Címke: tengeri élővilág

Az uralkodó élőlények

uralkodoeloleny

Októberben ér véget a Tengeri Népszámlálás nevű program. Több száz tudós dolgozott együtt azon, hogy minél pontosabb és minél részletesebb képet kapjunk a világóceán élővilágáról a hatalmas bálnáktól az aprócska baktériumokig. Az eredmények alapvetően alakíthatják át mindazt, amit a Föld működéséről és az élet sokféleségéről gondoltunk. A legkomolyabb meglepetéseket a legkisebb élőlények, a baktériumok okozták. Eddig nem képzelt sokféleségükre és mennyiségükre került fény.

A részleteket a béka marad blogon olvashatjátok.

Fogyóban a tengerek üzemanyaga

20100728fitoplank

Jelentősen csökkent a tenger üzemanyagának is nevezett fitoplankton mennyisége az elmúlt száz évben, állítja az eddigi legátfogóbb felmérés a Nature ma megjelent számában. Az egyszerű növények a tengeri tápláléklánc legalján találhatók, és megfogyatkozásuk a teljes óceáni ökoszisztémára hatással van, így az emberek által fogyasztott halakra is.

A témáról bővebben itt olvashatsz.

Új halfajok az olajfolt alatt

www.sciencecaffe.com

A Mexikó-öböl katasztrófája a szemünk láttára zajlik: már április óta ömlik az olaj a tenger vizébe, ami a partokat is szennyezi már, ezenfelül a várva várt megoldás is befuccsolni látszik. Valószínűleg ez minden idők legnagyobb olajszennyezése, ami ki tudja, hány száz évig fejti ki még hatását az ökoszisztémára. Ennek ellenére van még új az olajfolt alatt is, ugyanis az öbölben kutatók két új halfajt fedeztek fel.

A cikk folytatását a Science Caffe oldalán olvashatod.

Lencsevégen az ismeretlen mélytengeri állatok

sea_star1

Újabb fantasztikus fotókat láthatsz az Atlanti-óceánban felfedezett eddig ismeretlen mélytengeri élőlényekről a Mikron blogoldalon.

Anyagforgalom az óceánban

microorganism

A bioszféra kémiai jellemzői sok élőlénynek hasznos nyomjelzőként szolgálnak. Az óceán táplálékban gazdag területei foltszerűen helyezkednek el, melyeket olykor nagy kietlen részeket átszelve lehet megtalálni. Egy, a Science folyóiratban megjelent, új kutatás szerint a mikroszkopikus szervezetek és az őket körülvevő szerves anyag szemcsék kölcsönhatása megváltoztathatja az óceán kémiai tulajdonságait és a felhőképződésre hatva végül a globális éghajlatot is befolyásolhatja.

A témáról bővebben az mRNS oldalán olvashatsz.

Mélytengeri élővilág

20100707melytenge5

Lezajlott annak a tengeri kutatóprogramnak a negyedik, utolsó fázisa, amelyben a távolról irányítható Isis tengeralattjáróval akár 6000 méteres mélységben is felderíthető az óceánok élővilága. A 2007 óta futó program során már eddig is számos, korábban ismeretlen élőlényt fedeztek fel, most pedig újabb tíz fajjal gazdagodott a furcsa és korábban soha nem látott lények listája, melyekről gyönyörű fotókat láthatsz itt.

Óriás sügérek

10226

Különálló faj az Amerika és Nyugat-Afrika meleg vizeiben élő illetve a Csendes-óceán trópusi vizeiben élő szirti fűrészes sügér. Mindkét hatalmas méretű faj egyedei a kihalás szélén állnak. Az újonnan azonosított, csendes-óceáni szirti fűrészes sügér (Epinephelus quinquefasciatus) akár 1,8 méter hosszúra is megnőhet, testsúlya elérheti a 454 kilogrammot. Mivel ezek a vízi óriások testalkatukat és mintázatukat tekintve megegyeznek, a kutatók korábban nem is gondoltak a genetikai vizsgálatra.

Az új felfedezésről a NATIONAL GEOGRAPHIC MAGYARORSZÁG oldalán olvashatsz.

Melegvérű tengeri őshüllők

16491

Egyes kutatók szerint tengeri őshüllők bizonyos csoportjai valószínűleg szabályozták testhőmérsékletüket, ami lehetővé tette számukra az agresszív vadászatot, a nagy mélységekbe való merülést illetve a nagy távolságokra történő gyors úszást. Az ősi ragadozóknak valószínűleg magas (35–39°C) testhőmérsékletük lehetett – hasonlóan a mai delfinekhez és bálnákhoz. Mivel a mai óceánok csúcsragadozói – mint például a tonhal és kardhal – valamennyire képesek szabályozni a hőmérsékletüket, a kutatók felvetették, hogy esetlegesen az ősi hüllők is képesek lehettek erre.

A folytatást a NATIONAL GEOGRAPHIC MAGYARORSZÁG oldalán olvashatod.

Baktériumszőnyeg az óceán fenekén

bacterialmat

Nem messze a világ legszárazabb sivatagától, az élettelen chilei Atacamától található a Föld egyik legnagyobb és legsűrűbb élettömege. “A kísérteties víz alatti ‘préri’ óriásbaktériumok kusza szálaiból áll”. A lények az oxigéntől szinte teljesen elzártan élnek, az energiát kemoszintézissel, a tengerfenék üledékének hidrogén-szulfidjából nyerik ki, míg élelmük jellemzően a felettük húzódó Humboldt-áramlat halai által elhullajtott tápanyagokból áll.

A titokzatos baktériumokról az SG.hu oldalán olvashatsz.

Más világ

vulk

A Kuba és Jamaica között húzódik a világ legmélyebben fekvő vulkáni hasadéka, amely kétszer olyan mélyen fekszik, mint a legtöbb ismert hidrotermális rés. A Kajmán-árkot az óceáni kőzetlemezek mozgása hozta létre. Ilyen hasadékokban megjelenhetnek egyedülálló élőlények is. Az árkok rései akár otthont adhatnak olyan fajoknak is, mint a garnélarák vagy a tengeri rózsa.

A teljes cikket a NATIONAL GEOGRAPHIC MAGYARORSZÁG oldalán olvashatod.

További címkék