Az evolúció modellezését és jobb megértését is elősegíthetik azok a kutatások, amelyeket az MTA-MTM Állatökológiai Kutatócsoportja a kakukkok és más madárfajok együttélésével kapcsolatban végez. A csoport egyik tagjának, Moskát Csaba tudományos tanácsadónak a témáról szóló dolgozatára a közelmúltban a The New York Times is hivatkozott egy cikkben.
A folytatást az MTA oldalán olvashatjátok.
Közhelyes megfogalmazásban az abnormális viselkedésformáknak idegrendszeri okuk van. Hogy azonban ez pontosan mit jelent, azt a pongyola megfogalmazás természetesen nem tudja már kifejteni, s így általában a nagy többség számra azt jelenti, hogy az idegsejtek, vagy a “szigetelésüket” alkotó oligodendrociták ill. Schwann sejtek sérültek valamiképpen, pedig ez nincs szükségszerűen így.
A folytatást a Critical Biomass blogon olvashatjátok.
„A melanóma kockázata 74 százalékkal növekedett azon személyek esetén, akik a napozás mesterséges módját választják, azokkal szemben, akik nem” – nyilatkozott DeAnn Lazovich, a Minnesotai Egyetem közegészségtani kutatója. A kockázat a szoláriumozás mennyiségétől függően tovább növekszik. Egy nem rég megjelent tanulmányban Lazovich munkacsoportja 2004 és 2007 közötti melanómás esetekre koncentrált. A kutatók a betegekkel szoláriumozási szokásokat célzó kérdőívet töltettek ki.
Az eredményekről az eLitMed oldalon olvashattok.
A kutatók azt vizsgálják, hogyan érzékeli és kutatja fel immunrendszerünk a szervezetünkben kialakult fertőzéseket azáltal, hogy reagál a baktériumok által kibocsátott kémiai „illatokra”. Egy új technika segítségével, a kémiai jelek alakjának szabályozásával sikerült kontrollálni az immunsejtek mozgását, és tanulmányozható, hogyan reagálnak a jelekre.
A kutatásról részletesebben az eLitMed oldalán olvashattok.
Az agyban termelődő oxitocin csökkenti a fájdalomérzetet. Az anyai hormon felkészíti a magzati agyat a szülésre, segíti az anyai kötődést. Fokozza a bizalmat és csökkenti a félelemérzetet. A férfiaknál az oxitocin hatását némileg ellensúlyozza a tesztoszteron. Szerelmes embereknek az átlagnál magasabb az oxitocin-szintje, és a jelek szerint alkalmas arra is, hogy javítsa a szociális kapcsolatteremtő képességet. Egy kísérlet során síró kisgyerekek és egy gyászoló férfi képeit mutatták férfiaknak. Akik oxitocint kaptak, másképp reagáltak a képekre, mint a placebóval kezelt kontroll csoport.
Az kutatás eredményeit a Világtudomány.hu oldalon olvashatjátok.
Korábban úgy gondoltuk, hogy azok az információk, amik napközben érnek minket, alvás közben rögzülnek, de egy mostani kutatás azt mutatja, hogy akár pihenés közben is be tudnak vésődni az új ismeretek. A New York-i Egyetem kutatói a kísérleti alanyoknak kép párokat mutattak, amelyek közül az egyiken egy arc volt látható, a másikon egy tárgy. Arra kérték a jelentkezőket, hogy figyeljék meg a fotókat, majd pihenjenek. A kutatók az emlékezetért felelős agyterületeket képezték le, és meglepő eredményre jutottak: bár az alanyok pihentek, agyuk éppoly aktívan működött, mint tanulás közben, különösen, ha a feladat emlékezetes is volt.
További részletekért látogassatok el az MTA honlapjára.
Amerikai kutatók új eredményei megmagyarázhatják, miért fogékonyabbak egyes emberek a stresszre, mint mások. A kutatócsoport egy egereken végzett kísérletsorozatban kimutatta, hogy rendszeres, több héten át tartó stresszhelyzet megtapasztalása után azokban az állatokban, amelyek fogékonyabbak voltak a stresszre, intenzívebb neurogenezis volt megfigyelhető, és az új idegsejtek hosszabb ideig éltek túl, mint a stresszt jobban tűrő, illetve a kontroll egerek agyában keletkezők.
A kutatás részleteiről az eLitMed.hu oldalon olvashattok.
Egy kutatás szerint a cukorral telített italok hasonló hatással bírnak a májra, mint a krónikus alkoholizmus. A szakértők szerint a máj nem képes olyan jelentős mennyiségű cukrot feldolgozni, mint amit ezek az italok tartalmaznak, sőt, hosszútávú fogyasztásuk májelégtelenséghez vezet, melynek orvosilag csak májátültetéssel oldható meg.
A teljes cikket a Cogito blogon olvashatjátok.
A gyógyszerkémia új, terápiában felhasználható vegyületek felkutatásával-létrehozásával és gyógyszerré fejlesztésével foglalkozik. Feladatai közé tartozik a természetes anyagok izolálása, új vegyületek szintézise, biológiai hatásának elemzése, szerkezet-hatás összefüggések keresése. A gyógyszerkémia vizsgálja a gyógyszermolekula különböző partner molekulákkal való kölcsönhatásait, ideértve a receptorokkal, enzimekkel és a DNS-sel kialakított kapcsolatokat is.Feltérképezi a szervezeten belüli transzport és eloszlási folyamatokat, valamint gyógyszermolekula sorsát, azaz a metabolikus transzformációt más vegyületekké.
A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem honlapján található írás a gyógyszerkémia történeti áttekintésétől kezdve konkrét példákon keresztül a modern gyógyszerkémia problémáit és módszereit mutatja be nektek.
Egy új módszer segítségével lehetőség nyílik számítógép segítségével olyan molekulákat tervezni, amelyek egy adott ipari folyamatban felhasználhatók. Az eljárás során olyan adott, a kutató által elvárt tulajdonságokkal rendelkező molekulákat ajánl a program, melyek korábban még nem voltak előállítva. A molekulák előállítása után a becslések rendre pontosnak bizonyulnak. A módszer csökkentheti az ipari felhasználásra szánt molekulák tervezési és előállítási költségét, valamint meggyorsítja piacra kerülést.
A részleteket angolul olvashatjátok a ScienceDaily.com oldalon.
© 2013 Lángész · A portál az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.
