Címke: szerves kémia

Platóni ideális testek szerves kémiája

platoni

“Jalsovszky István előadása néhány platóni ideális testen keresztül bemutatja a geometriai gondolkodás térhódítását a szerves kémiában, rámutatva ennek eleganciájára, hasznosságára, valamint azokra a kihívásaira, amelyek leginkább rávilágítanak az esztétikum és a természettudomány kapcsolatára.”

“A látható környezetünkben előforduló szimmetrikus geometriai alakzatok felismerése és szemlélése általában esztétikai élménnyel párosul: a szimmetrikus szerkezet egyfajta harmóniát sugall az objektum egésze és építőelemei között. A geometriai látásmód a természettudományban is számos területen teszi lehetővé a jelenségek esztétikai élményt nyújtó, szemléletes leírását és a problémák közérthető módon történő felvetését.”

Az előadás videófelvételét és fóliáit az ELTE Kémiai Intézetének honlapján találjátok meg.

Most akkor bor vagy nem bor?

borkémia

“Röviden fogalmazva a bor nem más, mint a kierjedt szőlő leve. Mégis, ami keletkezik az egy olyan anyag, amelynek egyik legjellemzőbb tulajdonsága a kimeríthetetlen változatosság. És akkor most jöjjön a kémia, amitől ugyan a jóérzésű emberek viszolyogni szoktak…”

A Partmagazin honlapján olvashattok egy interjút Dr. Lékó Lászlóval, az Egri Borlabor vezetőjével. Az interjúból kiderül, milyen fontosabb vegyületcsoportok vannak jelen a borban, és hogy miként segíti a Borlabor a minőségi borok termelését.

A karbamid mesterséges előállításáról

woehler

“A karbamid (urea) a szénsav diamidjának tekinthető szerves vegyület. Képlete CO(NH2)2. Színtelen, kristályos vegyület, prizmákban kristályosodik. Vízben és alkoholban jól oldódik. Az emlősök és az ember fehérjeanyagcseréjének végterméke. A szervezetből a vizelettel választódik ki, egy felnőtt ember karbamidürítése körülbelül napi 25-30 g.”

Friedrich Wöhler 1828-ban napvilágot látott közleményében először ír arról, hogy szervetlen anyagok reakciójából szerves vegyület keletkezhet. A cikk segítségével bepillantást nyerhettek egy XIX. századi laboratóriumba, és egy tudós elméjébe egyaránt.

Wöhler közleményét a KFKI honlapján találjátok, a karbamid tulajdonságairól pedig a Wikipedián olvashattok

A cellulóze

cellu2

Földünkön a szén mellett legnagyobb mennyiségben elôforduló szerves anyag a cellulóze. Ezt az anyagot nemcsak a legtöbb növényben, hanem gyakran állati szervezetekben is megtaláljuk. Feldolgozásával több iparág foglalkozik, pl. a papír-, mûselyem-, celofán-, celluloid- stb. gyártás. A cellulóze a növényi sejtfalak alkotórésze. A gyapotmag szálai 90%-ban, a kender és len rostjai 80%-ban cellulózéból állanak. A megszárított fa anyagában átlagosan 55% cellulóze van, valószínûleg kémiailag kötve acetil-xilán-észter formájában, mellette pedig 20–30% lignin található.

A cellulózéről és felhasználásáról bővebben a kfki.hu oldalán olvashatsz.

Kémia érettségi előtt

exam

A SuliNet honlapján bukkantunk egy hasznos, a felkészülést segítő tesztgyűjteményre. A könyvek és jegyzetek lázas tanulmányozása közben hasznos kikapcsolódásként töltsetek ki párat!

A tesztek a Természetbúvár Laboratórium rovatban találhatók!

Miért csíp a paprika?

paprika

A csípős fűszernövények, mint a paprika, a gyömbér vagy a bors ízéét/erejét adó molekulák kémiai szerkezetüket tekintve hasonlítanak egymásra. Hatásukat a szájban lévő fájdalomérzékelő receptorok ingerlésével váltják ki, de nem csak emiatt fogyasztjuk előszeretettel ezeket a fűszereket.

Tudj meg még többet ezekről a molekulákról a KFKI honlapján megjelent rövid írásból!

“Kémia a térben”

stereochemistry

A sztereokémia (a kémiának a molekulákat felépítő atomok és kötések térbeli helyzetével foglalkozó ága) születésének 100. évfordulóján a Tudomány világa című napilapban jelent meg Kajtár Márton érdekes írása. A cikk kimerítően foglalkozik a vegyészeknek a különböző anyagokról alkotott képével. Megtudhatjátok, hogy  a metánnak miért közelebbi “rokona” a benzin, mint a neon. Ismerkedhettek a szerves molekulákról szerzett ismeretek különböző szintjeivel, mint az összegképlet, konstitúció és a konfiguráció, és sok érdekességet megtudhattok a szerves kémia történetéről. Az írás nem rövid, de érdemes végigolvasni!

A cikkre a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) honlapján leltünk rá.

Hány éves a radír?

radír

Az akár radírként is remekül helytálló, rengeteg területen felhasználható mesterséges gumi előállításának történetével és kémiájával ismerkedhettek , ha az alábbi linkre kattintotok.  A könnyed stílusú bejegyzésbe ágyazott videók segítségével betekintést nyerhettek a mesterséges gumi előállításának ipari folyamataiba valamint megnézhettek egy polimerizációt bemutató kísérletet is.

Az írás és a videók a kénsav (H2SO4) blogon megtalálhatók.

Transz-zsírsavak az étrendünkben

zsírsav_3

A sütőipar és a háziasszonyok régi álma volt, miként lehetne szobahőmérsékleten folyékony, többszörösen telítetlen zsírokból (pl. étolaj) valamivel telítettebb, nagyjából szilárd, jól kenhető zsiradékot, például margarint előállítani. A XX. század elején siker koronázta a próbálkozásokat, vegyészek kifejlesztették a telítetlen zsírsavak hidrogénezéssel való telítésének technológiáját. Az írás az eljárás során nagy arányban keletkező transz-zsírsavak sztereokémiájával, kedvező sütőipari tulajdonságaival és túlzott fogyasztásuk egészségügyi kockázatával foglalkozik.

A cikk a MagyarNarancs-ban jelent meg.

További címkék