátol a poharakba. Négy további óvodás különböző színű ételfestéket csepegtet a poharakba. Sára és Jenő – óvatosan -, egy nagy átlátszó levágott tetejű flakonba rétegezi a négy különböző (eltérő koncentrációjú) oldatot, amely a sűrűségkülönbség miatt nem keveredik össze, hanem „szivárványoszlopot” alkot.
Bors-varázslat:
A lapos tányérban lévő víz felszínére őrölt borsot szórunk, majd a tányér közepére egy csepp mosogatószert cseppent egy óvodás. Mi történik?
Ha apa nem akar lufit fújni:
0,5 l-es műanyag flakonba ecetet töltünk, a léggömbbe pedig szódabikarbónát teszünk. Az üveg szájára húzzuk a lufit, úgy, hogy közben a fehér por az üvegbe szóródjon. A szódabikarbóna és az ecet reakciója során gáz (szén-dioxid) szabadul fel, amely felfújja a léggömböt (NaHCO3 + CH3COOH = CH3COONa + H2O+CO2).
Lezárás: A nagy kísérletezés során Jenő a fejéhez kap, eszébe jutott, mi hiányzik a foglalkozás kezdetén félbehagyott reakcióhoz. Gyorsan hozzáadja a lombik tartalmához a
hiányzó komponenst (egy látványos, veszélytelen, meglepetés kísérlet). Sára és Jenő nagyon boldog, hogy az óvodások segítségével sikerült a reakciójuk. Hálájuk jeléül okleveleket adnak a kis, tiszteletbeli vegyészeknek, az oklevélen szerepel az óvodás neve (kérjük a neveket legkésőbb a foglalkozás előtt két nappal elküldeni, hogy kinyomtathassuk), Sára és Jenő aláírása, illetve van rajta egy üres négyzet, ahova minden ovis lerajzolhatja a laborban látott legizgalmasabb kísérletet.
Amikor a rajzok elkészültek Sára és Jenő elköszön a gyerekektől. Felhívják a figyelmüket, mielőtt otthon elkezdenének kísérletezni, mindenképpen szóljanak anyának és apának!
Közreműködő kutatók: Dr. Paszternák András és Berényi Szilvia
