Warning: Creating default object from empty value in /home/goltocom/public_html/langesz.hu/admin/wp-content/plugins/members/includes/functions.php on line 21
ipar » Lángész

Címke: ipar

Modern felületkémia

felületkémia

A felületkémia nagyon fontos az ipar, illetve a vegyipar számára: A felületkémia segítségével sikerült megérteni például, hogyan rozsdásodik a vas, miként működnek az üzemanyagcellák vagy az autókatalizátorok. A katalizátorok felületén lezajló kémiai reakciók alapvető szerepet játszanak számos ipari folyamatban, így a műtrágyák előállításában is.Gerhard Ertl német kutató kapta a 2007-es kémiai Nobel-díjat a felületkémia korszakos jelentőségű tanulmányozásáért. A kutató a szilárd felszíneken végbemenő kémiai reakciók vizsgálatért részesült a legrangosabb tudományos elismerésben.

A felületkémia segítségével akár az ózonréteg bomlását is meg tudjuk magyarázni, mivel a legfontosabb lépések voltaképpen apró jégkristályok felületén játszódnak le a felsőlégkörben (a sztratoszférában). A félvezetőipar szintén felületkémiai tudásunkra épül.

Az [origo] Tudomány rovatában Gerhard Ertl munkásságáról, a felületkémia történetéről és eredményeiről olvashattok

Szénhidrogén termelés a 21.században

k

A kőolaj és földgáz – napjaink legfontosabb energiahordozói. A természetes előfordulású szénhidrogének a 20. század legfontosabb primer energiahordozói és ez – jelen ismereteink szerint – biztosan így is marad a 21. század közepéig. Mivel ez a két energiahordozó ilyen központi szerepet tölt be életünkben fontos ismernünk a kőolaj- és földgáztelepek korszerű kitermelési módszereit, a szénhidrogén-alapú energiaforrások földrajzi elhelyezkedését, valamint a napjainkra kialakult – egész világot behálózó – szállítási rendszereket, ezzel elősegítve az energia- és geopolitika könnyebb átláthatóságát, jobb megértését.

A témáról bővebben a Mindentudás Egyeteme oldalán olvashatsz.

“Számítógépes” kémia: molekulák tervezése

computerchemistry

Egy új módszer segítségével lehetőség nyílik számítógép segítségével olyan molekulákat tervezni, amelyek egy adott ipari folyamatban felhasználhatók. Az eljárás során olyan adott, a kutató által elvárt tulajdonságokkal rendelkező molekulákat ajánl a program, melyek korábban még nem voltak előállítva. A molekulák előállítása után a becslések rendre pontosnak bizonyulnak. A módszer csökkentheti az ipari felhasználásra szánt molekulák tervezési és előállítási költségét, valamint meggyorsítja piacra kerülést.

A részleteket angolul olvashatjátok a ScienceDaily.com oldalon.

A “műanyag-elektronika” forradalma

plastic napelem

A Princeton Egyetem mérnökei által kifejlesztett technika segítségével előállítható, elektromosságot jól vezető műanyagok felhasználása drámaian csökkentheti például a napelemek előállításának költségeit. Azáltal, hogy ledöntötték az ilyen, elektromosságot vezető műanyagok előállításának technikai korlátait, lehetővé vált a kutatók számára ezeknek az anyagoknak a széles körű felhasználása az elektronikai eszközök fejlesztésében.

A részletes írást angol nyelven, a ScienceDaily.com honlapon olvashatjátok.

Élelmiszer-adalékanyagok

plastic food

A modern gyártási eljárásokkal előállított élelmiszerekhez rengeteg olyan anyagot is adnak, melyek a hagyományos receptekből hiányoznak. Ilyen anyagok például a színezékek, ízfokozók, stabilizátorok, tartósítószerek és így tovább. Ezeknek az adalékoknak akár nemkívánatos hatásaik is lehetnek, nem árt tehát tudni, hogy milyen anyagokat és milyen céllal használnak fel az élelmiszeriparban napjainkban.

Az élelmiszer-adalékokról az Allergiainfo.hu-n olvashattok, elsősorban azok lehetséges allergén hatása felől megközelítve a témát.

A biológiai alapú kémia

fermentation

Ma a világon a vegyi anyagok több mint 90%-át a kőolajipar által szolgáltatott fosszilis alapanyagok átalakítása útján nyerjük. A fosszilis alapanyagokat biztosító források várható kimerülése miatt érthető, hogy az elmúlt tíz évben nagyon felgyorsultak az alternatív alapanyagforrások iránti kutatások. Egyre több figyelem fordul a kémiai alapanyagok előállításakor a mikroorganizmusok tevékenységét kihasználó bioalapú ipari eljárások felé. Megújuló alapanyagokból (gabona, fa, olajos magvak) kiindulva kémiai alapanyagok tucatjai, majd ezekből vegyipari termékek százai állíthatók elő.

A Magyar Tudományban megjelent írás sok pontos részletet is közöl az egyes eljárásokról.

Transz-zsírsavak az étrendünkben

zsírsav_3

A sütőipar és a háziasszonyok régi álma volt, miként lehetne szobahőmérsékleten folyékony, többszörösen telítetlen zsírokból (pl. étolaj) valamivel telítettebb, nagyjából szilárd, jól kenhető zsiradékot, például margarint előállítani. A XX. század elején siker koronázta a próbálkozásokat, vegyészek kifejlesztették a telítetlen zsírsavak hidrogénezéssel való telítésének technológiáját. Az írás az eljárás során nagy arányban keletkező transz-zsírsavak sztereokémiájával, kedvező sütőipari tulajdonságaival és túlzott fogyasztásuk egészségügyi kockázatával foglalkozik.

A cikk a MagyarNarancs-ban jelent meg.

További címkék