Warning: Creating default object from empty value in /home/goltocom/public_html/langesz.hu/admin/wp-content/plugins/members/includes/functions.php on line 21
sejtbiológia » Lángész

Címke: sejtbiológia

DNS megkettőződés

dnsmegkettozodes

A DNS megkettőződés bonyolult folyamatáról láthattok egy videót a biosz blogon.

Humán genom

genom

A genomikai kutatások eddig elsődlegesen a fejlett világra koncentráltak. Ennek alapján alakítottuk ki mai ismereteink jelentős részét az emberi genom felépítéséről, ennek alapján alkottunk képet az ember genetikai változatosságról, és ennek alapján alkottuk meg azokat a diagnosztikai eszközöket is, amik egyes pontszerű változásokból következtet bizonyos genetikai hajlamokra. Most azonban egy olyan népcsoport képviselőit vizsgálták meg, akik a lehető legmesszebb esnek az európaiktól.

A vizsgálat eredményeit A béka marad blogon olvashatjátok.

A mitokondrium-fúzió jelentősége

mitochondrium

A testünk energiatermelő központjai a sejtjeinkben több példányban megtalálható mitokondriumok. Érthető, hogy ezek legkisebb hibái is súlyos, akár halálos kimenetelűek lehetnek. Egy kutatócsoport vizsgálatai szerint a mitokondriumok azonban sokkal több hibát hordoznak mint azt gondolnánk, és egészen egyedi módon képesek azokat elfedni, illetve javítani.

A cikk folytatását az mRNS.hu oldalon olvashatjátok.

A programozott sejthalál

apoptosis

A szervezetet felépítő szövetek sejtjei folyamatosan halnak el és pótlódnak. A sejtek programozott öngyilkossága az élet fejlődése szempontjából olyan fontos, mint a sejtek osztódással történő szaporodása. A sejthalál az élethez tartozik, vagyis a sejtek számára, mint bármilyen más élőlény számára, a halál egy természetes esemény. A programozott sejthalál a megújulást, a fejlődést és a túlélést szolgálja.

Többet tudhatsz meg a programozott sejthalálról a Fókusz – Vajdasági ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő portálon.

Mire jók a stresszfehérjék?

heat_shock

A stresszfehérjék sejtjeink igen nagy mennyiségben jelen lévő, létfontosságú alkotóelemei. Közel húsz évre tekintenek vissza azok a vizsgálatok, amelyek igazolták: a stresszfehérjék segítsége nélkülözhetetlen abban, hogy a hibás szerkezetű fehérjék megtalálhassák a rájuk jellemző, helyes szerkezetet. A fehérjetekeredés jó útra terelése kulcsszerepet játszik a sejten belüli transzportfolyamatokban, a jelátvitelben, a fehérjelebontásban és abban, hogy a sejt újraéledhessen a fehérjéit romboló környezeti stresszhatások után.

A cikket a Magyar Tudományban olvashatjátok.

Hogy néz ki a riboszóma?

rns

2009-ben a kémiai Nobel-díjat a riboszómák szerkezetének és működésének tanulmányozását végző tudósok kapták. A riboszómák minden sejtünkben megtalálhatók; szervezetünk fehérjéit „szerelik össze” a DNS-molekulákban tárolt genetikai információ alapján. Nagy méretük és heterogenitásuk miatt sokáig úgy tűnt, hogy a riboszómák szerkezetének felderítése reménytelen vállalkozás. Az utóbbi néhány év azonban látványos áttörést hozott: nemcsak szerkezetük vált ismertté, hanem a riboszómákhoz kötődő, új típusú antibiotikumok kifejlesztésére is megnyílt a lehetőség.

A teljes cikk a a Természet Világa internetes oldalán olvasható.

Géncsendesítés emberben

gencsendesites

A gének kikapcsolhatók speciális molekulák segítségével úgy, hogy a róluk elsőként átíródott hírvivő, vagy messenger RNS működését gátolják. Amióta ez az eljárás ismert, hamar a kutatók, orvosok figyelmének középpontjába került. Sok gén elcsendesítése ugyanis hatékonyan célzott gyógyszere lenne többek között majdnem az összes daganatos megbetegedésnek, ám az eljárás sok akadályt állít a tudósok elé. Egy új tanulmány szerint viszont úgy tűnik, a nanotechnológia eszköztárával együttműködve a módszer hamar elérhető lesz az orvosok számára is.

A teljes szöveget az mRNS.hu honlapon olvashatjátok.


További címkék