Warning: Creating default object from empty value in /home/goltocom/public_html/langesz.hu/admin/wp-content/plugins/members/includes/functions.php on line 21
polimer » Lángész

Címke: polimer

Áramvezető műanyagok

electricity

A villamosságot vezető műanyagok alkalmazásainak se szeri, se száma. Közülük csak néhányat említünk, meg. Műanyag padlójú helyiségben – ha a padlót megfelelő vezetőképességű műanyaggal burkolták – nem kell tartanunk az elektrosztatikus feltöltődéstől és feszültségkisüléstől… A „közönséges műanyagból” készült filmtekercsen a film felszínére tapadt porszem az elektrosztatikus kisülés következtében fénycsíkot hozhat létre. Ezt elkerülendő újabban a filmet vezetőképes műanyagréteggel vonják be. Az elektromosan vezető műanyagok felhasználásával a napenergia hasznosítására alkalmas berendezések, új típusú félvezetők, érzékelők és kijelzők is készíthetők.

Az elektromosságot vezető műanyagok kutatásáért Alan G. MacDiarmid, Alan J.Heeger és Sirakava Hideki 2000-ben Kémiai Nobel-díjat kaptak. A vezető műanyagok típusairól, előállításuk mikéntjéről és felhasználásukról a Sulinet oldalán olvashattok egy cikket.

Anyagtudomány

anyagtudomány

A mai ismereteink az anyagokról évezredek során gyűlekt össze. A görögök és egyes keleti népek tapasztalatai indították el az anyagi világ mélyebb megismerésére irányuló érdeklődést, ami hosszú időt követően, a megszerzett ismereteket is felhasználva a XX. században  a szintetikus anyagok korát hozta el. Az anyagtudomány létrejöttét azok a szigorú követelmények kényszeríttették ki, amit a hadiipar és az űrtechnika támasztott a különleges anyagok előállításával szemben Amerikában. A követelmények teljesítése egyre nagyobb feladatok elé állította a szerkezetkutatást. Amerikában az első anyagtudományi laboratóriumot 1957-ben készítették el. Az anyagtudomány létrejöttéhez jelentősen hozzájárult a félvezetőfizika, az elektronika és az informatika, ezek nélkül fejlett hadi technika és űrtechnika nem is létezne.

Az anyagtudomány által vizsgált problémákról olvashattok a linkre kattintva

Műanyagok

műanyag

A civilizált világ elképzelhetetlen műanyagok nélkül, mára már életünk nélkülözhetetlen részévé váltak. Ezek a mesterségesen előállított anyagok polimer(eke)t, valamint különféle adalékokat és társítókat tartalmaznak. Sikerük titka a sokoldalúságukban és a viszonylagos olcsóságukban rejlik.

Ismerjétek meg a műanyagok legfontosabb típusait és ezeknek felhasználási területeit és az újrahasznosítási lehetőségeket a bautrend.hu honlapon.

A kémia lehetőségei és feladatai

labor

A XX. században a kémia, de a természettudomány többi ága is hatalmas mértékben és ütemben fejlődött. E fejlődésnek köszönhetően született eredmények gyakorlati hasznosítása alapvető változást idézett elő az emberek életében, életmódjában, életminőségében. A kémiai tudomány és az eredményét hasznosító iparágak – elsősorban a vegyipar – vitathatatlanul nagymértékben járultak hozzá az emberiség életkörülményeinek javításához és anyagi jólétének emeléséhez.

Márta Ferenc tartalmas írása számos példát felvonultatva érzékelteti, hogy a kémia valóban rengeteg területen járul hozzá az emberek életminőségének javulásához. Vázolja az ezredforduló utáni kémia legfontosabb feladatait és a lehetőségeket, amik megnyílhatnának az emberiség előtt, amennyiben a kémia megoldja ezeket a feladatokat.

A cikket a KFKI honlapján olvashatjátok.

“Molekuláris papírt” állítottak elő

membrane

A természet többek között sejtmembránként használ kétdimenziós, lemezszerű struktúrákat. Kutatók létrehozták az eddigi legnagyobb, vízben spontán szerveződő kétdimenziós polimer kristályt. Ez a merőben új anyag a biológiai rendszerekre jellemző struktúrális komplexitással rendelkezik, ami alkalmassá teheti arra, hogy mesterséges membránként vagy új fejlesztésű műszerekben használják.

Az eredményekről angol nyelven olvashattok a ScienceDaily.com oldalon.

Organikus napelemek: a jövő technológiája

napelem

A különböző napelem-technológiák közül az egyik legdinamikusabban fejlődő irány a különböző szerves anyagok, például félvezető tulajdonságú polimerek felhasználásán alapul. A félvezető polimerek mesterséges molekulaláncok, melyek a vékonyrétegű napelemekhez hasonlóan félvezető tulajdonsággal rendelkeznek, így napelem előállítására alkalmasak. Egyelőre az ilyen új típusú napelemek tartóssága elmarad a versenytársakétól és éppen olcsónak sem mondhatók, de a fejlesztők nagy áttörést várnak az új technológiáktól.

Az témában a Napelemek blogon tájékozódhattok.

A “műanyag-elektronika” forradalma

plastic napelem

A Princeton Egyetem mérnökei által kifejlesztett technika segítségével előállítható, elektromosságot jól vezető műanyagok felhasználása drámaian csökkentheti például a napelemek előállításának költségeit. Azáltal, hogy ledöntötték az ilyen, elektromosságot vezető műanyagok előállításának technikai korlátait, lehetővé vált a kutatók számára ezeknek az anyagoknak a széles körű felhasználása az elektronikai eszközök fejlesztésében.

A részletes írást angol nyelven, a ScienceDaily.com honlapon olvashatjátok.

Polimerek, mint másodlagos nyersanyagok

polimer

Korunkban a polimerekből készült műanyagok meghatározó szerepet töltenek be nemcsak mindennapi életünkben, hanem a modern technológiákban, a gazdaságban és a kultúrában is. A 20. században a kémia tudományterület egyik legjelentősebb, a hétköznapokban is megjelenő eredményének tekintette a mesterséges (szintetikus) polimerek és a feldolgozásukkal nyert, napjainkban már nélkülözhetetlen műanyagok széleskörű elterjedését. Korunkat ezek alapján joggal nevezhetjük polimerkorszaknak.A polimerek nagy volumenű és igen sokféle területen való alkalmazása ezek alapján felveti a kérdést, hogy mi fog történni a polimergyártás terén a kőolajforrások kimerülése után, valamint hogy mi legyen a nagy mennyiségű műanyag felhasználása során képződő, ugyancsak nagy mennyiségű polimertartalmú hulladék sorsa?

A cikket teljes terjedelemben a Magyar Tudomány márciusi számában olvashatjátok.

További címkék