Mi a kémiai magyarázata a ketchup kissé ragacsos állagának, mivel csábítja a selyemhernyó lepke nősténye az udvarlókat és miért láttak jobban az éjszakai bevetésre induló pilóták akkor, ha áfonyalekvárt vacsoráztak – egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak a természettudományok iránt érdeklődők az MTA Kémiai Kutatóközpontja új folyóiratából a Kémiai Panorámában.
A cikk folytatását itt olvashatod.
Professzionális csillagászati távcsővel kémlelhetik az égboltot az MTA Konkoly Thege Csillagászati Kutatóintézete középiskolások számára kiírt pályázatának nyertesei. A Határ a csillagos ég elnevezésű, tavaly útjára indított, nagysikerű kezdeményezés ötletgazdája az MTA Lendület programjának egyik tavalyi nyertese, az Ausztráliából hazatért Kiss László volt. A projekt célja elsősorban nem tudományos eredmények elérése, hanem az, hogy a diákok betekintést nyerhessenek a korszerű csillagászati digitális képrögzítés összetett folyamatába, és átéljék, milyen érzés egy 11 tonnás tudományos műszert üzemeltetni- hangsúlyozta a fiatal kutató.
A programról a MTA oldalán olvashatsz.
A jelenlegi mobiltelefonokban használt akkumulátoroknál jóval hosszabb élettartamú és környezetbarátabb tüzelőanyag-cella kifejlesztésével kísérleteznek az MTA Kémiai Kutatóközpont Nanokémiai és Katalízis Intézetének kutatói. Bár a jelenlegi akkumulátoroktól eltérő elven működő elemeket még egy jó ideig nem használhatjuk mobiltelefonjainkban, a kémikusok azt remélik, hogy a metanol elektrooxidációján alapuló új, úgynevezett direkt metanol tüzelőanyag-cella első működő prototípusa akár egy éven belül elkészülhet.
A magyar fejlesztésről a MTA oldalán olvashatsz.
Azt mondják, ő az a magyar tudós, akivel a leggyakrabban lehet repülőtereken összefutni. Kétségtelen, a 76 éves Kroó Norbert nemzetközi reputációja párját ritkítja az európai színtéren. De idehaza is mindenütt ott van, ahol valami történik a tudományban. Volt már akadémiai főtitkár, vezetett több kutatóintézetet, és az első Orbán-kormány idején tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkárként belekóstolt a politikába is. Most épp az alelnöki székben ül a Roosevelt téri palotában.
A riport itt olvasható.
A természettudományok iránt érdeklődő fiatalok segítése, a tehetséggondozás, valamint a kutatói életforma megismertetése egyaránt célja azoknak a nyári táboroknak, amelyeket ezekben a napokban tartanak az Akadémia több intézetében. Az MTA Szegedi Biológiai Központ kéthetes rendezvényére a hét évvel ezelőtti első tábor egyik résztvevője ma már előadást tartó kutatóként tért vissza.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nyári táborairól a MTA oldalán olvashatsz.
Kiemelt, minősítéssel fogadta el a világ egyik legpatinásabb kémiai szaklapja, az Angewandte Chemie az MTA Lendület Programja egyik idei díjazottjának, Soós Tibor vegyésznek és munkatársainak cikkét. A magyar szakemberek közleményükben egy katalizátor-fejlesztési elvet ismertetnek, amely révén közelebb juthatnak például a margaringyártásnál is alkalmazható, kémiai reakciókat elősegítő, környezetkímélő anyagok megalkotásához.
A magyar kutatók eredményeiről a MTA oldalán olvashatsz.
A fizika is egyfajta jóslás, hiszen bizonyos folyamatoknak (kísérleteknek) a kimenetelére adnak jóslást, és amennyiben igazuk volt, az elméletük is igaz lehet.
A jósok ideje már elmúlt, azonban a jövőre mindig is kíváncsi volt az ember: a mostani “jósokat” jövőkutatóknak hívjuk, akik a kristálygömb helyett a tudományt hívják segítségül. Dr. Nováky Erzsébetet, az MTA Jövőkutatási Bizottságának elnöke nyilatkozott tudományterületéről.
A teljes cikk hirextra.hu-n olvasható.
A három évtizeddel ezelőtti esemény alkalmából június 3-ig tartó programsorozat kezdődött, amelynek ünnepélyes megnyitóját szerdán tartották a Magyar Tudományos Akadémián. A rendezvényen több egykori űrhajóson kívül űrkutatással foglalkozó szakemberek is részt vettek. “Minél előbbre haladunk az időben, annál inkább felértékelődnek a múlt nagy tettei. Azok a teljesítmények, amelyek előreviszik az emberiséget, méltóak arra, hogy megemlékezzünk róluk. Az első magyar űrrepülés ilyen teljesítmény volt” jelentette ki Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára azon az ünnepi emlékülésen, amelyet az 1980. május 26-án kezdődött és június 3-ig tartó űrutazás harmincadik évfordulója alkalmából rendeztek az MTA-n.
A folytatást a THE oldalán olvashatod.
A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete (MTA MFA) nyári tudományos kutatótábort szervez középiskolásoknak. A szakmai háttéren kívül a legnagyobb előnye e tábornak, hogy aktív kutatásokat folytathatnak a fiatal jelentkezők. Határon kívüli, magyarul beszélő jelentkezőket is várnak!
Jelentkezési lap itt található.
A Nano szó a 10 − 9 rövidítése, innen ered a nanotechnológia kifejezés is. A technikai fejlődés elért arra a fokra, hogy ilyen kicsiny méretarányú molekulákkal, atomokkal kísérletezhetünk, mozgatni, összeragasztani, vágni tudjuk ezeket és újabbnál-újabb nano méretű objektumokat alkothatunk. Felhasználhatjuk ezeket orvosi, fizikai, kémiai, számítástechnikai és egyéb területeken, érdekesebbé és könnyebbé téve mindennapi életünket. A Magyar nanotechnikai fejlesztések a világ élvonalában vannak melyről az alábbi honlapokon kutakodhatsz.
Tehát a nanotechnológiáról általában a nano.lap.hu-n és a wikipédiában olvaszhatsz, és a Magyar eredményekről az MTA Nanoszerkezetek Osztály honlapján.
© 2013 Lángész · A portál az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.
