Címke: kommunikáció

Beszélgető halak

beszelgetohal

Tudósok felfedezték, hogy a halak mormogó, dörmögő, csipogó és pukkanó hangokat hallatva kommunikálnak egymással. A víz alatti világ korántsem olyan csendes, mint hinnénk: a halak hol az ellenkező nem tagjait győzködik, hol veszélyre hívják fel társaik figyelmét, néha megmutatják az irányt, máskor pedig csak fecsegnek. A ragadozók még arra is képesek, hogy a halak tereferéjét elcsípve csapjanak le áldozatukra – állítja Shahriman Ghazali, az aucklandi egyetem kutatója.

A cikket az MTI oldalán olvashatjátok.

Bálnakommunikáció

balna

A tengerek növekvő zajszennyezése miatt a bálnák is kénytelenek egyre hangosabban jelezni egymásnak – mutatták ki amerikai kutatók. Susan Parks, a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatója munkatársaival tizennégy, Kanada keleti partjainál élő északi simabálnán helyezett el felvevőkészülékeket. A hangfelvevők a bálnák hangján kívül a hajók által kibocsátott zajt is rögzítették. A hangminták kiértékelése során kiderült, hogy a bálnák a zajszint emelkedésekor rövid időn belül alkalmazkodnak, és maguk is hangosabban kezdenek kommunikálni egymással.

A cikket az MTI oldalán olvashatjátok.

Rezgésekkel kommunikáló levelibékák

pirosszemu-levelibeka

A pirosszemű levelibéka Közép-Amerika trópusi őserdőiben honos. Fákon él, éjszakai életmódot folytat. Az korábban is ismert volt, hogy ezek az állatok érzékenyen reagálnak a rezgésekre, ám mindmostanáig a kutatók nem tudták, hogy ezt egymás közti kommunikálásra is alkalmazhatják. A faágrázás a párzási rituálé része, különösen, ha a közelben egy vetélytárs is felbukkan.

A pirosszemű levelibékákról a nyest.hu oldalon olvashattok.

Az orangutánok gesztusnyelve

orangutan

Kutatók negyven orangután-gesztust azonosítottak be, melyeket tudatosan használnak az állatok, hogy társaikkal kommunikáljanak. A skóciai St. Andrews Egyetem kutatói három európai állatkert 28 orangutánját figyelték meg kilenc hónapon át, hogy találnak-e szabályszerűséget az állatok gesztushasználatában.

A folytatást a nyest.hu oldalon olvashatjátok.

Az agykutató és a Rubicon

neuronok

A gerincsérültek gyógyulási esélyei is javulhatnak azoknak a kutatásoknak köszönhetően, amelyek Vizi E. Szilveszter akadémikus több évtizeddel ezelőtt megfogalmazott és azóta számtalanszor igazolt agyműködési modelljén alapulnak. A Széchenyi-díjas tudós tollából a gyógyszerkutatás legfontosabb lapjában, a British Journal of Pharmacology-ban jelent meg összefoglaló tanulmány az idegsejtek „beszélgetését” vizsgáló munkásságáról.

A folytatást az MTA oldalán olvashatjátok.

Csótány kommunikáció

csotany

Gyakran megdöbbentő, hogy milyen keveset tudunk a legközelebbi szomszédunkról. Eddig úgy tartották, hogy a csótányok magányosan kutatnak táplálék és víz után. Egy új tanulmány szerint azonban a rovarok csoportosan választják ki a legmegfelelőbb táplálékforrást. Ez megmagyarázza, hogy miért találkozhatunk velük csoportosan, ha éjszaka felkapcsoljuk a villanyt a konyhánkban.

A cikket az mRNS.hu oldalon olvashatjátok.

Vándormadarak

vandormadar

Kanadai tudósok fölfedezték, hogy a vándormadarak megtanulják és megértik azoknak a gyakori nem rokon fajoknak a kiáltásait, amelyekkel hosszú utazásaik folyamán találkoznak. A kutatás során idegen madárfajok ragadozóra figyelmeztető kiáltásait játszották le vándorló és helyi madaraknak, és figyelték a reakciójukat.

A kísérlet eredményét a National Geographic Magyarország oldalán olvashatjátok.

Krokodilbébik

krokodil

A krokodilbébik már a tojásban is kommunikálnak egymással, így sikerül elérniük, hogy akár többtucatnyian is közel egy időben keljenek ki. Ez nélkülözhetetlen a túlélésük szempontjából. Kutatók már számtalanszor megfigyelték, amint a part menti homokba ásott tojásokból óramű pontossággal egyszerre akár száz kis krokodil is kikel. A nőstény krokodil ezután kiássa az utódokat a homokból, és a vízbe viszi azokat. Viszont ez idáig rejtély volt, hogyan tud akár több tucat utód ennyire összehangoltan, egy időben kikelni.

A teljes cikket a National Geographic Magyarország oldalán olvashatjátok.

Hogy indul a rovar-randi?

szunyog

Nekünk csak zümmögés, nekik komoly párválasztási procedúra: a rovarok „nyelve” alapvető fontosságú a megfelelő pár kiválasztása szempontjából, írja a ScienceNOW. Az amerikai tudományos folyóirat szerint a szerelmes rovarok nem vaktában szúrják ki életük párját (vagy legalábbis társukat a következő randira). Egy friss kutatás szerint a szúnyogok azzal a fajtársukkal létesítenek ugyanis kapcsolatot, akivel a legharmonikusabb az együtt zümmögés.

A szúnyogok párválasztásáról a Nyelv és Tudomány oldalon olvashatsz.

Miről társalognak a hiénák?

hiena

Valószínűleg nem sokan választják kedvenc állatuknak a hiénát, pedig ezek a dögevők igen okos teremtményeknek tűnnek: még olyasmire is időt és energiát szánnak, hogy evés előtt fülsiketítő hangjukon tudassák barátaikkal és ellenségeikkel, milyen pozíciót töltenek be a falkán belül.

Többet olvashatsz a hiénák kommunikációjáról a nyest.hu oldalon.

További címkék