Aki próbált már villámot fényképezni vagy videózni, az tudja, hogy a feladat nem is annyira egyszerű. Nappal eleve nem is próbáltam képet készíteni, hiszen pont akkor kellene exponálni, amikor villámlik. Még sorozatfelvétellel is szinte lehetetlen elkapni a megfelelő pillanatot. Éjszaka jobb a helyzet. Ilyenkor használható a fényképezőgép hosszú expozíciója, ha van.
A villámfotózás praktikájáról bővebben itt olvashatsz.
Napjainkban mind a számítástechnika, mind a neurobiológia óriási iramban fejlődik, a leginkább keresett tudományterületnek számítanak. Egy amerikai kutatócsoport nemrég úgy gondolta, összekapcsolja e kettőt, amelynek eredményeképpen születőben vannak az új generációs szuperszámítógépek, melyek az idegsejtek összehangolt működése, kommunikációja alapján készülnek. A Plymouth-i Egyetem szakembereit az emberi agyban található neuronok inspirálták, mikor elkezdték nagyszabású projektjüket.
A folytatást itt olvashatod.
Tan Le, az Emotiv Systems vezetője mutatta be a cége által gyártott headsetet, aminek az a különlegessége, hogy egy tanítható szoftver segítségével képes az agyhullámokat értelmezni. Így használójának egy adott parancs kiadásához elegendő a kívánt utasításra gondolnia, és a kiválasztott eszköz végrehajtja azt.
A másik: Az adatbázisok sorbarendezése a programozók egyik legkomolyabb kihívása a számítástechnikában. Bár rengeteg, végletekig optimalizált algoritmus létezik a feladatra, az adatrendezés egyre fontosabb szerepet tölt be az interneten, és minden egyes pici gyorsítás – akár a szoftverben, akár a kiszolgáló hardverben – idő-, energia-, és költségmegtakarítást jelent.
Az első hír itt, a második itt olvasható részletesebben.
A Berni Egyetem Törvényszéki Virtopsziai Intézetének munkatársai egy új 3D-s szoftvert és az ahhoz tartozó lézerszkennert fejlesztettek ki. (A virtopszia a virtuális és a boncolás szavak angol megfelelőinek – virtual és autopsy – összeolvadásából származik.) A program jelentős mértékben megkönnyíti a helyszínelést végző rendőrök munkáját és segít pontosan rekonstruálni a történteket. Általa pontosan lehet rekonstruálni a vérnyomokhoz kapcsolódó ballisztikai adatokat, így például megállapítható, hogy miként keletkezett egy sérülés vagy milyen irányból sebesítette meg a támadó az áldozatát.
A folytatást az SG.hu oldalán olvashatod.
Pontosan ennyit képes elvégezni másodpercenként a világ legzöldebb szuperszámítógépe, amely a University of Tokyo informatika tanszékén ketyeg. A Grape-DR ugyan nem a világ leggyorsabbja, de tény, hogy energiafelhasználás szempontjából ez a leggazdaságosabb.
A Gizmodo blog értesülései szerint a gép az első helyen végzett a Little Green500 nevű listán, amely az energiahatékonyság szempontjából jól teljesítő szuperkomputereket gyűjti össze. A Grape-DR wattonként 815,43 megaflopos teljesítményre képes (a flop a másodpercenként elvégzett lebegőpontos műveleteket jelenti). Összehasonlításként az ezüstérmes németországi gép 773,38 megafloppal végzett a lista második helyén.
A híradás itt olvasható, a teljes lista pedig itt elérhető.
Egy ausztrál kutatócsoport kifejlesztette az eddigi leghatékonyabb kvantummemóriát, újabb lépést téve a szupergyors számítógépek jövőbeli generációja és a fizika törvényei által védett kommunikáció felé. A rendszer lelke egy -270 Celsius-fokra lehűtött kristály, amiben elektronokat manipulálnak. A rendszer páratlan hatékonysága és pontossága lehetővé teszi a fény törékeny kvantum jellegének tárolását, módosítását és előhívását.
A folytatást az SG.hu oldalán olvashatod.
Az elmúlt 20 évben az egy chipre pakolható tranzisztorok száma kétévente megduplázódott, ez a trend azonban nem folytatódhat a végtelenségig, a szilícium tranzisztorok kicsinyítése ugyanis idővel a teljesítmény rovására fog menni. Nemrég a grafént kiáltották ki a szilícium reményteljes alternatívájának. A mindössze egy atom vastagságú lapokon hatszögletes rácsokban elhelyezkedő szénatomok százszor vékonyabbak, mint a lehetséges legkisebb szilícium tranzisztor. Ennyi szép és jó után lennie kell valami problémának, és van is. A grafén lapok ugyanis hajlamosak felcsavarodni és reakcióba lépni a körülöttük levő anyagokkal, ami alaposan megnehezíti az eszközökbe történő beépítésüket. Yakov Kopelevich és Pablo Esqunazi, a brazil Campinas Állami Egyetem kutatói azonban azt állítják, hogy a jó öreg grafit is megfelelne a célnak, jóval egyszerűbb és hasznosabb alternatíva lenne a szilíciumra.
A grafit számítástechnikai eszközökben való felhasználásának lehetőségeiről a Hobbielektronika.hu honlapon olvashattok.
Amennyiben az új technológia beváltja a hozzá fűzött reményeket, a módszer fejlesztői szerint eljöhet az idő, amikor egyetlen ember egy nap alatt több egyszerű logikai áramkört állíthat elő egy laboratóriumban, mint amennyit az egész szilikon-alapú ipar egy hónap alatt termel. A logikai áramkörök a számítógép fontos részei, az adatfeldolgozásban, a parancsok végrehajtásában van szerepük. A szilikont, mint az áramköröket hordozó platformot DNS-re cserélve megvalósulhat a logikai chipek olcsó és nagy tömegben való előállítása. A technika a DNS ismert kódoló képességén, és azon alapul, hogy a DNS-hez kapcsolhatók meghatározott hullámhosszon gerjeszthető, majd a gerjesztést követően a gerjesztő fénytől eltérő hullámhosszon “világító” csoportok kapcsolhatók.
A DNS ligikai chipekben való felhasználásával kapcsolatos új eredményekről a ScienceDaily.com honlapon tudhattok meg többet.
Rátai Dániel korunk leghíresebb fiatal magyar feltalálói közé tartozik. Világhírű találmánya, a polihisztorról elnevezett Leonar3Do, áttörést jelent nemcsak a tudomány szegmenseiben, de egyszerű hétköznapjainkban egyaránt. A technikai forradalom háromdimenziós képben tárja elénk monitorunk egysíkú világát.
A KutMagazin -ban olvasható interjúban megismerhetitek a 3D-s világ úttöröjét.
© 2013 Lángész · A portál az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.
