Címke: vegyipar

Modern felületkémia

felületkémia

A felületkémia nagyon fontos az ipar, illetve a vegyipar számára: A felületkémia segítségével sikerült megérteni például, hogyan rozsdásodik a vas, miként működnek az üzemanyagcellák vagy az autókatalizátorok. A katalizátorok felületén lezajló kémiai reakciók alapvető szerepet játszanak számos ipari folyamatban, így a műtrágyák előállításában is.Gerhard Ertl német kutató kapta a 2007-es kémiai Nobel-díjat a felületkémia korszakos jelentőségű tanulmányozásáért. A kutató a szilárd felszíneken végbemenő kémiai reakciók vizsgálatért részesült a legrangosabb tudományos elismerésben.

A felületkémia segítségével akár az ózonréteg bomlását is meg tudjuk magyarázni, mivel a legfontosabb lépések voltaképpen apró jégkristályok felületén játszódnak le a felsőlégkörben (a sztratoszférában). A félvezetőipar szintén felületkémiai tudásunkra épül.

Az [origo] Tudomány rovatában Gerhard Ertl munkásságáról, a felületkémia történetéről és eredményeiről olvashattok

Mi a gumi?

g

Hétköznapi életünk szerves része, nélküle nem tudnánk közlekedni, tömíteni és még sok ezer más dolgot. A legtöbb anyaghoz képest már kis erővel is nagymértékben deformálható, rugalmas anyag, melynek alapját a kaucsuk képezi.

Tudj meg többet a gumiról a Biokémia blogoldalon.

A benzol felfedezése

benzol

Az egyik legérdekesebb, legtöbbet tanulmányozott vegyület a benzol. Faraday fedezte fel a 1825. május 19-én a Royal Institution laboratóriumában. A benzol 1856-ban vált hirtelen fontossá. Perkin kinint akart előállítani. A reakció során nem várt termék, mályvaszínű festék keletezett, amelyet mauveinnek nevezett el. Az 1862-es Royal Exhibition alkalmából Viktória királynő mauveinnel festett selyemköpenyben jelent meg, s a festék azonnal népszerű lett. Azóta a benzol a vegyipar egyik legfontosabb alapanyaga lett.

A benzol felfedezéséről, szerkezetének meghatározásáról és kémiai tulajdonságairól bővebben a KFKI honlapján olvashattok.

A kémia lehetőségei és feladatai

labor

A XX. században a kémia, de a természettudomány többi ága is hatalmas mértékben és ütemben fejlődött. E fejlődésnek köszönhetően született eredmények gyakorlati hasznosítása alapvető változást idézett elő az emberek életében, életmódjában, életminőségében. A kémiai tudomány és az eredményét hasznosító iparágak – elsősorban a vegyipar – vitathatatlanul nagymértékben járultak hozzá az emberiség életkörülményeinek javításához és anyagi jólétének emeléséhez.

Márta Ferenc tartalmas írása számos példát felvonultatva érzékelteti, hogy a kémia valóban rengeteg területen járul hozzá az emberek életminőségének javulásához. Vázolja az ezredforduló utáni kémia legfontosabb feladatait és a lehetőségeket, amik megnyílhatnának az emberiség előtt, amennyiben a kémia megoldja ezeket a feladatokat.

A cikket a KFKI honlapján olvashatjátok.

Fenntartható fejlődés-Ipari ökológia-Kémia

fenntartható fejlődés

“A modern piacgazdaság a természeti folyama­tokhoz hasonló mértékben, olykor azokat felülmúlva befolyásolja az ökoszféra állapotát. A helyzetet bonyolítja a mikro- és makrogazdasági szinten egyaránt erős növekedési kényszer… …melynek hatására a gazdasági szereplők a legutóbbi időkig kevés hajlandósá­got mutattak az önkorlátozásra, akár az erőforrások igénybevételét, akár a termelés nagyságát, akár a környezet terhelését tekintjük.”

“Az emberiség egésze jelenleg természeti lehetőségeit meghaladó módon él… A kémiának, a vegyiparnak és rokon területeinek különösen fontos szerepe van és lesz e problémák megnyugtató megoldásában. A kémiai kutató- és fejlesztőhelyek és a vegyipari vállalatok az utóbbi időben egyre inkább igyekeznek megfelelni e kihívásoknak.”

A Magyar Tudományban olvashatjátok a cikket, ami részletesen foglalkozik a jelenlegi gazdasági berendezkedés okozta problémákkal és a kémiának a kilábalásban betöltött fontos szerepével.

51.035.189 regisztrált vegyület a világon

litmus paper

A címben szereplő adat 2009 novemberéből származik,  azóta is minden bizonnyal rengeteg új, korábban nem létező vagy nem ismert vegyületet szintetizáltak vagy izoláltak és regisztráltak a megfelelő fórumokon a kutatók. Az új vegyületek előállítása a második világháború után beindult hatalmas “vegyipari robbanásnak” köszönhetően gyorsult fel, és rengeteg hasznos molekula állt az emberiség szolgálatába azóta.

A gyorsulás üteméről és a legnagyobb “vegyület-adatbázisokról” a Biokémia blogon olvashattok.

További címkék