Címke: nanotechnológia

A baktériumölő szén

graphene

“A nanotechnológiai folyóiratokban 2004-es felfedezése óta gombamód szaporodtak egy új anyagól, a grafénről és annak felhasználási lehetőségeiről szóló publikációk. Napkollektorok, processzorok, szenzorok készültek ennek az anyagnak a felhasználásával, ám most kiderült: kiváló antibakteriális tulajdonságokkal is rendelkezik…” ennél fogva viszont használhatóságának tárháza jelentősen bővíthető.”

“Mivel a grafén felhasználása egyre inkább az elektronikai iparra korlátozódott, Chunhai Fan és Qing Huang, a Shanghai-i Alkalmazott Fizikia Intézet kutatói úgy gondolták, kipróbálják ezt a csodát az élettudományok, kezdetnek a sejttenyésztés területén is. Ennek megfelelően első körben grafén-oxiddal bevont papírcsíkok felszínén próbáltak humán sejteket és baktériumokat tenyészteni, ám a vizsgálataik nem a várt eredményt hozták.”

A grafén antibakteriális hatásának köszönhető jövőbeni alkalmazásairól az mRNS.hu-n olvashattok

Mesterséges sejt, hangya lélek

q

A nanorészecskék világa napjaink egyik kiemelt kutatási területe. Ennek eredményeit is felhasználja az orvostudomány nagy előrelépést sejtető technológiája, a mesterséges sejtek általi kemoterápia lehetősége. A sejtek által szállított, és a kívánt helyen nagy hatékonysággal felhasználható gyógyszerek többek között a gyulladások és a rosszindulatú daganatok kezelésében nyitnak új perspektívát. Egy friss kutatás a hangyák kommunikációját ötvözi a mesterséges sejtek nanorészecskéivel, ezzel megalapozva egy hatékony kommunikációs és önszerveződési stratégiát.

A tanulmányról bővebben az mRNS oldalán olvashatsz.

Nanorészecskékkel a rák ellen

nanorak

A daganatok elleni küzdelem nagy kihívást jelent a kutatóknak. A jelenleg használt kemoterápiás szerek többsége ugyanis aligha mondhatók daganatra szelektívnek, így komoly mellékhatásokkal jár az alkalmazásuk. Kaliforniai kutatóknak a nanotechnológia eszköztára segítségével úgy látszik, sikerült megtalálniuk a módját, hogy a daganatellenes gyógyszereket hogyan jutassák el célzottan az érintett sejtekhez.

A folytatást az mRNS.hu oldalon olvashatjátok.

DNS átjuttatása grafén póruson

graphenedna

Kutatók egy csoportja közleményében bemutatott egy új típusú, grafén-nanopórust tartalmazó készüléket, ami áttörést jelenthet a DNS molekulák vizsgálatában, például a DNS bázissorrend (szekvencia) meghatározásában. A közleményben leírják a technikát, amely segítségével apró lyukat lehet létrehozni egy grafén rétegben, valamint sikerült detektálniuk az egyes DNS molekulák mozgását a póruson keresztül. A jövő olcsó és gyors szekvenálási technológiájának fejlesztéséért nemzetközi tudományos versenyfutás zajlik. A legígéretesebbnek azok a megoldások tűnnek, amelyek segítségével egyetlen molekula vizsgálatával határozható meg a DNS molekulát felépítő bázisok sorrendje. A kutatók reményei szerint az általuk fejlesztett technológia is alkalmazható lesz a szekvenálási technikák következő generációjában.

A kutatásról egy rövid beszámolót olvashattok angolul a ScienceDaily.com oldalon.

Nanoélelmiszerek

20100611nanoresze

Mi is tulajdonképpen a nanoélelmiszer? Az ilyen élelmiszereknél nem pusztán 1-100 nanométeres (a nanométer a milliméter egymilliomod része) részecskék jelenlétéről van szó. Számos ennivalónak ugyanis eleve megvan a maga természetes nanoszerkezete – a tejben lévő fehérjék például nanoléptékű csoportokat képeznek -, amelyet meg lehet változtatni a nanotartományban, hogy javítsanak a tulajdonságain. Az igazi nanoélelmiszerek a nanoszerkezetek és a nanorészecskék megtervezett változtatásával készülnek majd a jövőben.

Egy érdekes cikk az  origo.hu oldalán.

NanoEdison

SPL_R_T194428-Coloured_X-ray_of_an_electric_light_bulb-SPL

Egy amerikai kutatóintézet égője energiatakarékosabb, mint a hagyományos izzó, és nem tartalmaz higanyt, tehát jobban kíméli a környezetet, mint a kompakt fénycsövek.

Bővebben az izzóról és még egyéb érdekes cikkeket találsz a Tudomány blogban.

Ígéretes fejlesztés az üzemanyagcela technológiában

H_cella_katalizátor

Az olcsó, tartós és hatékony katalizátorok hiánya az egyik legnagyobb akadály az üzemanyagcellák tömeges gyártása és felhasználása útjában. A napokban bemutatott új eredmények a probléma megoldása felé mutathatnak. A platinát sok tudós választotta a kutatásaihoz az üzemanyagcella katódjaként, ahol az oxigén redukciója megy végbe. A platina azonban a fejlesztők szerencsétlenségére drága és hamar tönkremegy a használat során. Az új fejlesztésben egy palládium magból és vas-platina héjból álló nanorészecskét használnak katalizátorként, aminek előállításához sokkal kevesebb platinára van szükség, valamint az eredmények azt mutatják, hogy tartósabb és sokkal hatékonyabb, mint a tiszta platina katalizátorok. Az új katalizátor segítségével megnyílhat a mindennapi életben is felhasználható üzemanyagcellák előállítása felé.

Az új eredmények részleteit bemutató írást a ScienceDaily.com oldalon, angolul olvashatjátok

Gyakorlati Nanotechnika

molecular_machine

Az SZTE kémiai tanszékének oktatói egy nemzetközi projekt keretében vizsgálják a karbon nanocsövek kiváló hővezető tulajdonságainak felhasználását a mikroelektronikában. Ezáltal talán eljön a nano- és/vagy kvantumszámítógépek világa, felgyorsítva a számítógépek sebességét és hatékonyságát. Csak fegyvereket ne gyártsanak az új technika segítségével!

A hír a tudomány blogban található itt.

A víz a kulcs az olcsó nano- elektronikához?

víz

A víz és az elektronika ritkán kerül egy lapon említésre. Az új eredmények tükrében azonban úgy túnik, hogy egy kis víz segíthet a nanoelektronikai eszközök gyártásának gyorsabbá és olcsóbbá tételében. A manapság használatos  áramköri lapok már tartalmaznak nano méretű komponenseket, ám ezek előállítása eddig csak speciális technológiák alkalmazásával volt lehetséges. A bonyolultabb struktúrák előállítása során gyakran van szükség arra, hogy azt rétegenként állítsák elő (növesszék), majd a rétegeket egyesével vigyék a chipre és ott állítsák össze működő egységgé. Az eljárás során erős vegyszerek szükségesek, hogy a rétegeket le lehessen választani a felszínről, amin létrehozták azokat, és magas hőmérsékleten történik az “összeszerelés”.

A kutatók által most közölt új technológia vizet használ a rétegek egyik felszínről a másikra történő szállításához. Az anyagok eltérő hidrofilicitását, azaz azt a tulajdonságát használják ki, hogy az egyes anyagok eltérő mértékben lépnek kölcsönhatásba a vízzel hidrogén-hidakon keresztül.

Az új technológia részletesebb leírását a NewScientist.com oldalon olvashatjátok.


“Molekuláris papírt” állítottak elő

membrane

A természet többek között sejtmembránként használ kétdimenziós, lemezszerű struktúrákat. Kutatók létrehozták az eddigi legnagyobb, vízben spontán szerveződő kétdimenziós polimer kristályt. Ez a merőben új anyag a biológiai rendszerekre jellemző struktúrális komplexitással rendelkezik, ami alkalmassá teheti arra, hogy mesterséges membránként vagy új fejlesztésű műszerekben használják.

Az eredményekről angol nyelven olvashattok a ScienceDaily.com oldalon.

További címkék