Jövőkutatók és informatikusok évek óta prognosztizálják, hogy a számítástudomány talán legnagyobb dobása a robotok hatásában csak a PC-k és a mobil internet tömeges elterjedéséhez fogható térhódítása lesz. A mikorról megoszlanak a vélemények.
Az írás elérhető itt.
Az Egyesült Államok Északkeleti Egyetemén (Boston) pszichológiaprofesszor, David DeSteno és munkatársai vizsgálatának tárgya, hogy miként döntünk arról, megbízunk-e idegenekben, és vajon helyesek-e ezek a döntések. Az amerikai Nemzeti Tudományos Alapítvány (NSF) által támogatott projektben Cynthia Breazeal, a világhírű MIT Médialaboratórium Személyi Robotok Csoport vezetője, valamint a Cornwall Egyetem két tudósa, a közgazdász Robert Frank és a pszichológus David Pizarro is részt vesznek.
A teljes, képekkel illusztrált írás elolvasható itt.
Harvard és a MIT kutatói olyan önhajtogatódó lapokat fejlesztettek ki, melyek tudják azt, amit egy origamiművész. A most kikísérletezett programozható szerkezet egymáshoz kapcsolódó háromszögekből áll. Az eredeti állapotban síklap formájú “origamirobot” emberi ujjak érintése nélkül papírhajóvá vagy repülőgéppé formálhatja magát.
A cikk és egy videó elérhető itt
Először készítettek olyan robothalat a kutatók, melyet a valódi halak fajtársukként kezeltek. A robot segítségével sikerült rávenni a halakat arra, hogy módosítsák az úszás irányát. A halrajok viselkedésének pontosabb megismerése segítséget jelenthet abban, hogy megjósolják, milyen hatással lesznek az emberi beavatkozások a halak populációira és azok vándorlására.
A teljes cikk az origo.hu oldalán olvasható.
A robotok fontosak, de buták – hangzott az eddigi ítélet, hamarosan azonban beköszönhet az okos robotok időszaka. A Die Welt című lap már azt sem tartotta kizártnak, hogy a “gépemberek” a szellemi képességek terén feltalálóikat is kiüthetik majd a nyeregből.
A cikk itt olvasható és egy életmentő robotról pedig itt olvashatsz.
A táncoló Nao robotokat egy francia cég, az Aldebaran Robotics fejlesztette ki. Egyszerre táncolt a robotcsapat a sanghaji expón, s ez annak is bizonyítéka, hogy nem csak a japánok tudnak különleges robotokat kifejleszteni.
Videó megnézhető itt.
Június 19-25. között, Szingapúrban rendezik az idei robot-világbajnokságot, a RoboCup 2010-et. Az egyik legérdekesebb újításnak a nagyhírű Carnegie Mellon Egyetem fizika-alapú tervező algoritmusa tűnik, amely lehetővé teszi a cselezést.
A versenyről bővebb írás találhatóa az agent.ai oldalon.
Christian Kandlbauer minden reggel felkel, felöltözik, autóba ül és elmegy dolgozni. Mindez magától értetődőnek hangzik, de a 21 éves ausztrál férfi esetében figyelemre méltó dolognak számít. Az orvosok elmondása szerint ő a világon az első olyan ember, aki robot végtaggal vezet autót. Helen Briggs, a BBC egészségügyi riportere beszélgetett el a szerencsés férfival.
Az interjút a Cogito blogon olvashatjátok.
A minden eddigi humanoidnál emberibb Eccerobot tervezői csontjaink, izmaink, ínjaink mechanizmusait, egymáshoz való kapcsolódást igyekeznek utánozni. Gépüket anatómiánk alapján készítik, nemcsak formájában, de működésében is emlékeztet ránk.
Bővebben az Agent Portálon olvashatunk.
A robot szó legtöbbünknek a filmekből ismert gépeket juttatja eszünkbe, amelyeknek elvégzik helyettünk a “piszkos munkát”, és kényelmesebbé teszik életünket. A valóságban ezek (még) nem léteznek, ám a robotika különféle területeken való felhasználása egyre népszerűbb. Nemrég megalkották a világ legkisebb molekuláris robotját.
A motor DNS-en, mint sínen lépked. A séta a robot karjait alkotó DNS szakaszok és a sín párosodásán alapszik, azaz a lábak a nekik megfelelő helyre tudnak kötődni, majd egy hasítási lépést követően a haladási iránynak megfelelően új, komplementer szekvenciához kapcsolódnak, így jutnak egyre előrébb. A lépegetés egészen addig tart, amíg STOP jelzéshez nem ér a robot, mindeközben pedig képes különféle mozgásokra is.
A robot működéséről és lehetséges alkalmazási területeiről az mRNS.hu-n tudhattok meg részleteket, a vállalkozó kedvűek pedig az eredeti közleményt is elolvashatják a Nature honlapján.
© 2013 Lángész · A portál az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.
