Címke: fény

Fata Morgana

fenyelh

Kozmikus délibábnak is nevezik a gravitációs lencse jelenség révén keletkező alakzatokat. Ennek keretében egy távoli égitest fényét Földünk felé görbíti, közben eltorzítja, és esetleg meg is többszörözi egy erős gravitációs terű másik objektum – amely bolygónk és a távoli égitest között helyezkedik el.

A cikk itt elérhető.

Nap Nap után

20100628szinkep1

Csillagunk látszólag fehér fénye valójában a szivárvány összes színét tartalmazza, és ha sugárzását például egy prizmával vagy törött üvegdarabbal hullámhosszak szerint szétbontjuk, ezt magunk is megfigyelhetjük. Az eltérő hullámhosszú, azaz eltérő színű sugarak eltérő mértékben törnek meg, és a fénytörés eredményeként egy színes sáv keletkezik – akárcsak például egy vízcsepp által a szivárvány esetében.

A cikk itt elolvasható.

Poláros fény

1-3negyuj

Mivel az emberi szem fotoreceptorai érzéketlenek a fény polarizációjára, többnyire nem is tudjuk, mennyi különféle fénypolarizációs mintázat vesz bennünket körül. A biológiai evolúció legutoljára kifejlődött állatcsoportja, a polarizációvak emlősök legfejlettebb aggyal rendelkező fajaként mi, emberek – összetett gondolkozásunknak köszönhetően – pótoltuk szemünk egyik hiányosságát, a polarizációérzéketlenséget. Miután a kulturális és technikai evolúció eredményeként fölfedeztük a fény polarizációját, hamarosan megalkottuk a polarimétereket, és ezekkel a műszerekkel föltérképeztük a természet polarizációs mintázatait.

Egy érdekes tanulmány melyet a KFKI oldalán olvashatsz.

Hullámegyenlet

hullam

A hullámokat a hullámegyenletekkel írhatjuk le matematikailag. A hang, a fény, mint elektromágneses hullám és az anyag is, mint kvantummechanikai hullám hullámként írható le a fizikában. Ugyanúgy képesek interferálni, visszaverődni és megtörni ezek a hullámfajták is, mint a jól megszokott vízhullám. E szép matematikai apparátus megismerésében nyújt segítséget néhány honlap.

Alaposabb bevezető itt, interaktív animációk itt. Már ismerjük a komplex számokat a Lángészből, ezért a legszebb és legegyszerűbb hullámegyenlet leírásról itt olvashatunk.

Készíts saját spektroszkópot!

issue4spectrometer14

Végy egy CD lemezt meg egy gabonapehely dobozt és készítsd el a saját spektroszkópod. Itt az ideje annak, hogy felfedezd a csodás színeket, amelyeket a legközönségesebb tárgyak is magukban rejtenek. A fehér fény valójában nem fehér, hanem sokféle színből áll. A fény összetevőit – a spektrumot – a spektroszkóp nevű eszközzel tanulmányozhatjuk.

A spektroszkóp készítéshez az instrukciókat a Science in School oldalán találjátok.

“Legyen világosság”

AP1

A génexpresszió, a gének fehérjékre való lefordításának folyamata nélkülözhetetlen minden egyes sejt működéséhez. A folyamatot speciális, transzkripciós faktoroknak nevezett fehérjék szabályozzák. Ezeknek a fehérjéknek a megváltozása általában valamilyen betegséget, gyakran rákot okoz. Kutatók egy csoportjának sikerült olyan kis fehérjéket előállítania, amelyek leállítják a nem megfelelően szabályozott génexpressziós folyamatokat. A kis fehérjéket olyan linkerrel kötötték össze, ami megvilágítás hatására megváltoztatja az alakját. A megvilágított rendszerben a gátló fehérje aktív és megakadályozza a génexpressziót, míg sötétben kikapcsol, nem működik. Ezáltal a kísérletes rendszerükben a kutatók képesek voltak a génexpressziót a megvilágításon keresztül szabályozni.

Az eredményekről bővebben a ScienceDaily.com-on olvashattok angolul.

Jánossy-kísérletek

janossy2

Mi a fény? Hullám vagy részecske? Nem ilyen gyakran, de az is felmerül, hogy mi az elektron, a proton stb. Az alábbiakban kísérletekről lesz szó, amelyekben ezt szerették volna tisztázni.  A következtetés pedig, hogy a fény hullám és részecske.

A kísérletekről a  Fizikai Szemle-ben olvashatsz.

Maxwell-egyenletek

Maxwell

James Clerk Maxwell a XIX. század legnagyobb elméleti fizikusa – Faraday zseniális kísérletei alapján, melyben az összes addigi elektromosságtani jelenséget megvizsgált –  felírta a Maxwell-egyenleteket. Ebben egyesítette az elektromos és mágneses jelenségeket és a fényt is, mint elektromágneses hullámot írta le. „És lőn világosság!”

Maxwell elméletét aztán a szintén zseniális Albert Einstein még tovább szintetizálta, de ez már a speciális relativitáselmélet…

Maxwell-ről a wikipédiában, a Maxwell-egyenletekről szintén a wikipédiában és a sulineten,  és történeti leírást Simonyi Károlytól a KFKI honlapján találtok.

Vízbontás vírus felhasználásával

m13phage

A növények a fotoszintézisnek nevezett folyamat során a fény energiájának segítségével vízmolekulákat bontanak, majd kémiai reakciók sorát követően energiát raktározó molekulákat állítanak elő. Ezt az energiát később életfolyamataik fenntartásához és növekedésükhöz használják fel. Kutatók egy csoportja új utat talált a fényenergia felhasználásával történő vízbontás megvalósítása felé. Az új rendszerben vírusokat használtak “állványként” a fotokémiai reakcióban résztvevő molekulák helyes térbeli elrendeződésének biztosításához. Ha sikerülne létrehozni egy olyan rendszert, ami lehetővé teszi a víz bontását és a felszabaduló hidrogén begyűjtését és tárolását, egy szinte kimeríthetetlen energiaforrás kerülne az emberiség birtokába.

Az eredményekről bővebben is olvashattok angol nyelven a ScienceDaily.com-on

További címkék