Címke: viselkedés

A legnagyobb óceanárium

oceanarium

A világ legnagyobb óceanáriumát építik fel 2012-ig az oroszországi Távol-Keleten, Vlagyivosztok közelében. A Russzkij-szigetre megálmodott létesítmény 435 vízmedencéjével és akváriumával mindenekelőtt arra szolgál, hogy jobban kutathassák a Csendes-óceán északnyugati részének tengerbiológiáját. Az akváriumokban a biológusok elsősorban a tengeri állatok mesterséges körülmények közötti viselkedését tanulmányozzák majd, a látogatók pedig egyebek mellett egy 75 méter hosszú “vízalatti” alagúton figyelhetik meg a tengerek lakóit.

Az óceanáriumról a THE portálon olvashattok.

Szerenádozó pingvinek

pingvin

A nőstény pingvinek jól teszik, ha odafigyelnek udvarlóik kiáltásaira – azokból ugyanis kiderül, hogy mennyire lesz jó apa a kiválasztott. A hím hangja elárulja, mennyire hájas, és ebből fakadóan mennyire megbízhatóan tudja majd őrizni a pár tojásait. A kövér pingvinhím sokáig kibírja táplálék nélkül, ezért tovább képes költeni a tojásokat, mint egy sovány, amelynek időnként el kell távoznia a “fészekről”, hogy élelemszerzés céljából a tengerben halászhasson. Az antarktiszi Adélie-pingvinek általában pár hónapra hagyják el a tengert, hogy párosodjanak, és felneveljék fiókáikat.

A cikket az MTI oldalán olvashatjátok.

Hangutánzó macskaféle

hangutanzomacska

A margay macska egy fán élő ocelot-féle majmot utánozó viselkedésével szinte sugallja, hogy a kiszemelt áldozatnak áldozatul is kell esnie – közölte a Wildlife Conservation Society. A Brazíliában, az amazóniai esőerdőben, működő Reserva Florestal Adolpho Ducke kutatói 2005-ben egy olyan ocelot-félét fedeztek fel, amely a tarka oroszlánmajom kölykeinek a hangját utánozza. Ez volt az első – és mindmáig az egyetlen – olyan, tudományosan is dokumentált eset, amikor az amerikai kontinensen egy macska utánozta az áldozatát képező fajt. A szakembereknek nincs tudomása arról, hogy bárhol másutt a világon a ragadozók mintegy vadászezközként használnák a hangutánzást.

A hangutánzó macskáról a National Geographic Magyarország oldalon olvashattok.

A bonobók más főemlősökre vadásznak

bonobo100716

A csimpánzok rokonai, a bonobók társadalmában a nőstények uralkodnak. Ezért sokáig azt hitték, hogy a „szerelmeskedj, ne háborúzz” elvet vallják. Ez azonban tévesnek bizonyult. Míg a hím csimpánzok gyakran verődnek bandákba, hogy más majmokra vadásszanak, a sokkal békésebb bonobókról azt hitték, hogy húsfogyasztásukat csak erdei antilopokra, mókusokra és rágcsálókra korlátozzák. A kutatók azonban közvetlen bizonyítékot szereztek arról, hogy a bonobók igenis vadásznak más főemlősfajok fiatal egyedeire, és lelkifurdalás nélkül elfogyasztják a zsákmányt.

A bonobókról a National Geographic Magyarország oldalon olvashattok.

Szexuális étvágy és termékenység

szexualisetvagy

A University of Texas kutatóinak legújabb tanulmánya szerint ahogy egyre több nő vár 30-40 éves koráig az első gyermek vállalásával, egyre gyakoribbá válik, hogy ebben a korban megnő a szexuális aktivitásuk, a gyermekvállalási időszak végének mintegy megkoronázásaként. 35 éves kor felett már jóval nehezebb teherbe esni, azonban a nők erős motivációt éreznek, hogy próbálkozzanak egészen a menopauzáig. A szerzők szerint evolúciós nézőpontból ez a szaporodási viselkedés egy berögződött pszichológiai mechanizmus, amely fejlődésünk évezredei során alakult ki.

A cikket az mRNS.hu oldalon olvashatjátok.

Beszélgető halak

beszelgetohal

Tudósok felfedezték, hogy a halak mormogó, dörmögő, csipogó és pukkanó hangokat hallatva kommunikálnak egymással. A víz alatti világ korántsem olyan csendes, mint hinnénk: a halak hol az ellenkező nem tagjait győzködik, hol veszélyre hívják fel társaik figyelmét, néha megmutatják az irányt, máskor pedig csak fecsegnek. A ragadozók még arra is képesek, hogy a halak tereferéjét elcsípve csapjanak le áldozatukra – állítja Shahriman Ghazali, az aucklandi egyetem kutatója.

A cikket az MTI oldalán olvashatjátok.

Az orangutánok gesztusnyelve

orangutan

Kutatók negyven orangután-gesztust azonosítottak be, melyeket tudatosan használnak az állatok, hogy társaikkal kommunikáljanak. A skóciai St. Andrews Egyetem kutatói három európai állatkert 28 orangutánját figyelték meg kilenc hónapon át, hogy találnak-e szabályszerűséget az állatok gesztushasználatában.

A folytatást a nyest.hu oldalon olvashatjátok.

Vérben az agybaj

verbenazagybaj

Közhelyes megfogalmazásban az abnormális viselkedésformáknak idegrendszeri okuk van. Hogy azonban ez pontosan mit jelent, azt a pongyola megfogalmazás természetesen nem tudja már kifejteni, s így általában a nagy többség számra azt jelenti, hogy az idegsejtek, vagy a “szigetelésüket” alkotó oligodendrociták ill. Schwann sejtek sérültek valamiképpen, pedig ez nincs szükségszerűen így.

A folytatást a Critical Biomass blogon olvashatjátok.

A manguszta is kultúrlény

manguszta

A közismerten “okos” állatok közül már jó néhányról bebizonyosodott, hogy kultúrával is bír. Most a meglehetősen kis agytérfogatú zebramanguszta is csatlakozott az elithez. A kultúra annyit jelent, hogy az állatok nem minden magatartásformája veleszületett, van, amit társas tanulás során sajátítanak el, és azt tovább is adják. E viselkedésformák ezután különböznek a más hagyományokkal rendelkező fajtársakéitól.

A folytatást az MTI oldalán olvashatjátok.

Csótány kommunikáció

csotany

Gyakran megdöbbentő, hogy milyen keveset tudunk a legközelebbi szomszédunkról. Eddig úgy tartották, hogy a csótányok magányosan kutatnak táplálék és víz után. Egy új tanulmány szerint azonban a rovarok csoportosan választják ki a legmegfelelőbb táplálékforrást. Ez megmagyarázza, hogy miért találkozhatunk velük csoportosan, ha éjszaka felkapcsoljuk a villanyt a konyhánkban.

A cikket az mRNS.hu oldalon olvashatjátok.

További címkék