Címke: ökológia

Madárevő sasok

feherfejuretisas

Némely fehérfejű rétisas Alaszkában újabban más madarakat is fogyaszt. A kutatók azt állítják, hogy az új étrend meglepően nagy hatással van a táplálékláncra, s több fajt is érint. Amikor a tengeri vidrák csaknem eltűntek az Aleut-szigetek környékéről, a tüskés tengeri sünök azonnal erőre kaptak. A növekvő tengeri sünpopuláció elkezdte „felfalni” a területen lévő víz alatti hínárerdőket, ennek következtében a hínárfogyasztó halak elpártoltak a part menti vizektől, és az elsősorban őket fogyasztó fehérfejű rétisasok táplálék nélkül maradtak…

A cikket a National Geographic Magyarország oldalon olvashatjátok.

Erdőjáró

erdojaro

A játékban az erdő különböző részeit járhatod végig.  Megtanulhatod, mit vigyél magaddal egy kirándulásra, sok érdekes dolgot megtudhatsz az erdőben élő növényekről és állatokról. A játékban különböző feladatokat kell megoldanod, melyek helyes megoldásáért jutalomkukac jár, amivel egy kismadarat kell etetned, aki a játék végére megnő.

A játékot a Pilisi Parkerdő Zrt. oldalán próbálhatod ki.

Szerzetesi életet folytató denevér

denever100714

A Madagaszkáron élő szívókorongos denevér ökológiájáról mind a mai napig keveset tudni, annak ellenére, hogy régóta felfedezték már. Új kutatások néhány érdekességre derítettek most fényt, amelyek közt a legszembetűnőbb, hogy egyetlen nőstényt sem láttak még. A szívókorongos denevér nevét a végtagjai végén elhelyezkedő tapadókorongszerű képződményekről kapta. Elsősorban bogarakkal és éjjeli lepkékkel táplálkozik, a nappalt az utazók pálmájának nevezett növény részben kibontatlan leveleiben tölti.

A denevérről az MTI oldalán olvashattok.

Tisztul a Balaton

algak

Egyre tisztább a Balaton – ez a legfontosabb megállapítása annak a jelentésnek, amelyet az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete hozott nyilvánosságra. Az intézet vezetője szerint elhanyagolható az oldott foszfor és nitrogén koncentrációja, emiatt az algáknak nem csak a mennyisége, hanem átlagos mérete is lecsökkent. A tisztuló víz miatt árvaszúnyogok mellett halból is kevesebbet találni a tóban.

A vizsgálatról az MTA oldalán olvashattok.

A gyöngyösi Sár-hegy

sar-hegy

A Sár-hegy eredeti élővilága sokszorosan átalakult, a valamikori erdőket kivágták. A hegyen és környékén már 1312-től szőlőtermesztés folyik. Évszázadokon keresztül a szőlőművelés volt meghatározó a Sár-hegy napsütötte lankás oldalain. Az 1745-ben épült kápolna Szent Annáról, a kádárok védőszentjéről kapta nevét. A Szent Donát-szobor, mely a Sár-hegy déli oldalában áll, a szőlőskertek és gazdáik védőszentje.

A Sár-hegy keletkezéséről, kultúrtörténetéről és élővilágáról a Természet Világa oldalán olvashattok.

Mamutfenyők

mamutfenyo

A Biológiai Sokféleség Világévében ismét reflektorfénybe kerül több veszélyeztetett faj, köztük az örökzöld mamutfenyő. A mamutfenyők akár 115 méteresre is megnőhetnek, a legöregebb példányok több ezer évesek. Különleges ágrendszerrel rendelkeznek, és számos fajnak adnak otthont. A globális klímaváltozás, a környezetszennyezés és egy invazív toboztetűfaj miatt a kaliforniai partvidék keleti részén a fák jelentős része már kipusztult.

A mamutfenyőkről az eLitMed oldalon olvashattok.

Zajszennyezés

coral_reef

Dr. Steve Simpson, kutató, néhány évvel ezelőtt felfedezte, hogy a korallzátonyok halfajainak fiatal egyedei hanghullámok segítségével tájolják magukat a biztonságot nyújtó zátonyhoz. Kiderült azonban, hogy sokkal egyszerűbb élőlények, a gerinctelenek közé tartozó korallok lárvái is képesek erre. Mivel a korall lárvák a halakhoz hasonlóan a zátonyok hangját követik, az emberi zajszennyezés komoly problémaként jelentkezik.  Ha pedig a korallok lárvái nem találnak haza, földünk talán legdiverzebb, legcsodálatosabb társulásai veszhetnek oda.

A teljes cikket az mRNS.hu oldalon olvashatjátok.

Hazai édesvizek mélyén

vizi

Talán nem véletlen, hogy Magyarország nem szerepel a legnépszerűbb búvártúra-célpontok között. A piócák, a rossz látótávolság, és a hideg víz nagyon megnehezíti a merülést, és a legtöbb sportbúvárnak elveszi a kedvét a próbálkozástól. Az élővilág változatossága viszont megéri a próbálkozást, mert a mérsékelt égövi patakok, folyók és tavak nagyon érdekes élőlényeknek nyújtanak otthont.

Ízelítőt kaphattok a vízi élővilágról, ha megnézitek a Természetfilm.hu oldalon található hazai édesvizekről szóló kisfilm sorozatot.


A Dunakeszi láp tablóképeken

lap

“Tekintsük át a közelmúltban nagy vihart kavart terület élővilágával, ökológiájával kapcsolatos kutatási eredményeket annak tükrében, hogy a láp kálváriája még ma sem ért véget. Még mindig fennáll a veszély, hogy a sok tekintetben egyedülálló vizes élőhely örökre eltűnik.”

A láp élővilágát bemutató képeket és a cikk folytatását a National Geographic Magyarország oldalon találjátok.

Ökológiai módszerek a mikológiában

gomba

A gombák komolyabb és összetettebb ökológiai kutatásai csupán néhány évtizedes múltra tekintenek vissza. Ez a tudományterület fejlődésének kezdeti szakaszában van, annak ellenére, hogy a gombák szerepe egy-egy életközösségben cseppet sem elhanyagolható bármely más élőlényhez képest, sőt, a táplálkozási láncban betöltött szerepükön túl más fontos funkciót is ellátnak.

A teljes cikket a Kutató Diákok Mozgalmának online magazinjában, a KutMagazinban olvashatjátok.

További címkék