Látványos családi portré keretében összeállították az űrszondákkal eddig meglátogatott kisbolygók és üstökösmagok képeit. A montázs sejteti, sok érdekes objektum vár még felfedezésre a Naprendszerben.
A képes cikk itt olvasható.
Címke: Naprendszer
Mi az az “Üstökösbolygó”?
Az 1999-ben felfedezett, HD 209458b jelű exobolygó több szempontból is tudománytörténeti mérföldkőnek számít. Ez volt az első olyan, más naprendszerben keringő bolygó, melynél sikerült megmérni a csillaga előtt való átvonulása által okozott fényességcsökkenést; s szintén ez volt az első exoplanéta, melynek közelítőleg meg tudták határozni légköri szerkezetét és összetételét (többek között oxigént, szenet és hidrogént azonosítva benne). A Földtől mintegy 150 fényévre lévő rendszer központi csillaga egy Napunkhoz hasonló, sárga törpe, míg a HD 209458b a Jupiternél kb. 30%-kal kisebb, ám mindössze 3,5 nap keringési idejű égitest (ún. “forró Jupiter”).
A cikk itt elolvasható.
Naprendszer, ahogy még nem láttuk
Európa hosszúságú árok, naponta nyíló és záródó repedések a jégen, egykori burkát kinőtt hold és apróra zúzott anyagú kisbolygó – példák különleges alakzatokra és folyamatokra, amelyeket más égitesteken töréses folyamatok hoztak létre. Olyan felszínformákhoz látogatunk a Naprendszerben, amilyeneket saját bolygónkon nem láthatunk.
A cikk – képekkel és videókkal – itt elérhető.
Tektonika a Naprendszerben
A szilárd égitestek felszíne a különféle erőhatások miatt gyakran törik, torzul, deformálódik. Az ilyen, úgynevezett tektonikus folyamatokra sok példát láthatunk a Földön, és a Naprendszer számos égitestének felszínén is előfordulnak. Az űrszondás megfigyelések egyrészt bemutatják, hogy a Földről ismert folyamatok a bolygónkon megszokottnál szélesebb skálán is zajlanak, és változatosabb alakzatokat hoznak létre. Emellett az egzotikus formák megfigyelése a földi folyamatok jobb megértésében is segít.
A cikk folytatása az origo.hu oldalán olvasható.
Egy új Naprendszer
Újabb észlelések alapján megerősítették, hogy az első objektum, melyet közvetlen felvételek alapján azonosítottak exobolygó-jelöltként, valóban egy Naphoz hasonló csillag körül keringő nyolc jupitertömegű planéta.
A cikk a csillagaszat.hu-n olvasható.
Látványos égi jelenség, újra!
Még közel két hétig látható az esti égen egy látványos bolygó együttállás: körülbelül egy órával naplemente után három bolygó, a Vénusz, a Mars és a Szaturnusz csodálatos gyöngyfüzért alkot. Este 9 órától már érdemes keresni őket. A megfigyeléshez távcső nem szükséges, azonban a derült idő mellett jó rálátás kell a nyugati látóhatárra, és közvetlen zavaró fények lehetőleg ne legyenek a közelünkben.
A megfigyeléshez tanácsok, kép és cikk itt található. A Lángész előző bejegyzése e témában pedig itt.
Idegen Üstökösök
A NASA Dél-nyugati Kutatóintézetében (SWRI, Boulder, Colorado) a neves égi mechanikus, Harold F. Levison által vezetett nemzetközi kutatócsoport nemrégiben jelentette be, hogy elképzelhető: a jól ismert üstökösök többsége nem a Naprendszerben keletkezett, hanem más csillagok körüli anyagból állt össze. E szerint például a híres-nevezetes Halley-üstökös, az 1997 kora tavaszán látványos és fényes Hale-Bopp (C/1995 O1), valamint a 2007. első napjaiban szabad szemmel tőlünk is megfigyelhetővé vált McNaught (C/2006 P1) szülőhelye más csillagok körüli ősköd lehetett és onnan kerülhettek át hozzánk ezek a valóban akár csillagközi távolságokat is megtenni képes égi, sőt csillagközi vándorok.
A cikk itt olvasható.
S(z)orakoznak a Bolygók
Mostantól körülbelül a július közepéig egy vonal mentén, egymáshoz viszonylag közel sorakozik három bolygó az égen, látványosan kirajzolva a Naprendszer fősíkját, ahol a planéták mozognak.
Hogyan figyelhetjük meg ezt az érdekes égi jelenséget? Itt megtudhatod.
Rejtély a Jupiteren
Alig kezdődött el a Jupiter 2010. évi láthatósága ez év májusban és máris két váratlan esemény hozta izgalomba a bolygóészlelő amatőrcsillagász és szakcsillagász közösséget Naprendszerünk legnagyobb bolygójával kapcsolatban. Egyrészt “eltűnt” a Jupiter általában sötét és feltűnő Déli Egyenlítői Sávja (SEB), másrészt pedig 2010. június 3-án két tapasztalt bolygóészlelő amatőrcsillagász egymástól függetlenül is videóra vett egy kb. két másodpercig tartó fényfelvillanást az óriásbolygó korongján.
Bonyolódik a Bolygókérdés
Egy év alatt több Naprendszeren kívüli bolygójelöltet azonosított a Kepler-űrtávcső, mint amennyit korábban összesen felfedeztek. Az új égitestek nagy része a Naphoz hasonló csillagok körül kering, és sok közöttük a szuperföld, azaz a Földnél már nem sokkal nagyobb tömegű bolygó. A Kepler egy-két éven belül felfedezheti az első távoli földeket is.
A filmekkel tarkított cikket itt olvashatjuk el.
További címkék
agy
agykutatás
alternatív energia
anyagcsere
baktérium
baktériumok
biokémia
Bolygó
Csillagászat
Csodák Palotája
DNS
dohányzás
energia
etológia
evolúció
fehérje
fehérjék
fény
Föld
genetika
gyógyszeripar
humor
idegrendszer
immunrendszer
kommunikáció
kutatás
kísérlet
környezetszennyezés
környezetvédelem
madár
Mars
matematika
Mindentudás Egyeteme
MTA
nanotechnológia
Nap
Naprendszer
Nasa
Nobel-díj
növények
Optika
orvostudomány
robot
rák
szertár
szerves kémia
számítástechnika
tanulás
tengeri élővilág
természetvédelem
tudománytörténet
táplálkozás
Univerzum
videó
viselkedés
vitamin
vírus
állat
ökológia
űrkutatás
