Címke: Föld

Meneküljünk!

catastrofe

Meteorbecsapódás keltette krátert fedeztek fel az egyiptomi sivatagban. Egy új tanulmány szerint a felfedezés megváltoztathaja a lehetséges impakt becsapódások által fellépő veszélyekről alkotott elméleteket.

És egy másik (rém)hír: Nem kizárt, hogy 2182-ben egy 560 méter átmérőjű kisbolygó eltalálja majd a Földet. Az ütközés esélye jelenleg nagyjából egy az ezerhez - ez azonban a következő évtizedek megfigyelései során jelentősen pontosodhat. Ez az eddigi legnagyobb valószínűségű becsapódás, amit előre jeleztek.

Az első híradást a National Geographic oldalán találjuk, a második hír itt elérhető.

Geoneutrínó

GeoNeutrino3a

A Föld belsejében keletkező elemi részecskéket észlelt egy nemzetközi kutatócsoport: a geoneutrínók felfedezése a tudósok szerint segíthet megérteni, hogy miként hatnak a bolygónk belsejében lejátszódó folyamatok a felszínen zajló eseményekre, olyanokra, mint a földrengés, vagy a vulkánkitörés.

A teljes cikk itt olvasható.

Még mindig Űrszemét

urszemet-d0000D12278e9a754c935

Egy ausztrál cég új lézertechnológiát fejlesztett ki az űrszemét lokalizálására és nyomon követésére. A canberrai székhelyű Electric Optic Systems találmányának újdonsága az eddigi technológiákhoz képest, hogy már rendkívül kis méretű, akár 10 centiméteres tárgyakat is képes azonosítani az űrben. Smith elmondása szerint jelenleg mintegy 200 ezer 1 centiméternél kisebb és 500 ezer ennél nagyobb szemétnek minősülő tárgy kering a Föld körül. Ezek a busznyi méretű űrhajódaraboktól a milliméteres festéktörmelékig a legkülönfélébbek lehetnek.

A cikk itt olvasható.

Fata Morgana

fenyelh

Kozmikus délibábnak is nevezik a gravitációs lencse jelenség révén keletkező alakzatokat. Ennek keretében egy távoli égitest fényét Földünk felé görbíti, közben eltorzítja, és esetleg meg is többszörözi egy erős gravitációs terű másik objektum – amely bolygónk és a távoli égitest között helyezkedik el.

A cikk itt elérhető.

Mi az az “Üstökösbolygó”?

ustokosbolygo_1

Az 1999-ben felfedezett, HD 209458b jelű exobolygó több szempontból is tudománytörténeti mérföldkőnek számít. Ez volt az első olyan, más naprendszerben keringő bolygó, melynél sikerült megmérni a csillaga előtt való átvonulása által okozott fényességcsökkenést; s szintén ez volt az első exoplanéta, melynek közelítőleg meg tudták határozni légköri szerkezetét és összetételét (többek között oxigént, szenet és hidrogént azonosítva benne). A Földtől mintegy 150 fényévre lévő rendszer központi csillaga egy Napunkhoz hasonló, sárga törpe, míg a HD 209458b a Jupiternél kb. 30%-kal kisebb, ám mindössze 3,5 nap keringési idejű égitest (ún. “forró Jupiter”).

A cikk itt elolvasható.

Széles Látómezejű Infravörös Felderítő

wise2

Több mint fél éve, 2009 decemberében startolt a WISE-űrtávcső (Wide-field Infrared Survey Explorer, Széles Látómezejű Infravörös Felderítő), amely az infravörös tartományban kutatja a Világegyetem sötét és hűvös égitestjeit. Működésének első szakasza nemrég zárult le, amelynek során az égbolt legnagyobb részét egyszer feltérképezte.

Ennek során 25 ezer új kisbolygót azonosított, amelyek többsége a Földünkhöz viszonylag közeli objektum, és ezért kiemelt figyelmet érdemel – számuk, helyzetük és méreteloszlásuk ismerete segít az esetleges becsapódásaik veszélyének megbecslésében.

A képpekkel, videókkal fűszerezett cikk itt olvasható.

Cirkon

cirkon.preview

A cirkon nevű ásványt gyakran használják a kutatók a kőzetek geológiai korának a meghatározására. Egy ilyen apró ásványszemcse vizsgálata során kiderült, hogy 4,4 milliárd évvel ezelőtt, vagyis alig 200 millió évvel a Föld kialakulása után a hőmérséklet 100 Celsius-fok körüli értékre hűlt le valamint létezett folyékony víz.

A folytatást itt olvashatod.

A GOCE első geoidtérképe

show.php

A legújabb eredményeket a norvégiai Bergenben, az ESA ezen a héten zajló nagyszabású földmegfigyelési konferenciáján (Living Planet, vagyis „élő bolygó”) hozták nyilvánosságra. A 2009 márciusában indított GOCE (Gravity field and steady-state Ocean Circulation Explorer) szeptember közepétől állt arra az alacsony (mindössze 254,9 km-es magasságban húzódó) pályára, ahonnan minden eddiginél nagyobb felbontással és pontossággal, ugyanakkor az egész Földre kiterjedően szeretnék vele feltérképezni bolygónk gravitációs terét. A most bemutatott, 2009. november-decemberi adatok alapján készített előzetes térképet a szakemberek máris igen biztatónak tartják.

A teljes írást az urvilag.hu-n olvashatjuk el.

A Térkép

earth_wallpaper

Első alkalommal készül olyan domborzati térkép az egész Földről, amelynek vízszintes felbontása eléri a 12 métert, azaz ekkorák lesznek a legkisebb, még megkülönböztethető részletek. A német TanDEM-X és TerraSAR műholdak radarberendezései minden korábbinál pontosabban térképezik fel a domborzatot – az eredményeket még a tengeráramlatok megfigyelésében és hatásuk vizsgálatában is felhasználják.

A részletes cikk és videók itt találhatók.

Nagy Gondot Okozhat egy Kisbolygó

kisbolygo-fold-1284

“Robbantunk a kisbolygón!” – hallható, látható a katasztrófafilmekben, és a főhős egy nagy bombával megsemmisíti a Föld felé száguldó égitestet. Bár napjainkban több ezer ilyen veszélyes objektumot ismerünk, eddig egy olyat sem fedeztek fel, amely az előrejelzések alapján előbb-utóbb összeütközne velünk. A statisztikák alapján azonban mindez csak idő kérdése. Ha pedig egyszer egy felénk tartó kisbolygóra akadunk, védekezni kell. Ennek módjára számos ötlet van. Egy új számítás alapján a leginkább drasztikus megoldás, egy atombomba bevetése sem indokolatlan.

A veszély és a védekezés lehetőségeiről itt találunk bővebb írást.

További címkék