Warning: Creating default object from empty value in /home/goltocom/public_html/langesz.hu/admin/wp-content/plugins/members/includes/functions.php on line 21
részecske » Lángész

Címke: részecske

Geoneutrínó

GeoNeutrino3a

A Föld belsejében keletkező elemi részecskéket észlelt egy nemzetközi kutatócsoport: a geoneutrínók felfedezése a tudósok szerint segíthet megérteni, hogy miként hatnak a bolygónk belsejében lejátszódó folyamatok a felszínen zajló eseményekre, olyanokra, mint a földrengés, vagy a vulkánkitörés.

A teljes cikk itt olvasható.

Kisebb, mint a Proton

proton_wikiquarks

A látható világegyetemet alkotó pozitív töltésű szubatomi részecskékről, a protonokról kiderült, hogy méretük négy százalékkal kisebb, mint azt korábban gondolták – olvasható a Nature című tudományos szaklapban megjelent tanulmányban. A méretbéli különbség első hallásra nem tűnik túl nagynak, különös tekintettel a proton egészen aprócska mivoltára. Ha azonban igaz az állítás, az mégis megváltoztathatja a kvantum-elektrodinamika alapvető számításait.

A cikk itt olvasható.

Megcsípték a Világegyetem Legnagyobb Kívülállóját !?

lsnd_tank

A neutrínó nevében is benne van, hogy szinte tökéletesen semleges részecske, nem hat kölcsön szinte semmivel.

Egy fényév vastag ólomfalon a neutrínók kb. fele haladna át. Egy neutrínó át tudja szelni az egész földgömböt anélkül, hogy kölcsönhatna a Földet alkotó atomok bármelyikével. Testünk felületének minden egyes négyzetcentiméterén 60 milliárd neutrínó halad át másodpercenként.

A friss hír, hogy e semleges részecske, a rejtélyes neutrínó tömege a hidrogén atom tömegének egy milliárdod részét teszi ki – állítják brit kutatók, akik vizsgálataikról a Physical Review Letters című szaklapban számoltak be.

A friss hír itt olvasható és a neutrinóról számos érdekességet találunk itt.

Texasi tudósok megcáfolták Einsteint

snowflake-pointgrowth

Több mint egy évszázaddal ezelőtt, 1907-ben Albert Einstein az atomi részecskék mozgását tanulmányozva felállított egy teóriát, majd arra a következtetésre jutott, hogy a folyamatos, véletlenszerű mozgást a tudósok soha nem lesznek képesek megmérni, így az elméletet igazolni sem. Texasi tudósok azonban most rácáfoltak erre.

Bővebben olvashatsz itt.

Csoportelmélet

RegionalNetworkingGroups

Ha összeadunk, összeszorzunk három számot, akkor mindegy milyen sorrendben tesszük ezt, ugyanazt az eredményt kapjuk (pl.: (2×6)x3=2x(6×3)=36). Ezt a tulajdonságot hívjuk asszociativitásnak, vagyis csoportosíthatóságnak, innen a csoportelmélet elnevezés is. Ez pofon egyszerű, de vannak a természetes számoknál bonyolultabb dolgok is a matematikában, fizikában, például három térbeli forgatás már nem mindig asszociatív. Ezzel a kérdéskörrel foglalkozik a csoportelmélet vagy bővebben a modern algebra és ezzel a matematikai elmélettel sikerült a részecskéket osztályozni, sőt az összes fizikai elméletünk leírható algebrai módszerekkel.

Bővebben a témáról olvashattok a következő honlapokon: feltataloink.hu, sulinet, wikipedia.

Újra CERN

bubblechamber2

A CERN újraindítása óta, – melyről a Mi folyik a CERN-ben? című bejegyzésben részletesebben olvashatsz – sorban döntik meg a részecskeütköztetések energiájának rekordjait. Most újabb rekordkísérletre készülnek. Március 30-áig a 7 teraelektrovoltos (7Tev) ütközésekre készítik fel a gyorsítót, mely messze több mint az eddigi maximum. Egy elektronvolt az az energia, amit egy elektron egy volt potenciálkülönbség hatására nyer, vagyis a CERN-beli energia 5 milliárdszor nagyobb, mint a Nap középpontjának energiája! Egyébiránt, minél nagyobb az ütközési energia, annál közelebb jutunk azon energiaszinthez, mely a Világegyetem keletkezésénél uralkodott, tehát egyre közelebb jutunk keletkezésünk megértéséhez.

Bővebben és kimerítőbben az igen színvonalas  CERN Blog-ban.


Részecske vagyok, vagy hullám?

interferencia

A kvantumfizika egyik legnehezebben emészthető eredménye, hogy minden anyag egyszerre viselkedik részecskeként és hullámként. Egyrészt ütközhetnek egymással mint egy golyó, de interferenciára is képesek, mint a vízhullámok. Minél kisebb egy részecske, annál inkább befolyásolja e kettőség. Egy ember méretű „részecskénél” e hullám természet már nem megfigyelhető, eltörpül a megszokott részecske tulajdonságokhoz képest. Egy érdekes kísérlet szabad szemmel láthatóvá teszi az anyag hullámos természetét.

A részleteket az sg.hu honlapon találjátok. 

További címkék