Címke: kőolaj

Az olajszivárgások növelik az óceánok arzén tartalmát

www.geothink.net

Az arzén egy erősen mérgező kémiai elem, amely mind a kőzetekben mind a kőolajban megtalálható. A földkéregben átlagosan 2 ppm a gyakorisága. Az óceánokban is viszonylag alacsony mennyiségben (2μg/l) van jelen. A tengervíz magas arzéntartalma elősegíti a táplálékláncba való felhalmozódását. Meggátolja a fotoszintézist a tengeri nővényekben és megnöveli a genetikai mutációk esélyét, melyek születési rendellenességeket és viselkedési zavarokat okozhatnak. Tengeri élőlényekkel táplálkozó madarakra is komoly veszélyt jelent.

Az arzén környezetre káros hatásairól a G E O T H I N K . N E T oldalán olvashatsz.

Kína fogyasztja a legtöbb energiát

china energy

főként azért, mert az energiahatékonyság az Egyesült Államokban nagyobb mértékben javult, mint Kínában, és az ázsiai országban a válság kevésbé vetette vissza a fogyasztást, mint az Egyesült Államokban. Egy főre számítva azonban még mindig az Egyesült Államok a legnagyobb fogyasztó. „Ha például az ázsiai ország a környezetbarát, elektromos vagy hibrid meghajtású autók használatát támogatja, azzal szinte az egész autógyártást átformálhatja” – nyilatkozta Fatih Birol, az IEA vezető közgazdásza.

Kína erőteljesen ösztönzi is a megújuló energiaforrások használatát; a következő tíz évben összesen 5 ezer milliárd jüan – mintegy 738 milliárd USA dollár – értékben hajtanak végre fejlesztéseket, azzal a céllal, hogy 2020-ban a megújuló energia aránya a elérje a teljes felhasználás 15 százalékát. A fogyasztásban jelenleg a szén dominál, 70 százalékos részaránnyal.

A National Geographic honlapján sok érdekességet találtok a világ legnagyobb energiafogyasztóiról.

Tengeralattjáróval az olaj ellen

mir1

Eddig a természeti katasztrófát előidéző BP képtelen volt a helyzet kezelésére. Több kísérletet is tettek a szivárgás megfékezésére, de egyik sem járt sikerrel. Most az orosz Mir tengeralattjárók jelenthetik a megoldást a Mexikói-öbölben áprilisban kialakult olajszivárgás megszüntetésére, mivel a kútfej közel 1500 méteres mélységben található, ezért rendkívül nehézkések a vízalatti műveletek, az orosz tengeralattjárók számára azonban a mélység nem okozhat gondot. A Mirek, melyeket a tulajdonos, a PP Sirsov Oceanológiai Intézet működtet, jelenleg gázhidrátok után kutatnak a világ legmélyebb tava, a szibériai Bajkál mélyén.

A folytatást az SG.hu oldalán olvashatod.

A kőolaj hajnala, aranykora és alkonya

o1

Már az ősember találkozott a nyersolajjal és földgázzal, amikor azok nyomás következtében kiszivárgások formájában feljöttek a felszínre. A nyersolaj a párolgás során a felszínen átalakul nehéz szénhidrogénné, mely különböző neveken – szurok, bitumen, aszfalt – vált ismeretessé és használttá. Sok tudományos és politikai vita folyik manapság a kőolaj jövőjéről. Ennek oka az, hogy az olaj és származékai működtetik a világ modern iparát, szállítását, építkezését, mezőgazdaságát, sőt pénzügyi rendszerét is.

A kőolaj múltjáról, jelenéről és jövőjéről többet megtudhatsz a Természet Világa-ból.

Küzdelem az olajszennyezés ellen

0508deep2

Egy újszerű, elég kockázatos megoldással próbálja lezárni a BP a Mexikói-öbölben kialakult hatalmas mértékű olajkiáramlást. A zárókupolaként funkcionáló 100 tonnás acél és beton szerkezet leeresztését  le kellett állítani, miután jéghez hasonló kristályok borították be a hatalmas tölcsérre emlékeztető építményt, eltorlaszolva a tetején kialakított nyílást, amihez az olajat a tartályhajókhoz eljuttató csővezeték csatlakozik. Eközben egyre nagyobb foltok érik el Alabama fehér homokú strandjait.

A folytatást az SG.hu oldalán olvashatjátok.

Szénhidrogén termelés a 21.században

k

A kőolaj és földgáz – napjaink legfontosabb energiahordozói. A természetes előfordulású szénhidrogének a 20. század legfontosabb primer energiahordozói és ez – jelen ismereteink szerint – biztosan így is marad a 21. század közepéig. Mivel ez a két energiahordozó ilyen központi szerepet tölt be életünkben fontos ismernünk a kőolaj- és földgáztelepek korszerű kitermelési módszereit, a szénhidrogén-alapú energiaforrások földrajzi elhelyezkedését, valamint a napjainkra kialakult – egész világot behálózó – szállítási rendszereket, ezzel elősegítve az energia- és geopolitika könnyebb átláthatóságát, jobb megértését.

A témáról bővebben a Mindentudás Egyeteme oldalán olvashatsz.

További címkék