Címke: Naprendszer

Bolygóközi krumplik

Kistarcsa_krumpli4

Látványos családi portré keretében összeállították az űrszondákkal eddig meglátogatott kisbolygók és üstökösmagok képeit. A montázs sejteti, sok érdekes objektum vár még felfedezésre a Naprendszerben.

A képes cikk itt olvasható.

Mi az az “Üstökösbolygó”?

ustokosbolygo_1

Az 1999-ben felfedezett, HD 209458b jelű exobolygó több szempontból is tudománytörténeti mérföldkőnek számít. Ez volt az első olyan, más naprendszerben keringő bolygó, melynél sikerült megmérni a csillaga előtt való átvonulása által okozott fényességcsökkenést; s szintén ez volt az első exoplanéta, melynek közelítőleg meg tudták határozni légköri szerkezetét és összetételét (többek között oxigént, szenet és hidrogént azonosítva benne). A Földtől mintegy 150 fényévre lévő rendszer központi csillaga egy Napunkhoz hasonló, sárga törpe, míg a HD 209458b a Jupiternél kb. 30%-kal kisebb, ám mindössze 3,5 nap keringési idejű égitest (ún. “forró Jupiter”).

A cikk itt elolvasható.

Naprendszer, ahogy még nem láttuk

venu

Európa hosszúságú árok, naponta nyíló és záródó repedések a jégen, egykori burkát kinőtt hold és apróra zúzott anyagú kisbolygó – példák különleges alakzatokra és folyamatokra, amelyeket más égitesteken töréses folyamatok hoztak létre. Olyan felszínformákhoz látogatunk a Naprendszerben, amilyeneket saját bolygónkon nem láthatunk.

A cikk – képekkel és videókkal –  itt elérhető.

Tektonika a Naprendszerben

20100713hold1

A szilárd égitestek felszíne a különféle erőhatások miatt gyakran törik, torzul, deformálódik. Az ilyen, úgynevezett tektonikus folyamatokra sok példát láthatunk a Földön, és a Naprendszer számos égitestének felszínén is előfordulnak. Az űrszondás megfigyelések egyrészt bemutatják, hogy a Földről ismert folyamatok a bolygónkon megszokottnál szélesebb skálán is zajlanak, és változatosabb alakzatokat hoznak létre. Emellett az egzotikus formák megfigyelése a földi folyamatok jobb megértésében is segít.

A cikk folytatása az origo.hu oldalán olvasható.

Egy új Naprendszer

20100701_megerositettek_az_elsokent_lefenykepezett_exobolygo_letet_1

Újabb észlelések alapján megerősítették, hogy az első objektum, melyet közvetlen felvételek alapján azonosítottak exobolygó-jelöltként, valóban egy Naphoz hasonló csillag körül keringő nyolc jupitertömegű planéta.

A cikk a csillagaszat.hu-n olvasható.

Látványos égi jelenség, újra!

millplan

Még közel két hétig látható az esti égen egy látványos bolygó együttállás: körülbelül egy órával naplemente után három bolygó, a Vénusz, a Mars és a Szaturnusz csodálatos gyöngyfüzért alkot. Este 9 órától már érdemes keresni őket. A megfigyeléshez távcső nem szükséges, azonban a derült idő mellett jó rálátás kell a nyugati látóhatárra, és közvetlen zavaró fények lehetőleg ne legyenek a közelünkben.

A megfigyeléshez tanácsok, kép és cikk itt található. A Lángész előző bejegyzése e témában pedig itt.

Idegen Üstökösök

lulin_ustokos_P

A NASA Dél-nyugati Kutatóintézetében (SWRI, Boulder, Colorado) a neves égi mechanikus, Harold F. Levison által vezetett nemzetközi kutatócsoport nemrégiben jelentette be, hogy elképzelhető: a jól ismert üstökösök többsége nem a Naprendszerben keletkezett, hanem más csillagok körüli anyagból állt össze. E szerint például a híres-nevezetes Halley-üstökös, az 1997 kora tavaszán látványos és fényes Hale-Bopp (C/1995 O1), valamint a 2007. első napjaiban szabad szemmel tőlünk is megfigyelhetővé vált McNaught (C/2006 P1) szülőhelye más csillagok körüli ősköd lehetett és onnan kerülhettek át hozzánk ezek a valóban akár csillagközi távolságokat is megtenni képes égi, sőt csillagközi vándorok.

A cikk itt olvasható.

S(z)orakoznak a Bolygók

bolygok3

Mostantól körülbelül a július közepéig egy vonal mentén, egymáshoz viszonylag közel sorakozik három bolygó az égen, látványosan kirajzolva a Naprendszer fősíkját, ahol a planéták mozognak.

Hogyan figyelhetjük meg ezt az érdekes égi jelenséget? Itt megtudhatod.

Rejtély a Jupiteren

voyager-jupiter

Alig kezdődött el a Jupiter 2010. évi láthatósága ez év májusban és máris két váratlan esemény hozta izgalomba a bolygóészlelő amatőrcsillagász és szakcsillagász közösséget Naprendszerünk legnagyobb bolygójával kapcsolatban. Egyrészt “eltűnt” a Jupiter általában sötét és feltűnő Déli Egyenlítői Sávja (SEB), másrészt pedig 2010. június 3-án két tapasztalt bolygóészlelő amatőrcsillagász egymástól függetlenül is videóra vett egy kb. két másodpercig tartó fényfelvillanást az óriásbolygó korongján.

A részleteket itt találod.

Bonyolódik a Bolygókérdés

20080312exolbolyg1

Egy év alatt több Naprendszeren kívüli bolygójelöltet azonosított a Kepler-űrtávcső, mint amennyit korábban összesen felfedeztek. Az új égitestek nagy része a Naphoz hasonló csillagok körül kering, és sok közöttük a szuperföld, azaz a Földnél már nem sokkal nagyobb tömegű bolygó. A Kepler egy-két éven belül felfedezheti az első távoli földeket is.

A filmekkel tarkított cikket itt olvashatjuk el.

További címkék