Warning: Creating default object from empty value in /home/goltocom/public_html/langesz.hu/admin/wp-content/plugins/members/includes/functions.php on line 21
tájékozódás » Lángész

Címke: tájékozódás

A galambok tájékozódása

galamb

A tudósok leleplezték a galambok azon figyelemre méltó képességének titkát, hogy miként tudnak több száz kilométerről is pontosan hazatalálni. Kiderült, hogy a szaglásuk vezeti haza őket. A kutatók azt tapasztalták, hogy a galambok „szagtérképeket” készítenek a környezetükről, és ezt használják fel a tájékozódásukhoz. Ez felváltja azt az eddigi elképzelést, miszerint a navigációhoz a Föld mágneses mezejének csekély változásait aknázzák ki.

A cikket a National Geographic Magyarország oldalon olvashatjátok.

A bohóchal kiszagolja az utat hazafelé

bohochal

Egy ausztrál tudóscsoport a Pápua-Új-Guinea körüli tengerben élő bohóchal-populáció tájékozódási képességét vizsgálta. A narancs bohóchalak ugyanis csak bizonyos tengeri rózsák közelében szeretnek élni, ahol védelmet találnak a ragadozók elől. A fiatal halak azonban nem kapják „készen” az otthonukat, hanem meg kell találniuk ezeket. Noha a szülők a petéket a tengeri rózsák közelében rakják le, a kikelő lárvákat elsodorják az óceáni áramlatok. Nagyjából 11 nap elteltével azonban a fiatal halak jó része – szag alapján – rátalál a megfelelő tengeri rózsájára, amelytől azután később már nem is távolodik messzire.

A bohóchalakról a National Geographic Magyarország oldalon olvashattok.

Zajszennyezés

coral_reef

Dr. Steve Simpson, kutató, néhány évvel ezelőtt felfedezte, hogy a korallzátonyok halfajainak fiatal egyedei hanghullámok segítségével tájolják magukat a biztonságot nyújtó zátonyhoz. Kiderült azonban, hogy sokkal egyszerűbb élőlények, a gerinctelenek közé tartozó korallok lárvái is képesek erre. Mivel a korall lárvák a halakhoz hasonlóan a zátonyok hangját követik, az emberi zajszennyezés komoly problémaként jelentkezik.  Ha pedig a korallok lárvái nem találnak haza, földünk talán legdiverzebb, legcsodálatosabb társulásai veszhetnek oda.

A teljes cikket az mRNS.hu oldalon olvashatjátok.

Más frekvencián fülelni

delfin

Egy delfinben és egy denevérben látszólag nincs túl sok közös (már azon túl, hogy emlősök), de a látszat ez esetben is csalóka lehet. Ugyanis mindkét állat képes ún. echolokoációra, azaz hangokkal való tájékozódásra. Emiatt pedig remek kis példái lehetnek a konvergens evolúciónak.

A cikk folytatása a Critical Biomass blogoldalon található.

További címkék