Címke: táplálkozás

A főtt étel az emberi evolúció kulcsa?

0718fott3

Egy erősen vitatott evolúciós elmélet szerint a korai ember már 2 millió évvel ezelőtt felhagyott a nyers ételek fogyasztásával, a főzés képessége pedig számos olyan változást hozott, amivel az összes többi állattól különbözővé váltunk. A főtt étel hipotézis támogatói új bizonyítékokkal álltak elő elméletük alátámasztása érdekében. A kétkedők meggyőzésére empirikus bizonyítékokat halmoztak fel, köztük a tűzön készült ételekhez kapcsolódó evolúciós átalakulásokat, mint a belek és a fogak kis méretét.

A cikk folytatását az SG.hu oldalán olvashatod.

Az izzadás kémiája

B85171209

Nyár van, izzadunk – nem szükséges azonban, hogy büdösek is legyünk. Egyes ételek fogyasztásával elkerülhető például, hogy kellemetlen testszag alakuljon ki: ilyenek a gyümölcsök és a nyers étrend, valamint az izzadásgátló gyógyteák. Sokat egyébként nem tehetünk az izzadtságszag ellen, hiszen mindenkinek egyéni “szagprofilja” van, akárcsak az ujjlenyomat vagy a DNS-minta. Milyen funkciói vannak a hónaljszőrzetnek, és miért nem tűnt már el rég?

Megtudhatod az origo cikkéből.

Mit ehetünk, mit nem?

20100709sargaakac

Ami jó ízű, az nem biztos, hogy nem lehet ártalmas a szervezetünkre, és a természetben számos olyan, egyébként ehető növény fordul elő, amely egy bizonyos mennyiség felett már mérgező. A gyilkos galóca, a farkastinóru vagy a redős papsapkagomba, a nadragulya, a csattanó maszlag, a bolondító beléndek vagy a mandragóra hírhedten mérgező, de vannak olyan ételek, amelyek esetében korántsem közismert, hogy fogyasztásuk veszélyes is lehet.

A folytatást az origo.hu oldalán olvashatod.

A növények táplálékkeresése

növ

Az állatok táplálékkeresési szokásait a táplálék eloszlása, a táplálék energiatartalma, a keresésére fordított energia és a predátorok és versenytársak jelenléte határozza meg. A növények azonban nem képesek mozogni, és másképpen reagálnak a környezeti behatásokra. Néhány faj, ha a táplálék foltokban helyezkedik el, akkor a gyökereket csak a foltokba növeszti bele. Először publikálnak bizonyítékot arról, hogy a növények is összegzik az információkat a tápanyag eloszlásáról és elhelyezkedéséről a versenytársakhoz képest.

A folytatást az mRNS oldalán olvashatod.

Nanoélelmiszerek

20100611nanoresze

Mi is tulajdonképpen a nanoélelmiszer? Az ilyen élelmiszereknél nem pusztán 1-100 nanométeres (a nanométer a milliméter egymilliomod része) részecskék jelenlétéről van szó. Számos ennivalónak ugyanis eleve megvan a maga természetes nanoszerkezete – a tejben lévő fehérjék például nanoléptékű csoportokat képeznek -, amelyet meg lehet változtatni a nanotartományban, hogy javítsanak a tulajdonságain. Az igazi nanoélelmiszerek a nanoszerkezetek és a nanorészecskék megtervezett változtatásával készülnek majd a jövőben.

Egy érdekes cikk az  origo.hu oldalán.

Anyagcsere

ag

Az élő szervezet a belélegzett levegőt, a felvett táplálékot feldolgozza, átalakítja, s helyettük más anyagokat juttat vissza. Ahol élettevékenység van, ott az anyagok szüntelen körforgásával is találkozunk. Innen ered e folyamatokat összegző elnevezés is: anyagcsere. Tyimirjazev a biológia egyik legnagyobb alakja, az anyagcsere fogalmát így határozza meg: “A szervezet jellemző, alapvető sajátossága, mely megkülönbözteti az élőt az élettelentől, abban áll, hogy saját anyagai és a külső környezet között állandó anyagcserét folytat.

A folytatást a Testmester oldalon olvashatod.


Csótány kommunikáció

csotany

Gyakran megdöbbentő, hogy milyen keveset tudunk a legközelebbi szomszédunkról. Eddig úgy tartották, hogy a csótányok magányosan kutatnak táplálék és víz után. Egy új tanulmány szerint azonban a rovarok csoportosan választják ki a legmegfelelőbb táplálékforrást. Ez megmagyarázza, hogy miért találkozhatunk velük csoportosan, ha éjszaka felkapcsoljuk a villanyt a konyhánkban.

A cikket az mRNS.hu oldalon olvashatjátok.

Az ember aki nem evett

jani

Képzeljünk el egy embert, aki azt állítja, hogy 20 napig nem vett levegőt, és ennek bizonyítására tanúk előtt 20 percig visszatartaná a lélegzetét. Rohanna Ön, hogy egy újságban közzétegye a fantasztikus hírt? Vagy esetleg kicsit utánanézne, hogy a kísérlet körül minden megnyugtatóan zajlott-e? A múlt hónapban nemzetközi és hazai médiumok tucatjai adtak hírt arról, hogy az állítólagosan több mint 70 éve élelem és víz nélkül élő, hívek által bálványozott, indiai csodaember – Prahlad Dzsani – szigorú orvosi felügyelete és ipari kamerákkal támogatott őrizete alatt tapasztaltak elképesztették a kísérletben résztvevő orvosokat. A kísérletről a Szkeptikus blog oldalán olvashatsz.

Amit eszel olyan leszel

nori

Az vagy, amit eszel, tartja a mondás, és abból a szempontból ez kétségtelenül igaz, hogy a mindennapi menünk az idők folyamán komoly visszahatással lehet ránk, a fogyasztóra is. Számos olyan eset várt ismertté az elmúlt évek során, amikor egy-egy emberi populáció genetikai állománya úgy módosult, hogy új táplálékforrás fogyasztására vált alkalmassá, vagy egy régebbi táplálékot tudott jobban megemészteni. A Nature-ben megjelent tanulmány most arra lelt bizonyítékot, hogy a japánokban található Bacteroides thetaiotaomicron populáció egy olyan gént is hordoz, amely a szusi-borító nori alapanyagát biztosító vörös-alga emésztésére alkalmas porfirináz enzimet kódol.

A cikk folytatását megtalálod a Critical Biomass oldalán.

További címkék