Probléma nélkül haladt el az irányíthatatlan Galaxy-15 műhold egyik szomszédja mellett, de a későbbiekben még okozhat gondokat az elszabadult űreszköz. Ennél is rosszabb a helyzet az Envisat műholddal, amely küldetésének befejeztével több mint száz évre az egyik legveszélyesebb űrszemétté válik a Föld körül.
A cikk elérhető itt.
Egy ausztrál cég új lézertechnológiát fejlesztett ki az űrszemét lokalizálására és nyomon követésére. A canberrai székhelyű Electric Optic Systems találmányának újdonsága az eddigi technológiákhoz képest, hogy már rendkívül kis méretű, akár 10 centiméteres tárgyakat is képes azonosítani az űrben. Smith elmondása szerint jelenleg mintegy 200 ezer 1 centiméternél kisebb és 500 ezer ennél nagyobb szemétnek minősülő tárgy kering a Föld körül. Ezek a busznyi méretű űrhajódaraboktól a milliméteres festéktörmelékig a legkülönfélébbek lehetnek.
A Földön rég óta probléma a temérdek hulladék, amit termelünk. Az űrben egyszerűen, barbár módon kidobták a szemetet a világűrbe. Mondhatják, hogy drága lenne visszaszállítani a Földre ezt a szemetet, és egyébként is elég a légkörbe való visszazuhanás során, azonban az űrszemét mire eléri a légkört, több ezer év is eltelhet és a Föld felszínét is elérheti egy-egy nagyobb darab, életeket veszélyeztetve ezzel. Erkölcsi érzékünket is sérti, az univerzum beszennyezése!
Egy hír a témában és az űrszemétről általában.
Az űrkorszak kezdetét egyértelműen az első műhold, a Szputnyik–1 indításához kötjük (1957. október 4.). Ez az összesen 83,6 kg tömegű, Al-Mg-Ti ötvözetű burkolattal ellátott, gömb alakú kis eszköz volt az első emberkéz alkotta szerkezet, amely Föld körüli pályára került. A huzamosabb ideig pályán maradó tárgyak veszélyeket hordoznak – noha lezuhanásuk csak ezer évek múlva lenne esedékes, a Föld körül keringő tárgyak száma folyamatosan nő, így elkerülhetetlen foglalkozni a probléma megoldásával.
A teljes cikket a Természet Világa-ban olvashatod.
© 2020 Lángész · A portál az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.
