Megcáfolta nevét az AIDS kialakulásához vezető fertőzés okozója, a HIV. Elnevezése egy angol kifejezés rövidítése, amely „emberi immunhiányt előidéző vírus”-ként fordítható. Pedig nem okoz immunhiányt, csak elrejti a fertőzött sejteket a védőmechanizmusok elől. Talán már nem sokáig.
A folytatást a MedicalOnline oldalon olvashatjátok.
A Heidelberg Egyetem kórházának orvosai komoly őssejtsikerről számoltak be, mely során a betegek 50 százalékát sikerült kezelni idegen donoroktól származó őssejtekkel a betegség azon fajtájában, amely a hagyományos terápiának ellenáll. Egészséges donoroktól származó őssejteket ültettek be a betegekbe – ezt az eljárást allogén transzplantációnak nevezik, ami során fennáll a veszélye, hogy a szervezet immunrendszere támadást intéz az idegen sejtek ellen, amelyek így kilökődnek és immunrendszert gyengítő gyógyszereket kell szedniük a betegeknek, a teljes hátralévő életük során. Meglepő módon éppen ez a reakció a kulcsa annak, hogy a leukémiás sejteket el lehet tüntetni a betegek szervezetéből.
A felfedezésről bővebben itt olvashatsz.
Negyven éve ismert, hogy egy jóízű nevetés enyhíti az autoimmun betegségek tüneteit – ahogyan azt egy Norman Cousins nevű kutató megfigyelte. Ez a kutatás folytatódott az 1980-as években is, amikor dr. Lee S. Berk leírta, hogy a nevetés csökkenti a stresszhormonok szintjét, és serkenti a védő hatású immunsejtek termelődését. Sőt, ekkor már úgy fogalmazott, hogy a nevetés élettani hatásai nagyjából megfelelnek a közepes intenzitású testmozgásénak.
Milyen változásokat eredményez a legjobb orvosságnak is nevezett felszabadult kacagás? Megtudhatjátok a National Geographic Magyarország oldalán.
A terhesség immunológiai szemszögből nem sokat tanulmányozott biológiai jelenség. Annak ellenére sem, hogy a magzat genetikai állományának fele apai eredetű, így sejtjei, szövetei szükségszerűen nem egyezhetnek az anya sejtjeivel. Ennél fogva viszont az embrió és a későbbi magzat „testidegen” szövet, ami az immunrendszer számára annyit jelent, hogy el kell pusztítani. Ám a terhességek döntő többségében mégsem ez történik. Hogy miért nem, annak részleteire egy újonnan napvilágott látott tanulány próbál választ adni, amiről bővebben az mRNS oldalán olvashatsz.
A szervátültetés nem mindig sikeres, még az immunszuppresszív gyógyszerek alkalmazásakor sem. A szervezet jó esetben befogadja az átültetett szervet, máskor viszont kiveti magából. Zhigang Fan és Joel Spencer, valamint munkatársaik a Harvard Egyetemen azt vizsgálták, hogy miben különbözik az immunválasz akkor, amikor a szervezet befogadja, illetve nem fogadja be a transzplantátumot.
A vizsgálatról a MedicalOnline oldalon olvashattok.
Az immunrendszer kialakulásának ideje szerint két részből tevődik össze: az ősibb, ún. veleszületett immunrendszer egy általánosan ható védekezőrendszert jelent, mely minden, a szervezetbe bekerült kórokozó ellen fellép, viszonylagos hatékonysággal. Az immunrendszer másik összetevőjének kialakulásához bizonyos idő szükséges, ám hatásfoka sokkal nagyobb, mint természetes társáé, a kórokozók ellen más-más, specifikus mechanizmussal védekezik. A defenzinek védő funkcióval rendelkeznek számos baktérium, vírus, gomba és egysejtű állati kórokozó (ún. protozoon) ellen.
A defenzinekről bővebben itt olvashatsz.
A csókbetegség, más néven mirigyláz vagy mononukleózis, olyan vírusfertőzés, amely magas lázzal jár. A betegséget az Epstein-Barr vírus okozza, amely mindössze kétféle sejtet támad meg testünkben: a fehérvérsejteket (vagy B-limfocitákat), valamint a nyálmirigyeket alkotó sejteket. A fertőzés maga a nyálmirigyekben keletkezik, amelyek aztán nagy mennyiségű vírust juttatnak a nyálba, ezt követően pedig a fertőzés továbbterjed a fehérvérsejtekre, amelyek ezért többször osztódnak, mint normális esetben kellene nekik. Emiatt a nyirokcsomók felduzzadnak és fájdalmas tapintásúvá válnak. Ha valaki már egyszer fertőződött, akkor a vírus egész életén keresztül a szervezetében szunnyad majd.
A mirigylázról a Házipatika.com oldalon és a Sulineten olvashattok.
Az ellenanyagok – vagy antitestek – olyan molekulák, amelyeket az immunrendszer azért termel, hogy azok megsemmisítsék a szervezetbe bejutó kórokozókat vagy élősködőket. A mesterségesen előállított, gyógyászati célú ellenanyagokat eddig élő szervezetben állították elő. Ám a műanyagok az antitestgyártásban is teret hódítanak.
A folytatásért látogassatok el az mRNS.hu oldalra.
Kutatók egy olyan új influenza vakcina kidolgozásán munkálkodnak, amely a következő lépés lehet az univerzális influenza vakcina felé vezető úton. Az eljárással kiváltható lenne a szezonális oltás, az immunitás több különböző vírustörzzsel szemben is kialakulna.
A cikk folytatását az mRNS.hu oldalon olvashatjátok.
Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója. Az allergiával küzdő emberek immunrendszere a normálisnál erősebb választ ad egy vagy több, a környezetben megtalálható anyagra. Ezen anyag(ok) – allergének – egészséges emberben semmilyen reakciót nem váltanak ki, a szervezet ártalmatlannak tekinti őket. Az allergiás szervezet ezzel szemben ártalmas anyagként ismeri fel őket, és védekezően lép fel ellenük. Az allergiás betegségek nagyon gyakoriak. Az összlakosság mintegy 10-15%-a érintett.
Napjaink egyik népbetegségéről bővebben az Allergia Központ oldalán olvashatsz.
© 2013 Lángész · A portál az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.
