Warning: Creating default object from empty value in /home/goltocom/public_html/langesz.hu/admin/wp-content/plugins/members/includes/functions.php on line 21
Természet Világa » Lángész

Címke: Természet Világa

Agyvisszaszívás Tajvanban

lee

Li Jüan-Csö (Yuan-Tseh Lee) az első tajvani Nobel-díjas. Az elemi kémiai folyamatok dinamikájának feltárásában elért eredményeiért John C. Polanyival és Dudley R. Herschbachhal 1986-ban kapott kémiai Nobel-díjat. Tizenkét éven át a Tajvani Tudományos Akadémia elnöke volt. Az interjú 2008-ban készült, az MTA-n tartott székfoglaló előadása után. Lee professzor – a Tudomány Világfórumának vendégeként – 2009 végén ismét járt Magyarországon.

Az interjú itt olvasható.

Weinberg

weinberg

A Természet Világa 2009. évi októberi számában Bencze Gyula tollából olvashatunk igen érdekes interjút Steven Weinberg professzor úrral, aki egy Fesztivál alkalmával július végén hazánkba látogatott.

A cikk fókuszában az alapkutatások fontossága, a reáltudományok, közte a fizika megbecsültsége, valamint a fizikatanárok képzése áll, de mindezek mellett képet kapunk a professzor úr kedvenc művészeti területeiről is, és elolvashatjuk véleményét a művészek fizika iránti érdeklődéséről, a fizikai elméletek inspirálta, sokszor még újdonságnak tekintett művészeti megjelenítésekről.

A riport a Természet Világa 2009. októberi számában olvasható, és még sok írás mellett egyet ajánlunk nektek itt.

Természet Világa Pályázat

writer1

A nagymúltú Természet Világa folyóirat cikkíró pályázatot hírdet diákoknak.

A Természettudományi ismeretterjesztő folyóirat pályázatán indulhat minden, középfokú iskolában 2010-ben tanuló vagy akkor végző diák, határainkon belül és túl.

Egyéb pályázatokat és érdekes cikkeket találhatunk még a Természet Világa honlapján.

Bolognai Cseppek

csepp.png

Ki gondolná, hogy egy teáskanálban megolvasztott, majd vízbe ejtett és ott megszilárduló üvegcsepp – a bolognai csepp – különös tulajdonságai elvezethetnek bennünket a hidrodinamika lökéshullámaihoz, sőt még tovább, a bolygóközi tér magnetoszferájához is. Ugyebár furcsa, hogy a megszilárdult üvegcsepp, a levegő vagy a bolygóközi tér anyaga egyetlen cikk tárgykörét képezheti, hiszen szembeszökő, sőt elbátortalanító, hogy ezek az anyagfajták mennyire különbözőek lehetnek egymástól!

Abonyi Iván cikke a termeszetvilaga.hu-n olvasható.

Teleportáció

spring-31

Lehet-e anyagot teleportálni?

Ezzel a kérdéssel fizikusok foglalkoznak, elméleti és kísérleti oldalon egyaránt. A kísérleti eredmények azt mutatják, hogy valójában csupán kvantumállapotokat lehetséges teleportálni, vagyis egy részecske, általában foton, állapotára vonatkozó információt. Ezt az információt aztán átküldhetjük egy távoli vevőnek, aki egy ugyanolyan állapotú fotont képes detektálni. Ez a jelenség a kvantumszámítógépek elméleti alapja, de a bonyolultabb anyagformák, mint például atom, molekula, kiscica teleportálása egyenlőre utópia.

Egy kvantumteleportációval foglalkozó fizikust kérdeztek meg: „Ha embert sikerülne teleportálni, a lelkét is teleportálnák, vagy csak a testét? A válasz: Csak a lelkét.”

Bővebben a teleportációról a Természet Világa honlapján.

Interjú a kémiai Nobel-díjassal

ay

“Úgy éreztem, vannak biztató jelek, amelyek arra utalnak, hogy menni fog, csak éppen valahogy nem sikerül mindent jól megcsinálnom, tovább kell próbálkoznom. Mindig úgy éreztem, hogy már rengeteg időm és munkám fekszik benne, annyi mindennel megvagyok, éppen egy ilyen kis akadály miatt hagyjam abba? A kis akadályról persze néha kiderült, hogy az inkább nagy.”

Az interjúról készült hangfelvételt a Természet Világa honlapján hallgathatjátok meg.

Természet Világa

jozsef_attila_nagy

Több, mint 140 éve „terjeszti az ismereteket” a Természet Világa havi folyóirat. A hazai tudomány legnagyobbjai egyetemi tanárok, akadémikusok szerkesztésében a laikus számára közérthető nyelven olvasható cikkek, mind a mai napig érdeklődést váltanak ki az olvasókban bizonyítva, hogy a tudomány érdekes. A Természet Világa honlapján olvasható a korábbi cikkek közül jó néhány és a különszámokból megtudhatjuk például, hogy József Attila az antielektron (pozitron) létét egy évvel Dirac előtt megjósolta sőt…

A részleteket a Természet Világa honlapján olvashatjátok.

További címkék