Warning: Creating default object from empty value in /home/goltocom/public_html/langesz.hu/admin/wp-content/plugins/members/includes/functions.php on line 21
Relativitás elmélet » Lángész

Címke: Relativitás elmélet

Az Erő Nincs Velünk!

einstein-yoda

Az erő fogalma, a newtoni fizikában alapvető, hiszen a newtoni, klasszikus fizika axiómái az erő fogalmára épülnek. Azonban W. R. Hamilton nevével fémjelzett hamilton-elv vagy hatás-elv kiváltja az erő fogalmát és általánossá teszi a fizikai leírást a klasszikus fizikától, a relativitáselméleten keresztül a kvantumtérelméletekig, húrelméletekig.

A hatás, egy skalár – szám és nem például vektor – mennyiség , melynek két téridőpontban vett szélső értéke adja meg a megvalósuló mozgást.  Az hatás alapgondolatai a XVI. századra nyúlnak vissza, és a fizika alaptörvényeinek az egyik legszebb gondolatai közé sorolható.

A hatásról a wikipédiában olvashatsz és egy nehezebb bevezető jellegű anyag elérhető itt.

A fénynél is gyorsabban

interstellar2

Az Einsteini relativitáselmélet szerint azért nem mehet semmi gyorsabban a fénynél, mert ha valamit elkezdünk gyorsítani, a tömege is egyre nagyobb lesz, ami miatt egyre több energiát kell befektetnünk a gyorsításba.Fontos azonban kiemelnünk, hogy az relativitáselmélet nem tiltja a fénysebességnél eleve gyorsabban mozgó részecskék létezését. Az egyenletek szerint (ha léteznek), ezek viszont soha nem lassulhatnak le fénysebességre, mivel a lassításukhoz kellene végtelen energia. Ezeket az elméleti részecskéket még a 70-es években elnevezték “tachyon”-oknak, létezésüket eddig direkt módon nem sikerült bizonyítani.

A cikk folytatását a MAGunk.hu oldalán olvashatod.

Java alkalmazások a fizika tanításához

javaphys

Voltaképpen, e most ajánlott honlap nem is olyan új, de attól függetlenül aktuális. Fizika, matematika, csillagászat Java szimulációkat találtok Walter Fendt honlapján. A klasszikus mechanikától kezdve, a relativitáselmélet és magfizikai „játékokig” kísérletezhettek Java programokon. A Java az egyik legnépszerűbb játékfejlesztő szoftver, a legtöbb mobiltelefonos játék és alkalmazás is ezzel készül. Külön pikantériája e honlapnak, hogy számos idegen nyelven olvasható, tehát könnyen megtanulhatóak „külföldiül” a fizikai szakkifejezések.

A honlapot itt találjátok és, ha kedvetek támad hasonló programokat írni Java-ról itt tájékozódhattok.

Teller Ede Fizikaórái

teller4

Teller Ede jelen volt a huszadik század elején végbement radikális változásnál, mely az akkori fizikát jellemezte. Nem csak szemlélője volt e folyamatnak, hanem aktív szereplője is. Az ELTE-én tartott előadásokat a ’90-es években relativitáselméletről, kvantumfizikáról és radioaktivitásról.

Ezeket az előadásokat megnézhetitek és hallgathatjátok itt.

Mitől görbült a téridő?

spacetime

Az általános relativitáselmélet nem lett volna megfogalmazható, ha nem lett volna kidolgozva a görbített terek matematikája. Ezt már a XVII-XVIII. században elkezdték – Bolyai, Gauss -, földmérésé és elméleti igényekből adódóan. Az alapkérdés –  mint a földmérésnél is -, hogyan mérjük két pont között a távolságot? „Légvonalban” vagy másként? Ez az egyszerűnek tűnő kérdés vezetett el a metrika fogalmához, ami a téridő fizika és matematikai oldaltól a topológia alapfogalma.

A metrikus térről a wikipédiában, a téridőről itt, az általános relativitáselméletről érthetően itt, és Beke Manó matematikus 1921-es előadását a relativitáselméletről és Einsteinről itt olvashatod el.

További címkék