Warning: Creating default object from empty value in /home/goltocom/public_html/langesz.hu/admin/wp-content/plugins/members/includes/functions.php on line 21
szupravezető » Lángész

Címke: szupravezető

Az alacsony hőmérsékletek titkai

atomic_ultraColdPolarMolecules

“Alacsony hőmérsékleteken a rendezettségre való törekvés és az, hogy egyre fontosabbá válik az anyag kvantumos természete, egy sor új, szobahőmérsékleten nem tapasztalható jelenséghez vezet. Sólyom Jenő előadása a szuperfolyékonyság és a szupravezetés példáján mutat be két ilyen jelenséget.”“Néhányszor 10 ezer fok fölé melegített anyagban a termikus energia, mely a Boltzmann-állandó és a hőmérséklet szorzata, összemérhetővé válik a kémiai kötések jellegzetes energiájával, az atomonkénti 1-10 eV energiával. Ilyen magas hőmérsékleten az anyag atomjaira disszociál, sőt az atommaghoz kötött elektronok is leszakadhatnak.

A hőmérséklet csökkenésekor egyre kevesebb részecske rendelkezik nagy energiával. Energiájukat a környezetnek átadva alacsonyabb energiájú állapotba kerülnek. Ha az abszolút nulla fokot elérhetnénk, minden részecske a legalacsonyabb energiájú állapotban lenne. De ha elég nagy számú részecskéről van szó, már egy kísérletileg elérhető hőmérsékleten bekövetkezik az, hogy nagy számban lesznek részecskék ezen a legalacsonyabb nívón. Ez a Bose-Einstein-kondenzáció. Az elméleti jóslástól a kísérleti megvalósításig 7 évtized telt el. 1995-ben sikerült először Eric Cornellnek és Carl Wiemannak nagy mágneses térben együtt tartott rubídiumatomokat olyan alacsony hőmérsékletre lehűteni, hogy a kondenzáció bekövetkezzék. Lézeres hűtéssel a száz nanokelvin hőmérsékletnek megfelelő tartományig kellett lemenni.”

Sólyom Jenő Mindentudás Egyeteme előadásában olvashattok az anyagok extrém hőmérsékleten megfigyelhető tulajdonságairól, szupravezetőkről és a szuperfolyékonyságról.

Mössbauer-spektroszkópia magyar módra

V_rtes_Attilafot_

A Mössbauer-spektroszkópia, amely a vegyi anyagok szerkezeti, valamint mágneses tulajdonságait, és azok időbeli változásait vizsgálja, számos tudományterületen alkalmazható mérési eljárás. A módszert Magyarországon Keszthelyi Lajos és Dézsi István alkalmazták először. Fizikusok, kémikusok vagy biológusok is szívesen használják, de nagy segítséget nyújt például a kohászat terén is. A vegyészmérnök, közgazdász Vértes Attila akadémikus aki az Amerikai Kémiai Társaság díszoklevelét vehette át, elsősorban a korróziós kutatásokban, valamint az oldatszerkezeti vizsgálatokban, a szupravezetők tanulmányozásában alkalmazta a módszert.

A teljes cikket a MTA oldalán olvashatod.

További címkék