Warning: Creating default object from empty value in /home/goltocom/public_html/langesz.hu/admin/wp-content/plugins/members/includes/functions.php on line 21
fehérjék » Lángész

Címke: fehérjék

HIV gyógyszer kukoricából

corn

Kínai kutatók olyan rendszert fejlesztenek egy kukorica fehérjével, ami csak a HIV fertőzött sejteket pusztítja el úgy, hogy a fehérjét maga a HIV vírus teszi mérgezővé. A riboszóma-inaktiváló fehérjék (RIP) olyan növényi vagy bakteriális toxinok, amelyek tönkreteszik a riboszómákat a 28S rRNS depurinálásával. A RIP fehérjék erős szerkezeti hasonlóságot mutatnak különböző fajok között is. Mivel sejtmérgek, a gyakorlatban felhasználják őket rák-ellenes és HIV ellenes terápiákban is.

A felfedezésről bővebben az mRNS oldalán olvashatsz.


A gyógyító méz

81128188RO008_German_Bee_De

Egy új kutatási eredmény alapján a méz baktériumellenes hatása egy olyan fehérjének köszönhető, amelyet a méhek saját szervezetükből adnak hozzá a mézhez. Ez egy úgynevezett defenzin-típusú fehérje, a defenzin-1. A defenzinek széles körben elterjedt az állatokban, jelen vannak az emberben is, és a veleszületett immunitás fontos összetevői.

Az új felfedezésről az origo.hu oldalán, a méz jótékony hatásairól pedig itt olvashatsz.

Fehérjék

fehérj

A fehérjék az élő szervezetben előforduló nagy molekulatömegű anyagok, amelyek aminosavakból épülnek fel. Egy-egy fehérjemolekula (makromolekula -azaz, nagymolekula) néhány száz, néhány ezer aminosavból épül fel. A fehérjék szerkezetét az aminosavak kapcsolódási sorrendje, a biokémiai sajátosságait (hormonok, enzimek, stb.) pedig a fehérjemolekula alakja határozza meg. A fehérjék vegyi összetételei változatosak, de mindig szénből, hidrogénből, nitrogénből, oxigénből állnak, melyekhez járulhat kén és foszfor.

A folytatást a bioenergetikus.hu oldalán olvashatjátok.

Ősrobbanás a protein-univerzumban

ftr_protein_evolution

Amint fent, úgy lent”- tartották az ókoriak. Az égi mechanika szabályai, miszerint a világegyetem a feltételezett ősrobbanás óta folyamatosan tágul, úgy látszik, a “fehérjék univerzumára” is igaz lehet. A kutatók feltételezései szerint ugyanis az univerzum tágulására leírt szabályok a fehérjék világára is adaptálható.

Egy érdekes tanulmány az mRNS oldalán.

A helikázok

dns

Nagyjából ötven éve derült arra fény, hogy a DNS minden élôlény örökítôanyaga, meglehetôsen stabil, de önmagában passzív molekula. Örökítôanyagként betöltött funkcióját különféle fehérjemolekulákkal kölcsönhatva fejti ki.  A fehérje molekulák pontos tevékenysége nyomán nyílik lehetôség arra, hogy annyi és olyan DNS-molekula kerüljönsejtbôl sejtbe, generációról generációra, amelyek örökítôinformáció-tartalma a sejtre, a fajra jellemzô, biztosítva a sejt, az élôlény életét. A DNS-sel kölcsönható fehérjék egyik csoportját azok a DNShelikáz aktivitású enzimek alkotják, amelyek a DNS két szálát kitekerve olyan folyamatok bekövetkezését teszik lehetôvé, mint a replikáció, a rekombináció, a reparáció és a transzkripció iniciációja.

A folytatást a Biokémia Folyóirat -ban olvashatod.


Prionok

prion

Közel 20 évnyi kutatás után lehullt a lepel: biológusok rámutattak, hogy a titokzatos fertőző molekulák, a prionok nagy valószínűséggel nem csak kóros folyamatokban vesznek részt. Egy kutatócsoport szerint a prionok a testünkben normális körülmények között is jelen vannak, és úgy tűnik, életfontosságú folyamatoknak nem csak elrontói lehetnek, hanem nélkülözhetetlen működtetői is.

A folytatást az mRNS.hu oldalon olvashatjátok, melyből kiderül, hogy milyen betegségeket okoz a rossz szerkezetű prion fehérje és hogy milyen fontos élettani hatása van a jó változatnak.

Növényi rokonság

növ

Számos állatfaj egyedei képesek megkülönböztetni a testvéreiket az idegen egyedektől. Kanadai botanikusok bebizonyították, hogy a növények is ápolják rokoni kapcsolataikat. A környezetükről tudomást szerző növények  nemcsak a szomszédos palánták jelenlétét érzik, de azok genetikai hasonlóságát is képesek megkülönböztetni. A kanadai biológusok feltételezése szerint a kommunikáció az egyes növénycsaládokra jellemző fehérjék vagy más kémiai mediátorok révén valósulhat meg.

A kutatásról bővebben a NATIONAL GEOGRAPHIC MAGYARORSZÁG oldalán olvashatsz.

Ha kiszabadul a HIV

HIVi

Az élőlények változatos védekező-mechanizmusokat használnak a kórokozók ellen. Ha azonban a patogén már átjutott az első védelmi vonalakon, akkor arra törekszenek, hogy a fertőzést minél alacsonyabb szinten tartsák, vagy izolálják azt. Az interferon-válasz a gerincesekre jellemző egyik legfontosabb antivirális reakció, melynek során citokinek szabadulnak fel a fehérvérsejtekből, amelyek különböző védekezési útvonalakat aktiválnak melyekben több száz különböző fehérje (interferon-stimulált gének, ISG) expressziója indul be a vírus elleni védekezés érdekében. Ezen kívül az emlősöknél léteznek olyan ún. restrikciós faktorok, amik a vírusok életciklusát gátolják, vagy visszaszorítják annak replikációját. Kanadai kutatók most olyan különleges fehérjéket tanulmányoznak, melyek meggátolják a vírusok kiszabadulását a fertőzött sejtből.

A kutatás eredményeiről az mRNS oldalán olvashatsz bővebben.

Baktériumharc

baci

Rivális baktériumtelepek olyan halálos vegyületet képesekek kiválasztani, amellyel képesek visszaszorítani ellenfelüket. A szomszédos kolónia növekedésének gátlásával a baktériumcsoport a saját erőforrásait védelmezi, még akkor is, ha a betolakodó telepet közeli rokon faj alkotja. Az eredmény alátámasztja azt a nézetet, miszerint minden egyes telep szuperorganizmusnak, egy többsejtű élőlénynek fogható fel.

A különös felfedezésről magyarul az mRNS oldalán olvashattok.




Kincsesbánya fehérjékből

peptid_virag

Az élőlényekben természetes formában megtalálható kis fehérjéket, az úgynevezett peptideket már régóta ismerik a tudósok. Arról viszont jóval kevesebbet tudtak eddig a szakemberek, hogy milyen szerepük van ezeknek a peptideknek a növények életében. Kiderült, hogy a baktériumokkal szimbiózisban élő növényi sejtek több száz peptidet termelnek, amelyek a növény védekező rendszerének egyfajta katonái. Ezek segítségével kontrollálja a növény a sejtben élő baktériumok számát és tevékenységét.

A felfedezésről bővebben a Magyar Tudományos Akadémia honlapján olvashattok az alábbi linkre kattintva.

MTA: Kincsesbánya fehérjékből

További címkék