Címke: genetika

Csapodár tojók

poszata

A nőstények csapodársága javítja a madaraknál az utódok túlélési esélyeit – állítják brit kutatók. A Seychelle-szigeteki poszáták például látszólag egész életüket monogám párkapcsolatban élik le, ám mint a genetikai vizsgálatok kimutatták, a leszármazottakat gyakran egy “idegen” nemzi, a “félrelépésekből” származik az utódok 40 százaléka. Mint kiderítették, a házastársi hűtlenség javítja egy specifikus géncsalád sokféleségét. Következésképp a félrelépés eredményeként javulnak az utódok életkilátásai, hiszen szervezetük a betegségek szélesebb skálája iránt ellenálló.

A folytatást az MTI oldalán olvashatjátok.

Ötzi DNS-e

otzi

Analizálják Ötzi, az 5300 éves tiroli jégember örökítőanyagát német és olasz kutatók. A tudósok mintát vettek a múmia medencecsontjából és kivonták belőle a DNS-t, amelyet szekvenciavizsgálatnak vetettek alá. A genetikai adatok kiértékelése egyelőre várat magára. Az első eredményeket és következtetéseket a múmia felfedezésének 20. évfordulója alkalmából, 2011-ben fogják nyilvánosságra hozni. A kutatók olyan kérdésekre keresik a választ, mint hogy élnek-e még valahol Ötzi leszármazottai.

A folytatást az MTI oldalán olvashatjátok.

Maláriabiztos szúnyog

malaria2

Egy amerikai kutatócsapatnak sikerült úgy megváltoztatni a szúnyogok genetikai állományát, hogy azok immunisak legyenek a malária kórokozójára. A szúnyogmutánsok szabadon eresztve kiszoríthatnák a vadon élő populációkat, így meg lehetne fékezni a betegség terjedését.

A cikket a MedicalOnline oldalon olvashatjátok.

Száz évig élhet a barlangi vakgőte

gote

1952-ben a franciaországi Moulis falvacska egy barlangjába a kutatók barlangi vakgőtéket telepítettek be egy tenyésztési program keretén belül, amely világszerte az egyetlen, amely sikerrel járt. A kutatók az állományon belüli összes születést és halálesetet dokumentálják. A legidősebb vakgőték legalább 48 évesek, az öregedésnek nyoma sincs rajtuk. Az állomány egynegyede előreláthatóan túllépi majd a 85 éves kort, legidősebbjük akár 102 évig is elélhet a kutatók becslései szerint.

A folytatást itt olvashatod.

Hörcsögök téli álma

höri

Az emlősök hormonális működésére és anyagcserefolyamataira jellemző cirkadián ritmus szabályozásáért felelős gének aktivitása normálisan a napszakokkal párhuzamos, 24 órás ingadozást mutatnak. De mi a helyzet a téli álmot alvó állatoknál? Egyes rágcsálók szinte hibernálódnak ám a hörcsögök alvás-ébrenlét szabályozásáért felelős génjeinek aktivitása a téli álom során a nap folyamán változatlan marad.

A témáról bővebben a NATIONAL GEOGRAPHIC oldalán olvashatsz.

KO egerek

eger1

Nőstény egereket leszbikussá tudtak változtatni dél-koreai kutatók azáltal, hogy embrionális korban kikapcsolták az ösztrogénszintet szabályozó FucM gént. A kutatók szerint ugyanakkor ebből nem lehet semmiféle következtetést levonni az emberi szexualitásra vonatkozóan.

A cikket a MedicalOnline oldalon olvashatjátok.

Gének a hosszú életért

16571

Egy nemrégiben elvégzett vizsgálat eredménye szerint a mintegy 70 génben megjelenő, közel 150 ún. „hosszú élet” variánsok között egy újonnan felfedezett garnitúra alapján a tudósok nagyjából 70százalékos valószínűséggel meg tudják majd jósolni, hogy az illető személy eléárheti-e a 90 éves, vagy akár még annál is magasabb életkort.A kutatók következtetései alapján ezek a „hosszú élet” variánsok elnyomhatnak egyes, gyakran az öregedéssel kapcsolatba hozható, különböző betegségekkel (pl. elmebaj, szívproblémák, stb.) is összefüggésben lévő géneket.

A folytatást a NATIONAL GEOGRAPHIC MAGYARORSZÁG oldalán olvashatod.





Királylepkék vándorútja

lepke

Negyven olyan gént fedeztek fel a kutatók , amelyek arra késztetik az amerikai királylepkét, hogy minden ősszel útra keljen, s több ezer kilométeres útra vállalkozva Mexikó felé vegye az irányt. A rovarvilágban páratlan vándorlási szokásokkal bíró királylepkék nyáron a Nagy-tavaktól északra, illetve délre, az Egyesült Államokban Minnesotától New York államig, Kanadában pedig Ontario államban élnek. A telet viszont Mexikó Michoacán államában, egy mindössze 155 négyzetkilométeres területen töltik.

Mi készteti őket a hatalmas út megtételére?

A NATIONAL GEOGRAPHIC MAGYARORSZÁG oldalán megtalálod a választ.

Óriás sügérek

10226

Különálló faj az Amerika és Nyugat-Afrika meleg vizeiben élő illetve a Csendes-óceán trópusi vizeiben élő szirti fűrészes sügér. Mindkét hatalmas méretű faj egyedei a kihalás szélén állnak. Az újonnan azonosított, csendes-óceáni szirti fűrészes sügér (Epinephelus quinquefasciatus) akár 1,8 méter hosszúra is megnőhet, testsúlya elérheti a 454 kilogrammot. Mivel ezek a vízi óriások testalkatukat és mintázatukat tekintve megegyeznek, a kutatók korábban nem is gondoltak a genetikai vizsgálatra.

Az új felfedezésről a NATIONAL GEOGRAPHIC MAGYARORSZÁG oldalán olvashatsz.

Tíz éve szekvenálták az emberi genomot

gen

“Ezzel a mélyreható, új tudással az emberiség egy rendkívüli gyógyító erő megszerzésének kapujához érkezett. Forradalmasítani fogja a legtöbb – ha nem az összes – emberi betegség diagnosztizálását, megelőzését és kezelését” – hangoztatta Bill Clinton. Az emberi genom első szekvenálását, hatalmas várakozás és még nagyobb remények kísérték a projektet, ma azonban még nem sokat látunk az akkori ígéretekből.

Olvasd tovább az SG.hu oldalán.

További címkék