A kutatók korábban azt hitték, a csillag alakú agysejtek nem vesznek részt közvetlenül a szervezet működésében, de a legújabb kutatások szerint mégis kulcsszerepük van testünk működésében. A most végzett kutatások szerint az a légzési folyamatokban játszanak fontos szerepet.
A folytatást az eLitMed oldalon olvashatjátok.
A csecsemők agyi fejlődése az evolúció lenyomatát mutatja. A szakértők egy olyan kutatás során tették jelentős felfedezésüket, amellyel a rendellenes agyi fejlődést próbálták vizsgálni az újszülöttekben, és a koraszülés az agyi fejlődésre gyakorolt hosszú távú hatásait próbálták feltérképezni. Az Egyesült Államokban a koraszülöttek száma fokozatos növekedés után mostanra az összes szülés 12 százalékára emelkedett. A Washington Orvostudományi Egyetem kutatói arra is rámutattak, hogy a koraszülött csecsemők a tanulási zavarok, a figyelemhiány és a viselkedési illetve kognitív zavarok megnövekedett kockázatának vannak kitéve.
A cikket az eLitMed oldalán olvashatjátok.
Patkányok agyműködésének vizsgálata azt mutatta, hogy az agyi neuronhálózatokban igen nagy a háttérzaj, és megfigyelhető az úgynevezett pillangó-hatás. A University College London kutatói szerint az agy a számítógépes hálózatokban használthoz hasonló módszerrel szűri ki a háttérzajt.
Az agyi pillangó effektusról, és arról, hogy hogyan különbözteti meg az agyunk a zajt a hasznos információktól, az eLitMed oldalán olvashattok.
A tudósok találtak egy módszert arra, hogy értelmezzék az “adott pillanatban” látható agyi fMRI képeket, hogy miként cselekednek majd a jövőben a páciensek. Emily Falk és munkatársai a Kaliforniai Egyetemről a Journal of Neuroscience-ben számoltak be arról, hogy a vizsgálat eredményei pontosabbak voltak, mint maguk az önkéntesek. A funkcionális mágneses rezonanciavizsgálattal (fMRI) a szándék mögé tudtak nézni, így megjósolni a valódi cselekedetet. Az fMRI kimutatja, hogy mely agyi területek aktívabbak a többihez képest, de nagyon körültekintően kell értelmezni.
A folytatást a Radiológia blogon olvashatjátok.
Az idegsejt magában is képes olyan egymástól eltérő tárgyak, mint a sportautó és kutya felismerésére, állítja egy új kutatás. A kutatók sosem tudták igazán, hogy mennyire feladatspecifikusak tudnak lenni az idegsejtek az emberi agyban. Minden idegsejt külön “gondolkozik”, vagy képes néhány idegsejt észlelési közösséget alkotni. Hogy ezt kiderítsék, a tudósok a prefrontális lebenyt vizsgálták, az agy problémamegoldó és döntéshozó területét.
A kutatásról az eLitMed oldalán olvashattok.
Egy új vizsgálat kígyók és az agyról készült képi felvételek segítségével megkísérelte feltárni a „bátorsághoz” kapcsolódó idegi mechanizmusokat. A Neuron folyóiratban megjelent kutatás betekintést enged abba, mi történik az agyban, mikor az ember épp ellenkezően cselekszik, mint ahogy azt a feltörő félelem sugallja, és egyben új kezelési stratégiákkal szolgálhat azoknak, akik nem tudják legyőzni félelmüket.
A folytatást az mRNS.hu oldalon olvashatjátok.
A brit szülészeti-nőgyógyászati szakmai szervezet közzétette annak az átfogó elemzésnek az eredményeit, melyben arra keresték a választ, hogy a magzati életben mikor alakulnak k a fájdalomérzés élettani feltételei. Ehhez ugyanis az kell, hogy a külső környezetből származó fájdalomimpulzusok az idegeken keresztül eljussanak az agykéreghez, de az ehhez szükséges idegi kapcsolódások csak a 24. hétre alakulnak ki.
A cikket a MedicalOnline oldalon olvashatjátok.
A pajzsmirigyhormonok idegrendszeri szabályozásával összefüggő alapkutatási eredmények olyan mechanizmusokra világítanak rá, amelyek hozzájárulhatnak néhány klinikailag is fontos jelenség jobb megértéséhez. Az idegrendszer jelentős mértékben képes szabályozni a pajzsmirigyhormon szintet mind egészséges, mind kóros állapotokban. A feltárt mechanizmusok közelebb visznek a kóros állapotokban bekövetkező idegrendszeri alkalmazkodási folyamatok jobb megértéséhez és hozzájárulhatnak ezek jövőbeli gyógyszeres befolyásolásához szükséges stratégiák kidolgozásához.
A B3-vitaminnak több neve ismert, találkozhatunk vele niacin, nikotinsav, niacinamid és nikotinsavamid néven is. Vízoldékony vitamin, melyet a szervezetünk is elő tud állítani a triptofán nevű aminosavból. A niacin hiánya negatív személyiségváltozásokat idéz elő. Nélkülözhetetlen a nemi hormonok (ösztrogén, progeszteron, tesztoszteron), továbbá a kortizon, a tiroxin és az inzulin szintéziséhez a szervezetben. Szükség van rá az agy és a perifériás idegrendszer egészséges működéséhez.
A B3-vitaminról a Kindler Medical blogon olvashattok.
A gerincsérültek gyógyulási esélyei is javulhatnak azoknak a kutatásoknak köszönhetően, amelyek Vizi E. Szilveszter akadémikus több évtizeddel ezelőtt megfogalmazott és azóta számtalanszor igazolt agyműködési modelljén alapulnak. A Széchenyi-díjas tudós tollából a gyógyszerkutatás legfontosabb lapjában, a British Journal of Pharmacology-ban jelent meg összefoglaló tanulmány az idegsejtek „beszélgetését” vizsgáló munkásságáról.
A folytatást az MTA oldalán olvashatjátok.
© 2013 Lángész · A portál az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.
