Warning: Creating default object from empty value in /home/goltocom/public_html/langesz.hu/admin/wp-content/plugins/members/includes/functions.php on line 21
kvantumfizika » Lángész

Címke: kvantumfizika

Kisebb, mint a Proton

proton_wikiquarks

A látható világegyetemet alkotó pozitív töltésű szubatomi részecskékről, a protonokról kiderült, hogy méretük négy százalékkal kisebb, mint azt korábban gondolták – olvasható a Nature című tudományos szaklapban megjelent tanulmányban. A méretbéli különbség első hallásra nem tűnik túl nagynak, különös tekintettel a proton egészen aprócska mivoltára. Ha azonban igaz az állítás, az mégis megváltoztathatja a kvantum-elektrodinamika alapvető számításait.

A cikk itt olvasható.

Mindennapok Fizikája

tegla

Az építkezéssel, építőanyagokkal szinte mindenki találkozik élete során.
Nézzük meg mik ezek az anyagok, milyen fizikai, kémiai jellemzőik vannak. Ilyen és ehhez hasonló témákkal foglalkozik a Mindennapok Fizikája honlap. A hétköznapi jelenségek, használati tárgyak magyarázata során végigvezet minket az egész fizikán, klasszikus fizikától kezdve a kvantummechanikáig.

Tehát hogyan épül a ház vagy hogyan működik a processzor megtudhatod itt.

Az Erő Nincs Velünk!

einstein-yoda

Az erő fogalma, a newtoni fizikában alapvető, hiszen a newtoni, klasszikus fizika axiómái az erő fogalmára épülnek. Azonban W. R. Hamilton nevével fémjelzett hamilton-elv vagy hatás-elv kiváltja az erő fogalmát és általánossá teszi a fizikai leírást a klasszikus fizikától, a relativitáselméleten keresztül a kvantumtérelméletekig, húrelméletekig.

A hatás, egy skalár – szám és nem például vektor – mennyiség , melynek két téridőpontban vett szélső értéke adja meg a megvalósuló mozgást.  Az hatás alapgondolatai a XVI. századra nyúlnak vissza, és a fizika alaptörvényeinek az egyik legszebb gondolatai közé sorolható.

A hatásról a wikipédiában olvashatsz és egy nehezebb bevezető jellegű anyag elérhető itt.

Teller Ede Fizikaórái

teller4

Teller Ede jelen volt a huszadik század elején végbement radikális változásnál, mely az akkori fizikát jellemezte. Nem csak szemlélője volt e folyamatnak, hanem aktív szereplője is. Az ELTE-én tartott előadásokat a ’90-es években relativitáselméletről, kvantumfizikáról és radioaktivitásról.

Ezeket az előadásokat megnézhetitek és hallgathatjátok itt.

Kémia extra alacsony hőmérsékleten

reaction_2

Kutatóknak sikerült kémiai reakciót elindítani és megállítani az abszolút zéró hőmérséklet (0 K) közelében. Megfigyelték azt is, hogy ebben a tartományban a molekulák nem “normálisan”, sokkal inkább a kvantummechanika törvényei szerint viselkednek. Ezek a megfigyelések érdekes új alkalmazások, például a kvantumszámítógép fejlesztésének alapjául szolgálhatnak a későbbiekben.

A teljes cikk angol nyelven, a ScienceNews honlapján olvasható. Elő a szótárakkal!

Részecske vagyok, vagy hullám?

interferencia

A kvantumfizika egyik legnehezebben emészthető eredménye, hogy minden anyag egyszerre viselkedik részecskeként és hullámként. Egyrészt ütközhetnek egymással mint egy golyó, de interferenciára is képesek, mint a vízhullámok. Minél kisebb egy részecske, annál inkább befolyásolja e kettőség. Egy ember méretű „részecskénél” e hullám természet már nem megfigyelhető, eltörpül a megszokott részecske tulajdonságokhoz képest. Egy érdekes kísérlet szabad szemmel láthatóvá teszi az anyag hullámos természetét.

A részleteket az sg.hu honlapon találjátok. 

Ki szereti a Káoszt?

redscape_romanesco_cauliflower_21-500x662

A relativitáselmélet és a kvantumfizika mellett a huszadik század legnagyobb elméleti áttörése a fizikában a káoszelmélet. Habár a kvantumfizika már csak valószínűségi alapokon írható le, vagyis egy részecske fizikai tulajdonságait pontosan nem ismerhetjük, de hogy a káosz irányíthatja a természetet és így világunkat, ez már sok.

Vagy tényleg a káosz a rend alapja?

A káoszelméletről magyarul a Természet Világa cikkeiben olvashatsz, és az egyik kedvencem e témában a Mandelbrot Set Anatomy.

További címkék