Címke: környezetszennyezés

Új halfajok az olajfolt alatt

www.sciencecaffe.com

A Mexikó-öböl katasztrófája a szemünk láttára zajlik: már április óta ömlik az olaj a tenger vizébe, ami a partokat is szennyezi már, ezenfelül a várva várt megoldás is befuccsolni látszik. Valószínűleg ez minden idők legnagyobb olajszennyezése, ami ki tudja, hány száz évig fejti ki még hatását az ökoszisztémára. Ennek ellenére van még új az olajfolt alatt is, ugyanis az öbölben kutatók két új halfajt fedeztek fel.

A cikk folytatását a Science Caffe oldalán olvashatod.

Az olajszivárgások növelik az óceánok arzén tartalmát

www.geothink.net

Az arzén egy erősen mérgező kémiai elem, amely mind a kőzetekben mind a kőolajban megtalálható. A földkéregben átlagosan 2 ppm a gyakorisága. Az óceánokban is viszonylag alacsony mennyiségben (2μg/l) van jelen. A tengervíz magas arzéntartalma elősegíti a táplálékláncba való felhalmozódását. Meggátolja a fotoszintézist a tengeri nővényekben és megnöveli a genetikai mutációk esélyét, melyek születési rendellenességeket és viselkedési zavarokat okozhatnak. Tengeri élőlényekkel táplálkozó madarakra is komoly veszélyt jelent.

Az arzén környezetre káros hatásairól a G E O T H I N K . N E T oldalán olvashatsz.

Méreg a földben

kör

A talajba szivárgott mérgező anyagok ma már az emberi életet is veszélyeztetheti. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a növényvédő szerek a világon évente 1,5 millió mérgezést okoznak, amiből 30 ezer halálos kimenetelű.

A talajszennyezés mértékéről és a szennyezés elkerülésére irányuló megoldásokról a Sulinet oldalán olvashatsz.

Savas eső

savaseso_gyar_nagy

A savas esők megjelenése, az összes környezeti ártalommal együtt, az emberek ipari tevékenységének tudható be. Az ipari forradalomtól kezdve, azaz a XVIII. század közepétől a rohamosan fejlődő technika segítségével kialakultak a különféle iparágak és velük együtt az ipari környezetszennyezés. A gépek működtetéséhez kezdetben a gőz energiáját használták, a gőzgépek pedig rengeteg szén elégetését kívánták. A gyárak, és üzemek ontották magukból a füstöt a légkörbe. A légszennyezés addig soha nem látott mértékű lett, és a fejlődéssel párhuzamosan csak fokozódott.

A folytatást a Sulinet oldalán olvashatod.

Környezetvédő Atombomba?!

atombomba_gomba

Viktor Mihajlov fizikus, egykori orosz atomenergetikai miniszter értetlenül figyeli a BP olajtársaság sikertelen próbálkozásait, szerinte ugyanis egy 10 kilotonnás atomtöltet (1 kilotonna egyenlő 1000 tonna trotil robbanóerejével) már rég megoldotta volna a napi 60 ezer hordónyi nyersolajat tengerbe juttató kút problémáját.

A teljes cikk a tudomany.ma.hu oldalon olvasható.

Gyógyszerek sorsa a természetben

drugs

“A humán és állatgyógyászatban alkalmazott gyógyszerek és ezek metabolitjai döntő mértékben a kommunális szennyvízben jelennek meg. Kérdés, hogy mi történik ezen nagy biológiai aktivitású molekulákkal a szennyvíztisztító rendszerekben? Milyen terhelés éri a tisztított szennyvizet befogadó felszíni vizeket, és elegendő-e folyóink nagymértékű hígító hatásával számolnunk? Veszélyeztetve vannak-e ivóvízbázisaink a különböző szerves mikroszennyezők által?”

Ezekre a kérdésekre keresi a választ Záray Gyula az Alkímia ma sorozatban megtartott előadásában. Az előadás fóliáit és videófelvételét az ELTE Kémiai Intézet honlapján találjátok

Veszélyes hulladékok a háztartásokban

szemet_moni

“Magyarországon évente kb. 4,3 millió tonna települési szilárd hulladék – köznapi néven szemét – keletkezik. Budapesten, 1998-ban a lakosságtól 2,7 millió m3 települési hulladékot szállítottak el, vagyis egy budapesti lakos egy évi mindennapi tevékenysége több mint 1 m3 hulladék keletkezésével jár. Mérések szerint ennek a hulladéknak a nagy része olyan összetevőkből áll, amelyek szabályosan kezelve nem jelentenek veszélyt sem a környezetre, sem az emberi egészségre. Van azonban a települési hulladékban kb. 1% olyan feleslegessé vált holmi, amely összetétele miatt káros az egészségünk szempontjából, és ellenőrzés nélkül a környezetbe jutva kedvezőtlen, esetenként káros hatásokat eredményez. Ezt a részt nevezik különleges kezelést igénylő hulladéknak.”

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján találhattok egy gyűjteményt a háztartásokban előforduló veszélyes hulladékokról (akkumulátorok, elemek, gyógyszerek, festékek, fénycsövek, stb.) és megtudhatjátok, hogy miként kell ezeket helyesen kezelni

Kémia és a környezet

environmental chemistry

“A klímaváltozás, a vízszennyezés, illetve a megújuló energiaforrások hétköznapjaink egyre fontosabb környezetvédelmi témái, melyek az újságok vezércikkeiben szerepelnek. Sokan a kémiát és a vegyipart környezetszennyezőnek tartják, pedig az új találmányok és tudományos kutatások elősegítik a környezetbarát anyagok fejlesztését, miközben az elvárt minőséget is biztosítják.”

Ha érdekel, hogy a természettudományok és a kémia fejlődése mivel járul hozzá a környezeti problémák megoldásához, olvassátok el a teljes cikket az Xperimania honlapon!

Műanyagok

műanyag

A civilizált világ elképzelhetetlen műanyagok nélkül, mára már életünk nélkülözhetetlen részévé váltak. Ezek a mesterségesen előállított anyagok polimer(eke)t, valamint különféle adalékokat és társítókat tartalmaznak. Sikerük titka a sokoldalúságukban és a viszonylagos olcsóságukban rejlik.

Ismerjétek meg a műanyagok legfontosabb típusait és ezeknek felhasználási területeit és az újrahasznosítási lehetőségeket a bautrend.hu honlapon.

Új anyag a hűtő- rendszerekben

hűtő

A manapság használatos hűtőrendszerek megújítását ill. lecserélése fontos és időszerű feladat, ezek ugyanis ártalmas gázok összenyomásán alapulnak. Egy friss kutatás eredményeként bemutattak egy szilárd anyagot, ami szobahőmérsékleten, enyhe hidrosztatikai nyomás hatására nagy hőmérséklet-változást produkál, és ezáltal alkalmas lehet arra, hogy újfajta hűtőrendszerekben felhasználják.

A kutatás eredményeiről bővebben a ScienceDaily.com honlapon, angolul olvashattok.

További címkék