Warning: Creating default object from empty value in /home/goltocom/public_html/langesz.hu/admin/wp-content/plugins/members/includes/functions.php on line 21
kristály » Lángész

Címke: kristály

Hópelyhek más szemmel

hópehely

A világ tudományosabb értelmezéséhez egy jól összeállt ismeretre van szükség, amely a rendszerek, folyamatok és a szimmetriák összefüggéseit tartalmazza. A bonyolultnak látszó folyamatok legegyszerűbb és leglátványosabb bemutatására, az összes dinamikus kölcsönhatás szemléltetése, talán a legegyszerűbb geometriai alakzat a hópehely.

A cikk folytatását a Science Caffe oldalán olvashatod.

Kristály köti meg a szén-dioxidot

w761

Dél-koreai és amerikai kémikusoknak sikerült javítani egy mesterséges kristályszerkezet hatékonyságán, amely így kétszer annyi szén-dioxidot képes elnyelni és megkötni, mint eddig. A szerves fémhálónak (MOF) nevezett porózus, stabil szerkezetek képesek elnyelni, és igen kis térfogatra tömöríteni a gázokat. A kutatók abban bíznak, hogy ez és az ehhez hasonló anyagok segíthetnek a tisztább energia előállításában és a szén-dioxid megkötésében.

A folytatást itt olvashatod.

Nagy sebesség és negatív tömeg

negativelektron

Érdekes megfigyelést tettek fizikus kutatók: az elektronok tehetetlen tömege negatív, amikor félvezető kristályban elektromos áram hatására nagy sebességre gyorsulnak. Egy test tehetetlen tömege a testre ható erő és a test gyorsulásának hányadosa. A testek tömege pozitív, ami annyit tesz, hogy a testre ható erő és az erőhatás által kiváltott gyorsulás egy irányba mutat. A kis elektromos erőtér hatására a kristályrács elektronjainak viselkedése a hagyományos törvényekkel leírható. A legújabb eredmények azt mutatják, hogy nagyon erős elektromos erőtérben az elektronok ezidáig meg nem figyelt módon kezdenek viselkedni: az erő irányával ellentétes mozgást végeznek, azaz tömegük negatívvá válik.

A kutatás eredményeiről több részletet a Sciencedaily.com oldalon olvashattok angolul.

“Molekuláris papírt” állítottak elő

membrane

A természet többek között sejtmembránként használ kétdimenziós, lemezszerű struktúrákat. Kutatók létrehozták az eddigi legnagyobb, vízben spontán szerveződő kétdimenziós polimer kristályt. Ez a merőben új anyag a biológiai rendszerekre jellemző struktúrális komplexitással rendelkezik, ami alkalmassá teheti arra, hogy mesterséges membránként vagy új fejlesztésű műszerekben használják.

Az eredményekről angol nyelven olvashattok a ScienceDaily.com oldalon.

Ki rakja rendbe az atomokat?

kristály

“Minden természettudomány és a matematika is rengeteget gazdagodott annak tanulmányozása során, hogyan rendeződnek el az anyagot felépítő részecskék, hiszen például a DNS a kettős spirál szerkezetét is kristályok röntgensugár diffrakciós vizsgálata alapján derítették fel. A XX. század során azonban talán mégis a kémia gyarapodott a legtöbbet az ilyen vizsgálatokkal. A röntgenszórási vizsgálatokból kapható adatok arról, hogy az atomok, molekulák milyen távol helyezkednek el egymástól a kristályokban, alapvető segítséget adtak abban, hogy megértsük, milyen kölcsönhatások, milyen kémiai kötések tartják össze ezeket az építőelemeket.”

A kristályokról bővebben az Élet és Tudomány honlapján olvashattok.

További címkék