Címke: Nobel-díj

Áramvezető műanyagok

electricity

A villamosságot vezető műanyagok alkalmazásainak se szeri, se száma. Közülük csak néhányat említünk, meg. Műanyag padlójú helyiségben – ha a padlót megfelelő vezetőképességű műanyaggal burkolták – nem kell tartanunk az elektrosztatikus feltöltődéstől és feszültségkisüléstől… A „közönséges műanyagból” készült filmtekercsen a film felszínére tapadt porszem az elektrosztatikus kisülés következtében fénycsíkot hozhat létre. Ezt elkerülendő újabban a filmet vezetőképes műanyagréteggel vonják be. Az elektromosan vezető műanyagok felhasználásával a napenergia hasznosítására alkalmas berendezések, új típusú félvezetők, érzékelők és kijelzők is készíthetők.

Az elektromosságot vezető műanyagok kutatásáért Alan G. MacDiarmid, Alan J.Heeger és Sirakava Hideki 2000-ben Kémiai Nobel-díjat kaptak. A vezető műanyagok típusairól, előállításuk mikéntjéről és felhasználásukról a Sulinet oldalán olvashattok egy cikket.

Modern felületkémia

felületkémia

A felületkémia nagyon fontos az ipar, illetve a vegyipar számára: A felületkémia segítségével sikerült megérteni például, hogyan rozsdásodik a vas, miként működnek az üzemanyagcellák vagy az autókatalizátorok. A katalizátorok felületén lezajló kémiai reakciók alapvető szerepet játszanak számos ipari folyamatban, így a műtrágyák előállításában is.Gerhard Ertl német kutató kapta a 2007-es kémiai Nobel-díjat a felületkémia korszakos jelentőségű tanulmányozásáért. A kutató a szilárd felszíneken végbemenő kémiai reakciók vizsgálatért részesült a legrangosabb tudományos elismerésben.

A felületkémia segítségével akár az ózonréteg bomlását is meg tudjuk magyarázni, mivel a legfontosabb lépések voltaképpen apró jégkristályok felületén játszódnak le a felsőlégkörben (a sztratoszférában). A félvezetőipar szintén felületkémiai tudásunkra épül.

Az [origo] Tudomány rovatában Gerhard Ertl munkásságáról, a felületkémia történetéről és eredményeiről olvashattok

Ózon a bioszféra védelmében

ozon

“Az 1995-ös kémiai Nobel-díjat három kutató megosztva kapta: a holland állampolgárságú Paul Crutzen meteorológus (Max Planck Kémiai Intézet, Németország), valamint Mario Molina és F. Sherwood Rowland amerikai egyetemi tanárok (Massechusetts Institute of Technology, illetve Kaliforniai Egyetem). A magas tudományos kitüntetést a légköri ózon keletkezésének és bomlásának vizsgálatában elért eredményeikért érdemelték ki. Munkájuk nemcsak a tudomány számára nagy jelentőségű, hanem alapvetően hozzájárult az emberi tevékenység és a légköri környezet kölcsönhatásainak tisztázásához is. Kutatásaik a vegyipar bizonyos területeinek átalakulását is eredményezték.”

Ha tudni szeretnétek, hogy hogyan keletkezik az ózon és milyen reakciók következtében csökken a mennyisége a légkörben, a Természet Világában bővebben is olvashattok a témáról.

A kémiai reakció lelke az átmeneti komplex kialakulása és bomlása

zewail

A Nobel-díjat Ahmed Zewail (a képen) a kémiai reakciók átmeneti állapotainak femtoszekundumos spektroszkópiai vizsgálatáért kapta. A femtoszekundumos spektroszkópiában az időmérést távolságmérésre vezetik vissza. A fény a leggyorsabb, tehát távolságméréssel úgy mérik a legrövidebb időtartamokat, ha fényt használnak. Az a legrövidebb távolság, amely mikrométercsavarral pontosan beállítható, körülbelül 0,1 mikrométer; 0,1 mikrométer 0,3 femtoszekundumnak felel meg, mert a fény 0,1 mikrométert 0,3 femtoszekundum alatt tesz meg. Ezt a mechanikai precizitást már a század elején el tudták volna érni. De más is kell a mérésekhez: az, hogy a molekulák vizsgálatára használt fényimpulzus kiterjedése ne legyen nagyobb, mint ez a háromtized femtoszekundum. Illetve, ha femtoszekundumos történéseket akarok mérni, egy femtoszekundumnál ne legyen nagyobb a kiterjedés és így tovább…

A teljes beszélgetést a Nobel-díjat érő eredményekről a KFKI honlapján olvashatjátok.

Hevesy György

hevesygy

A radioaktív nyomjelzés Nobel-díjas felfedezője, aki e módszert diadalra is vitte azzal, hogy feltárta a legfőbb alkalmazási területeket, mindenekelőtt azt, hogy a módszer alkalmazható az élő szervezet vizsgálatára. Felfedezésével új tudományágat, a nukleáris orvostudományt alapozta meg.

Hevesy György az atomtudomány legnagyobbjai közé tartozik. A radioaktív izotóp nyomjelzés módszerének 1913-as feltalálásáért kémiai Nobel-díjjal tüntették ki 1943-ban. Hozzájárult az izotópok fogalmának tisztázásához, úttörője volt az izotópok alkalmazásának a biológiai, metallurgiai és botanikai kutatásban. Az izotópos jelölésen alapuló molekulakövetést kiterjedten alkalmazták évtizedekig, amíg a fluorszcencián alapuló technikák fel nem váltották. Az analitikai kémia számára feltalálta a röntgen-fluoreszcenciás (1932), az izotóphígításos (1931) és a neutronaktivációs (1934) analitikai módszereket. Felfedezte a periódusos rendszer egyik utolsó ismeretlen elemét, a hafniumot (1923).

Nem csak az atomtudomány és az analitikai kémia területén alkotott maradandót, a biológia problémák és az általa fejlesztett módszereknek a biológiai problémák megoldásában való felhasználása is érdekelte. Foglalkozott a vas anyagcseréjével és a vérképzéssel, számos ma rutinszerűen használt klinikai eljárást dolgozott ki.

Hevesy György 1920 után külföldön élt és dolgozott, de szeretett hazalátogatni, és kiterjedt levelezést folytatott általa becsült tudósokkal. Akkor volt elemében, ha kutatómunkával foglalkozhatott, arról beszélgethetett. 76 éves koráig volt aktív kutató, és ezalatt megírt négy monográfiát és csaknem 400 közleményben számolt be eredményeiről.

Hevesy György életét és munkásságát bemutató rövid és kicsit hosszabb írásokat olvashattok a linkekre kattintva

NobelPrize.Org

nobel_medal

Ezen a honlapon megtudhatsz „mindent” Alfred Nobel-ról, a Nobel-díjról és a Nobel-díjasokról. Esetleg ellátogathatsz a Nobel Múzeumba, portréfilmeket, riportokat hallgathatsz a Nobel-díjasokkal és sok minden mást is találsz a NobelPrize.org-on.

Alfred Nobel, a svéd milliomos

Alfred_Nobel

1833. október 21-én Stockholmban látta meg a napvilágot a „dinamit atyja”, Alfred Nobel. A később világszerte ismerté vált kémikus és feltaláló élete végéig mintegy 355 találmányt szabadalmaztatott. Párizsban laborasszisztensként dolgozott, és Ascanio Sobreroval, a nitroglycerin feltalálójával is megismerkedett. Évekkel később Stockholmba hazatérve egy kis vegyi labort rendezett be magának – a robbanóanyagkutatásnak szentelve minden idejét. 1862-ben már maga is gyártott nitroglycerint. Nobel megfigyelte, hogy a kovaföldre véletlenül kiömlött niroglicerint az fölitta, és így egy olyan jól kezelhető anyag képződött, amely ütésre nem érzékeny, de gyutaccsal ugyanúgy robban, mint a nitroglicerin.

Alfred Nobel és az általa alapított díj története a National Geographic és a Consultation Magazin honlapjain.

A polimeráz-láncreakció felfedezése

kary_mullis

“Az embernek néha egészen váratlan pillanatokban jut eszébe valami jó gondolat. Naivitásom, egy-két szerencsés melléfogásom, meg a véletlenek összjátéka folytán 1983 áprilisában, egy péntek este támadt egy ötletem.”

Kary B. Mullis írása: a molekuláris biológia kezdeteiről és  a polimeráz láncreakció születéséről.

“A genetikai információt hordozó DNS-molekula egyetlen példányából a polimeráz-láncreakció útján egy délután folyamán százmilliárd másolatot lehet előállítani. A reakció egyszerű: nem kell hozzá más, mint egy kémcső, néhány közönséges vegyszer és egy hőforrás. A másolandó DNS-minta lehet tisztított anyag, de lehet természetes állapotú, rendkívül összetett biológiai struktúrák parányi része is; származhat kórházi szövetmintából, hajszálból, a bűntett helyén talált beszáradt vércseppből, mumifikálódott agyszövetből, sőt akár jégbe fagyott, negyvenezer éves gyapjas mamutból is.”

A polimeráz láncreakció a felfedezése óta a biológiai kutatások meghatározó eszközévé vált, felfedezője 1993-ban elnyerte a Kémiai Nobel-díjat.

Karry B. Mullis érdekes cikkének magyar fordítása a KFKI honlapján olvasható.

2011 – MARIE CURIE ÉS A KÉMIA ÉVE

mcurie_2

“Száz éve, 1911-ben Marie Curie-t tüntették ki a kémiai Nobel-díjjal. Ezt a díjat ő akkor egyedül kapta, de nyolc évvel korábban, 1903-ban férje, Pierre Curie és Henri Becquerel társaságában fizikai Nobel-díjat is kapott. Ezzel Marie Curie két rekordot is tart: ő az egyetlen nő, aki két Nobel-díjat kapott, és az egyedüli tudós, akit kémiai és fizikai Nobel-díjjal is kitüntettek.”

A Magyar Tudomány februári számában olvashattok Marie Curie életéről és munkásságáról, valamint a nukleáris tudomány hőskoráról.

Nobel-díjas kutatóorvos előadása az ELTE-n

Harald_zur_Hausen

Dr. Harald zur Hausen, Nobel-díjas kutatóorvos, a Német Rákkutató Központ emeritus igazgatója „ Infectious Causes of Human Cancer: Results and Perspectives” (Az emberi rák fertőzéses okai: eredmények és kilátások) címmel tart előadást 2010. április 15-én az ELTE TTK-n. Bevezetőt tart Hudecz Ferenc, az ELTE rektora. Ezzel a rendezvénnyel indul útjára az ELTE Nobel-díjas előadássorozata.

Részletek az ELTE honlapján

További címkék