Warning: Creating default object from empty value in /home/goltocom/public_html/langesz.hu/admin/wp-content/plugins/members/includes/functions.php on line 21
Világegyetem » Lángész

Címke: Világegyetem

Miénk itt a tér

wwt.jpg

A Mars eddigi legnagyobb egybefüggő háromdimenziós térképe érhető el a Microsoft és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) virtuális obszervatóriuma, az ingyenesen hozzáférhető WorldWide Telescope szolgáltatás révén. A 2008-ban indult szolgáltatásnak köszönhetően a felhasználók a földi és űrtávcsövek adatait felhasználva barangolhatják be a világegyetemet.

A cikkek itt és itt olvashatóak, és barangolhattok az Univerzumban itt.

Mikrokvazár

r

Egy fekete lyukba ömlik csillagtársáról az anyag, miközben egy része nagy sebességgel messzire lökődik. Sikerült megfigyelni az egyik legfurcsább ilyen objektumot, az úgynevezett mikrokvazárok eddigi legenergikusabb képviselőjét. Az égitest közeléből kilövellt anyag egy hatalmas, közel 1000 fényév átmérőjű üreget hozott létre a csillagközi gázban.

A folytatást az origo.hu oldalán olvashatod.

Az “Isteni részecske”

boz

Az „Isteni részecske” ténylegesen öt részből tevődhet össze, legalábbis az egyik új atom-szétverési kísérlet eredménye ezt támasztja alá. A Higgs bozonnak, más néven Higgs-részecskének nevezett elméleti részecske létezését már régóta kutatták a fizikusok, akik szerint ő felelős az Univerzumban felhalmozódó valamennyi anyagért – innen a neve: Isteni részecske.

Újabb eredmények a Nagy Hadron Gyorsítóból (LHC), melyet a NATIONAL GEOGRAPHIC MAGYARORSZÁG oldalán olvashatsz.

A Sun Zenekar Koncertje!

zene

A fizikusokat a héten művészi hangulatörvény kerítette hatalmába! Néhány friss hír:

1. A Sheffieldi Egyetem csillagászai a világtörténelemben először olyan hangokat vettek fel, amik a Naptól származnak.

2. Zenemű lesz az univerzum keletkezéséből: a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjében (LHC) a fényhez közeli sebességgel ütköztetett protonnyalábok mérési eredményeit alakítják át az emberi fül számára is hallható hangokká.

3. Hallgasson bele a nagy hadronütköztető új lemezébe!

A Nap hangjait itt, a világegyetem és Higgs részecske, Higgs bozon hangjait itt, itt és itt hallgathatjuk meg.

Antracén

20100622antracen2

Összesen 24 atomból áll az antracén (C14H10), amely az eddig talált legbonyolultabb molekula a csillagközi térben. A kérdéses anyagot korábban csak meteoritokban azonosították, oxidált formája azonban jól ismert összetevője számos élőlénynek. A csillagászok az 1980-as évektől ismerik az úgynevezett diffúz intersztelláris (csillagközi) sávokat, amelyek a csillagközi anyagról készített színképfelvételeken mutatkoznak. Régóta sejtették, hogy különféle nagymolekulájú szerves anyagok okozhatják őket – de a kérdéses molekuláknak nem akadtak a nyomára. Ezúttal azonban egy nemzetközi kutatócsoport sok antracénmolekulát talált a Cernis 52 jelű csillagközi felhőben, amely a Naptól 700 fényévre található a Perseus csillagképben.

A folytatást az origo.hu oldalán olvashatod.

A legnagyobb rádióteleszkóp

lofar

Felavatták a világ legnagyobb rádióteleszkóp-rendszerét. Az eseményre Hollandia ritkán lakott északi részén, Borger-Odoorn (Drenthe) mellett került sor. A teleszkópot egy teljesen újfajta módszer szerint építették: a hagyományos rendszer kevés, de óriási paraboloid gyűjtőfelületű antennából áll, ehelyett most rengeteg kisméretű szerkezetről beszélünk. Összesen 7000 antennát szórtak szét több, mint 44 helyszínen.

Olvasd tovább az SG.hu oldalán.

Az Univerzum legforróbb helye: a Föld!

rhic

A Long Island-i (USA) Relativisztikus Nehéz Ion Ütköztető (RHIC) laboratóriumban sikerült arany ionok ütköztetésével elérni a megdöbbentő 4 trillió Celsius fokos hőmérsékletet! Ez 250 000-szer forróbb, mint a Nap belseje és a Világegyetem kezdeti állapotának megfelelő hőmérsékleti tartomány. Egy ilyen ütköztetés során kvark-gluon plazma jön létre, mely az egyik legszélsőségesebb állapota az anyagnak és maga az Univerzum is születését követően pályafutását kvark-gluon plazmaként kezdte. E kísérletből megtudtuk, hogy tulajdonságaiban a kvark-gluon plazma inkább folyadékokra és nem a gázokra hasonlít. Íme az Ősleves…

Bővebben olvashattok e kísérletről magyarul a KFKI honlapján és angolul az RHIC honlapon.

További címkék