Címke: űrkutatás

Bolygóközi krumplik

Kistarcsa_krumpli4

Látványos családi portré keretében összeállították az űrszondákkal eddig meglátogatott kisbolygók és üstökösmagok képeit. A montázs sejteti, sok érdekes objektum vár még felfedezésre a Naprendszerben.

A képes cikk itt olvasható.

A jövő űrszondái

20100726juno3

A következő tíz évben sok új űrszonda fog startolni, amelyek jelentős része még csak papíron létezik. Ezek programjai napjaink új kutatási irányvonalainak megfelelően alakulnak, azonban sok esetben szokatlan módszereket is használnak, ami technológiai szempontból, a módszerek fejlesztése miatt fontos. Egyes programok már célegyenesben vannak, és az indítás dátuma is sejthető.

A témáról bővebben az origo.hu oldalán olvashatsz.

Magyarok fedeztek fel egy szupernóvát

20100722szupernov1

A Bajai Csillagvizsgáló és a Szegedi Tudományegyetem vezetésével 2008 óta folyó szupernóva-kereső program egyik július 7-i felvételén magyar csillagászok 12 fős csoportja egy új szupernóvát fedezett fel. A 16,6 magnitúdós (a szabad szemmel láthatónál tízezerszer halványabb) szupernóva az NGC 6339 jelű galaxis közelében mutatkozó másik, névtelen és halvány galaxis magja mellettjelent meg. A Bajai Asztrofizikai Robot Távcső (BART) előre meghatározott program alapján rendszeresen fotózza az égbolt galaxisokban gazdag területeit, hogy az azokban felvillanó szupernóvákat felfedezze.

A felfedezésről bővebben itt olvashatsz.

Rendkívüli folt a Napon

nap

2010. március 25-én készítette Peter Stetson és John Stetson a ritka felvételt, amely a Nemzetközi Űrállomást (ISS-t) ábrázolja. Eleve nem könnyű nappal megörökíteni az űrállomást, amire gyakorlatilag csak a napkorong előtt kerülhet sor. A fotósok azonban ennél is látványosabb eredményt értek el – a mellékelt képen egy feltűnő napfolt mellett örökítették meg az ISS-t, amelyet  itt láthattok.

Működik a napvitorla-elv

0713solar1

A Japán Űrkutatási Ügynökség, a JAXA bejelentése szerint sikerült demonstrálniuk a napvitorla alapelvét. A májusban fellőtt innovatív hajtóművet valóban gyorsítja a napszél, ezzel eloszlatták a kritikusok aggályait. Az Ikaros napvitorla-rendszer radar nyomkövetési adatainak elemzése, valamint a Doppler-mérések szerint az űreszköz fokozatosan gyorsul vitorlájának június 9-i kibontása óta. Az ultra-vékony napvitorlát a Napból érkező fotonok bombázzák, a JAXA mérései szerint az elért gyorsulás 1,12 milli-Newton.

A folytatást az SG.hu oldalán olvashatod.

Aszteroida randevú

lutetia

Szombaton elrepült a Lutetia-aszteroida mellett az európai Rosetta küldetés, ezzel a Lutetia az űrkutatás történetének legnagyobb űrszondával vizsgált űrkőzete.A 100 kilométeres kőtömeg a Rosetta utolsó állomása a céljául kijelölt üstökös felé vezető úton, amit 2014-ben ér el. A Lutetia több szempontból is nagy érdeklődésre számot tartó célpont, az objektum valódi típusát sem a földi, sem az űrtávcsövek nem tudták meghatározni. A tudósok szeretnék megtudni, mennyit változott az idők során a hatalmas aszteroida, amiből megállapíthatják milyen mértékben tartalmazza azokat az ősi anyagokat, melyek a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtti kialakulásából maradtak vissza.

A küldetésről bővebben az SG.hu oldalán olvashatsz.

Mit hozott a Hayabusa?

samplereturn

A Japán Űrkutatási Ügynökség (JAXA) bejelentése szerint sikerült port begyűjtenie a Hayabusa küldetésnek, a mintagyűjtő kapszulában ugyanis megtalálták a hőn áhított részecskéket, bár a minta eredetét még tisztázni kell.A sajtóközlemény szerint még nem tudni, hogy a szemcsék a 2005-ös Itokawa aszteroida leszállásokból származnak, vagy a bolygóközi űrből, esetleg magáról a Földről kerültek a hányatott sorsú kapszulába.

A cikk folytatását az SG.hu oldalán olvashatod.

Hayabusa

gaspra2

Vasárnap visszatért a Földhöz a japán Hayabusa-űrszonda, és mintagyűjtő kapszulája magyar idő szerint 16 óra körül landolt Dél-Ausztráliában, a Woomera település melletti elzárt területen (Woomera Prohibited Area). Sikerült fogni a kapszula rádiójelét, és röviddel a landolás után az egyik keresőhelikpoter meg is találta a szerkezetet. A Hayabusa az Itokawa kisbolygót látogatta meg, és lehetséges, hogy landolása során sikerült mintát vennie annak anyagából. Egyelőre nem tudni, van-e valami a kapszulában, de a kapszula landolása mindenképpen történelmi esemény az űrkutatásban: ez az első eset, hogy egy ember alkotta szerkezet egy kisbolygóról tért vissza a Földre.

Bővebben a Lángész korábbi bejegyzését és az origo.hu-t ajánljuk, a kisbolygókról pedig itt találunk információkat.

UFO

geiseufo05

Hétéves utazás után vasárnap landol a – repülő csészealjra emlékeztető – japán Hayabusa-űrszonda mintagyűjtő kapszulája Ausztráliában. Csak a kapszula felnyitása után derül ki, hogy a hányatott sorsú űreszköznek sikerült-e mintát vennie egy kisbolygóból. Ha igen, ez lesz az első ilyen eset az űrkutatás történetében, bioveszélytől pedig a szakemberek szerint nem kell tartani.

A cikket itt találjuk.

30 éve repült Farkas Bertalan

fe26d1bf

A három évtizeddel ezelőtti esemény alkalmából június 3-ig tartó programsorozat kezdődött, amelynek ünnepélyes megnyitóját szerdán tartották a Magyar Tudományos Akadémián. A rendezvényen több egykori űrhajóson kívül űrkutatással foglalkozó szakemberek is részt vettek. “Minél előbbre haladunk az időben, annál inkább felértékelődnek a múlt nagy tettei. Azok a teljesítmények, amelyek előreviszik az emberiséget, méltóak arra, hogy megemlékezzünk róluk. Az első magyar űrrepülés ilyen teljesítmény volt” jelentette ki Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára azon az ünnepi emlékülésen, amelyet az 1980. május 26-án kezdődött és június 3-ig tartó űrutazás harmincadik évfordulója alkalmából rendeztek az MTA-n.

A folytatást a THE oldalán olvashatod.

További címkék