Címke: madár

Csapodár tojók

poszata

A nőstények csapodársága javítja a madaraknál az utódok túlélési esélyeit – állítják brit kutatók. A Seychelle-szigeteki poszáták például látszólag egész életüket monogám párkapcsolatban élik le, ám mint a genetikai vizsgálatok kimutatták, a leszármazottakat gyakran egy “idegen” nemzi, a “félrelépésekből” származik az utódok 40 százaléka. Mint kiderítették, a házastársi hűtlenség javítja egy specifikus géncsalád sokféleségét. Következésképp a félrelépés eredményeként javulnak az utódok életkilátásai, hiszen szervezetük a betegségek szélesebb skálája iránt ellenálló.

A folytatást az MTI oldalán olvashatjátok.

Keresztcsőrű invázió készül?

keresztcsoru

Szokatlanul sok keresztcsőrűt láttak idén Magyarországon, ami a korábbi megfigyelések tapasztalatai szerint arra utal, hogy a viszonylag ritka, inkább az északi fenyvesekben élő madár ősszel inváziószerűen lepi majd el az országot. Legutóbb 2008 őszén lepték el hazánkat nagyobb számban ezek a különleges csőrállású és viselkedésű madarak. A faj téli inváziója időszakosan előforduló jelenség, amit a magasabb nyári megfigyelésszám akár előre is jelezhet.

A cikket a Greenfo oldalán olvashatjátok.

A madarak „túléneklik” a városi zajt

Carpodacus

A Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem kutatói a házi piróknak a városi zajszennyezésre adott reakcióját vizsgálták. Hím madarakat oltottak be tesztoszteronnal, és a közelükbe nőstényeket helyeztek el ketrecekben. Először csendes környezetben vizsgálták a hímek énekét, majd egy forgalmas mexikóvárosi úton készített hangfelvételeket játszottak le nekik, és megnézték, hogyan változik a hangjuk. A kutatók azt találták, hogy a zajban a madarak kevesebb mély hangot adnak ki, és azokat is hosszabban elnyújtják, hogy énekük jobban hallható legyen a mély, morajlásra emlékeztető alapzajban. A hímek ezen kívül a csiripelés hangerejét is növelték.

A cikket a nyest.hu oldalon olvashatjátok.

A madárcsőr nagysága

tukan

A madarak csőrének evolúciója az éghajlattal függ össze. Az ausztrál Melbourne-i Egyetem és a kanadai Brock Egyetem elemzése kimutatta, hogy a nagyobb csőrű madarak általában a melegebb éghajlatokra jellemzőek, míg a hűvösebb vidékeken kisebb csőrük van a fajoknak. A csőrök nagyságát és alakját eddig elsősorban a táplálkozásban és a párszerzésben betöltött szerepükkel magyarázták. Nemrég azonban arra is fény derült, hogy a csőrnek fontos szerepe van a madarak hőháztartásában is.

A cikket a Greenfo oldalán olvashatjátok.

Magyar feketególya Skóciában

feketegolya

Keveset tudunk a feketególyák vándorlásáról Európa nyugati területein, eddig mindössze 3 jelentés érkezett a gyűrű által azonosított madarakról. A most látott példány a Börzsönyben, Kemence közelében született 2007-ben, járt már Hollandiában is, ott 2009 tavaszán látták. Most Baltasound mellől érkezett adat megfigyelésről egyik skót kollégától. A feketególya Európában ritka, fokozottan védett faj.

További információkért látogassatok el a Greenfo oldalára.


Vörös vércse család

voros_vercse

Immár harmadik éve, hogy világhálón nyomon követhető egy-egy berlini vörös vércse család élete. A Német Természetvédő Szövetség berlini csoportja a Telekommal közösen telepített webkamerát a brandenburgi evangélikus templom tornyába. A fiókák nemrég keltek ki.

A madarakról a Greenfo.hu oldalon olvashattok, ahol a webkamera linkjét is megtaláljátok.

Parlagi sasok a Kárpát-medencében

sas

A parlagi sas összes ismert populációja közül szakemberek szerint a Kárpát-medencében volt egyedül regisztrálható állománynövekedés az utóbbi tíz évben. Sándor István, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója elmondta, hogy a hazai állomány mintegy egyharmada a park területén fészkel. Nemzetközi viszonylatban is jelentős eredményt sikerült elérniük azzal, hogy globálisan veszélyeztetett fajok állományát növelni tudták.

A teljes cikk a Greenfo oldalán található.

A madarak okosabbak, mint a csimpánzok?

madar

A madaraknak sokkal több van a fejükben, mint ahogy azt feltételezték, ezt mutatják az új-zélandi keával folytatott kísérletek. A kea innovatív gondolkodó, és esetenként ravaszabb, mint egy majom. A szürke ludak megismerik régi lúdbarátaikat, sőt az embereket is, évek után, az arcukról. A varjak szerszámokat használnak, hogy a fák repedéseiből kipiszkálják a finom féreg-falatokat, az arapapagájok pedig szortírozzák a kockákat. Egy új-zélandi papagájfaj, a kea, amelynek szürkészöld tollazata és nagy, erős, horgas csőre van újabb és újabb meglepetéseket okoz a tudósoknak, ugyanis a kísérletek során hasonló, vagy jobb teljesítményt nyújt, mint a főemlősök, konkrétan a csimpánzok.

A teljes cikket a Világtudomány.hu oldalon találjátok.

A 2010. év madarai a fecskék

ev_madara_2010_fecskek_rajz1

A hosszútávú vonuló énekesmadarak között más fajokhoz képest több veszélyeztetett faj van, ezek európai állományai az elmúlt évtizedben csökkenő tendenciát mutatnak.  Annak érdekében, hogy a nemzetközi biodiverzitás védelmi évben felhívják a figyelmet a madárfajok fogyatkozásának veszélyére, az MME az eltűnő madarak nagyköveteiként  2010. év madarainak a fecskéket választotta.

A Magyar Madártani Egyesület honlapján olvashatunk a hazai veszélyeztetett fecskefajokról, a veszélyeztetettség okairól, arról, hogy mit tehetünk mi a fecskék védelméért és hogyan kapcsolódhatunk be az országos fecske felmérésbe.

További címkék