Warning: Creating default object from empty value in /home/goltocom/public_html/langesz.hu/admin/wp-content/plugins/members/includes/functions.php on line 21
természetvédelem » Lángész

Címke: természetvédelem

Digitális technológiával az öreg fákért

platankoszeg

Magyarország legnagyobb fáinak pontos helyét, földrajzi koordinátáit találhatják meg az érdeklődők azon a honlapon, amelyet Pósfai György az MTA SZBK Biokémiai Intézetének igazgatója indított el néhány évvel ezelőtt. A dendromania.hu lelkes természetjárók és fabarátok segítségével folyamatosan frissül. Szabadidejében az MTA doktora is az erdőket járja, és ellenőrzi a többiek által begyűjtött törzskörméreteket és GPS-koordinátákat. Nemrég maga is egy különleges felfedezéssel gazdagította az adatbázist.

Pósfai Györggyel az mta.hu beszélgetett. Az interjút a honlapjukon olvashatjátok.

Madarak és légvezetékek

madarlegvezetek

A most megjelent kiadványban a madarak és légvezetékek konfliktusát elemzi az MME Magyarországon a 2010. évi ismeretek tükrében. A kiadvány első része részletesen feltárja a madarak légvezetékek mentén történő pusztulásának problémakörét, és bemutatja az elmúlt évek kiterjedt felméréseinek eredményeit. A második rész foglalkozik a megoldási lehetőségekkel, bemutatja a légvezetékek mentén történő madárvédelem eddigi gyakorlatát, valamint részletezi a jövőre vonatkozó javaslatokat és lehetőségeket.

A folytatást az MME oldalán olvashatjátok.

Nem élnek kanadai hódok az Őrségben

kanadaihod

Nem kanadai hódok élnek a Rába mentén. Ez derült ki abból a most lezárult kutatásból, melyet a Természettudományi Múzeum és az Állatorvos Tudományi Egyetem végzett. A kutatókban már több éve élt a feltételezés, hogy a Rába magyar szakaszán kanadai hódok is előfordulhatnak, miután az 1990-es években egy osztrák vadasparkban fogságban tartott hódok elszabadultak, és az ottani szakemberek nem voltak biztosak abban, hogy mindet sikerült visszafogni.

A folytatást a WWF oldalán olvashatjátok.

A gemenci erdő

gemenc

A gemenci erdőt bemutató látogatóközpontot és tanösvényeket tervez Szekszárd mellett a Duna-Dráva Nemzeti Park. Az elképzelések szerint a Keselyűsben lévő Szarvas csárda helyén épül a látogatóközpont, amely a gemenci ártér élővilágát, természeti értékeit, a Sárköz hagyományait mutatja be. A központ környezetében tanösvényeket építenek ki, és egy vízi makett ismerteti a Gemenc ártéri rendszerének működését, valamint a fokgazdálkodást.

A cikket a Greenfo oldalán olvashatjátok.

Bogármenedékeink

bogar2

Az elhalt faanyaghoz kötődő bogárfauna igen változatos még Európában is. Az ilyen bogáregyüttesek tagjai azonban szerte a kontinensen a legveszélyeztetettebb fajok közé tartoznak, hiszen életlehetőségeik az erdei fák hasznosításának hagyományos módszerei miatt szélsőséges módon csökkentek. Utolsó mentsváraik között két olyan élőhelytípust találunk, amelyeket az ember hozott létre, és fennmaradásuk is emberi beavatkozással lehetséges csak. Ezek a fáslegelők és az extenzív gyümölcsösök.

A folytatást a Természet Világa oldalán olvashatjátok.

Kiterjedt és fokozott védelem a keleti csimpánzoknak

csimpanz2

Az Afrikában élő keleti csimpánzok csaknem teljes állományát szeretné megmenteni az az akcióterv, amelyet több afrikai ország is aláírt. A 10 éves terv célja, hogy megmentse a főemlősöket az illegális vadászattól, a területvesztéstől és a betegségektől. Sőt talán még azt is sikerül a szakembereknek ezentúl megakadályozniuk, hogy fogságba ejtsenek vadon élő csimpánzokat, amelyek aztán eltűnnek az egzotikus állatkereskedelemben.

A cikket a Greenfo oldalán olvashatjátok.

Tisztul a Balaton

algak

Egyre tisztább a Balaton – ez a legfontosabb megállapítása annak a jelentésnek, amelyet az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete hozott nyilvánosságra. Az intézet vezetője szerint elhanyagolható az oldott foszfor és nitrogén koncentrációja, emiatt az algáknak nem csak a mennyisége, hanem átlagos mérete is lecsökkent. A tisztuló víz miatt árvaszúnyogok mellett halból is kevesebbet találni a tóban.

A vizsgálatról az MTA oldalán olvashattok.

A sápadt szemeslepke

lepke

Az ember azt hihetné, hogy Magyarország területén az élővilág már oly mértékben kikutatott, hogy feltűnőbb fajok között, mint a nappali lepkék, egy-egy területen már nem akadhatunk újabb állományokra. A területek felmérése azonban okozhat a kutatóknak is meglepetést. Az Őrségben megtalálták a sápadt szemeslepkét.

A cikket a Greenfo oldalán olvashatjátok.

Vészharang a vándormadarakért

szeptibor

A Magyarországon élő madárfajok közül a hosszútávon vonulók a legveszélyeztetettebb – egyebek mellett ez a fő megállapítása annak a most készülő tudományos összegzésnek, amelyben több mint tíz év kutatási eredményeit foglalják össze a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai.

A tanulmány főbb pontjairól az MTA oldalán olvashattok.

Magyar feketególya Skóciában

feketegolya

Keveset tudunk a feketególyák vándorlásáról Európa nyugati területein, eddig mindössze 3 jelentés érkezett a gyűrű által azonosított madarakról. A most látott példány a Börzsönyben, Kemence közelében született 2007-ben, járt már Hollandiában is, ott 2009 tavaszán látták. Most Baltasound mellől érkezett adat megfigyelésről egyik skót kollégától. A feketególya Európában ritka, fokozottan védett faj.

További információkért látogassatok el a Greenfo oldalára.


További címkék