Címke: fehérje

Rákos és normál sejtek közti versengés

rakossejt

Az egészséges és a rákos sejtek versengésében két gén és az általuk kódolt fehérjék döntik el a kimenetelt az emlősöknél is. Yoichiro Tamori kutatásvezető és csoportja megmutatta, hogy az ember saját, egészséges sejtjei körbeveszik és szerencsés esetben elpusztítják a felbukkanó rákos sejteket. Az ügyességet és szerencsét igénylő kínai kirakós játékról, a madzsongról nevezték el a folyamatban szereplő egyik kulcsfontosságú gént és az általa kódolt fehérjét a Floridai Állami Egyetem és a University College of London kutatói. A versenyt befolyásoló másik fehérje jele Lgl (angol neve alapján “halálos óriás lárva”) lett.

A cikket a THE portálon olvashatjátok.

Új módszer a peptid-szintézisben

peptidesynthesis

Kémikusok egy csoportja kifejlesztett egy új eljárást a peptidek szintézisében, amitől a peptid alapú gyógyszerek előállítási költségeinek csökkenését várják. A gyógyszeripar érdeklődése egyre inkább a peptid alapú szerek fejlesztése felé fordul azok magas biológiai specifitásának és alacsony toxicitásának köszönhetően. A mai napig azonban mindössze a gyógyszerek töredéke tartozik a peptidek közé. Ennek egyik oka az, hogy nehézséget okoz a speciális, a fehérjékben nem általánosan előforduló aminosavak beépítése.

Az új módszertől fejlesztői a speciális aminosavakat tartalmazó peptidek egyszerűbb és olcsóbb szintézisét várják. A részleteket a ScienceDaily.com-on olvashatjátok angol nyelven.

Synaptotagmin1

Synaptotagmin1

Az Iowa State University professzorának felfedezése szerint, egyedül a synaptotagmin1 fehérje felelős az agyban futó ingerületek közvetítéséért. Egy ilyen neurotranszmitter, vagy átvivőanyag feladata a receptorok aktiválása és az agyi aktivitásokhoz történő illesztése a kommunikáció során.

A cikk folytatását az eLitMed oldalon olvashatjátok.

A molekulák harmóniája

harmony

“A harmónia fogalma jól használható a mindennapi gondolkodásunktól igen messze álló, de anyagaink, szervezetünk, környezetünk, egész világunk alapvető építőköveit képező molekulák tulajdonságainak, átalakulásainak képszerű bemutatásához. Heisenberg írja, hogy egyedül az egzakt megfogalmazás nem elégséges egy természeti jelenség megértéséhez, ezért a kvalitatív törvényszerűségek felismerése elmélyítheti ismereteinket. Fontos ez a képszerűség, fontos az érzelmi megközelítés, mert az ipari és természettudományos fejlődés hátrányokkal is jár: a számok, képletek, táblázatok és számítógépek között könnyen elvész a lélek.”

Náray-Szabó Gábor, az Alkímia ma sorozat keretei között elhangzott előadását az ELTE Kémiai Intézet honlapján olvashatjátok. Az előadás ábrái és videó felvétele szintén elérhető az oldalon.

A fehérjék lebomlása

proteasoma

A sejtek  fehérjék (proteinek) ezreit tartalmazzák. Ezeknek számos fontos feladata van: enzimekként kémiai folyamatokat katalizálnak, hormonokként jelzőanyagként funkcionálnak,  és a sejtek a sejtek alakjáért és felépítéséért is felelnek. A proteinek kifogástalansága a sejtek helyes működéséhez elengedhetetlen. A fehérjék kialakulása, állapota és lebomlása a biokémiai kutatások kiemelt témája.

“Amíg a fehérjékkel kapcsolatos kutatások nagy része azzal foglalkozott, vajon hogyan jöhetnek létre a proteinek, addig Avram Hershko, a haifai Technion – Israel Institute of Technology munkatársa, első kutatásai óta a lebomlás iránt érdeklődik. A fehérjék lebontásáról sokáig nem sok ismeretünk volt, néhány egyszerű protein-lebontó enzimről tudtunk mindössze. Ilyen például a tripszin, mely a vékonybélben bontja le az elfogyasztott ételekből származó fehérjéket aminosavakra. Ezekről a lebontó enzimekről közismert, hogy munkájukhoz nem használnak fel energiát. Az 50-es évek kutatásai azonban fényt derítettek arra, hogy ez abban az esetben nem igaz, amikor a sejt a saját fehérjéit bontja le: ezekhez a folyamatokhoz ugyanis szükség van energiára. Ez zavarba hozta a kutatókat.”

A fehérjéket lebontó molekuláris gépezetről a Mindentudás Egyeteme honlapján olvashattok.

“Legyen világosság”

AP1

A génexpresszió, a gének fehérjékre való lefordításának folyamata nélkülözhetetlen minden egyes sejt működéséhez. A folyamatot speciális, transzkripciós faktoroknak nevezett fehérjék szabályozzák. Ezeknek a fehérjéknek a megváltozása általában valamilyen betegséget, gyakran rákot okoz. Kutatók egy csoportjának sikerült olyan kis fehérjéket előállítania, amelyek leállítják a nem megfelelően szabályozott génexpressziós folyamatokat. A kis fehérjéket olyan linkerrel kötötték össze, ami megvilágítás hatására megváltoztatja az alakját. A megvilágított rendszerben a gátló fehérje aktív és megakadályozza a génexpressziót, míg sötétben kikapcsol, nem működik. Ezáltal a kísérletes rendszerükben a kutatók képesek voltak a génexpressziót a megvilágításon keresztül szabályozni.

Az eredményekről bővebben a ScienceDaily.com-on olvashattok angolul.

Rendezetlen fehérjék

rendezetlen fehérje

A rendezetlen fehérjék natív, funkcionális állapotukban sem rendelkeznek jól definiált térszerkezettel. Funkcióikat gyakran partnerek felismerése, és azok jelenlétében történő feltekeredés révén látják el. Leggyakrabban jelátviteli folyamatokban, a transzkripció és sejtciklus szabályozásában vesznek részt. Jelentőségükre utal, hogy a fehérjék mintegy 5–15%-a teljes hosszúságában rendezetlen. A rendezetlen fehérjék léte és funkciója szükségessé teszi a hagyományos fehérjeszerkezet-funkció összefüggés (azaz, hogy a stabil térszerkezet határozza meg a funkciót) újragondolását.

A rendezetlen fehérjékről a Magyar Tudományban jelent meg egy érdekes cikk.

Új eljárás betegségek kulcsmolekuláinak vizsgálatában

protein structure

Egy betegség ellenszerét kereső kutatók gyakran felhasználják az adott betegségben érintett célfehérje térszerkezetéről rendelkezésre álló ismereteket a hatóanyag tervezése során. Sajnos rengeteg olyan betegség van, amiben olyan fehérje érintett, amelynek nem ismert, vagy akár nincs is stabil térszerkezete (rendezetlen). Ilyen betegség például az Alzheimer-kór. Az ehhez hasonló esetekben a gyógyszer fejlesztői nem támaszkodhatnak a térszerkezet ismeretére a hatóanyag tervezésekor, más megoldást kell találni. Kutatók egy csoportja olyan, a térszerkezetet modellező programot fejlesztett ki, ami nagy segítséget jelenthet a megfejtetlen térszerkezetű célmolekulák elleni hatóanyag tervezésben.

A teljes cikket angolul olvashatjátok a ScienceDaily.com-on.

A kávébab fehérjéje hatásos rovarirtó lehet

roach_body

Brazil tudósok közleménye szerint a kávébabban található egyik fehérje rovarölő hatású, és a jövőben felhasználható lehet a termények kártevők elleni védelmében. A fehérjét a magas hőmérsékleten történő pörkölés tönkreteszi és úgy tűnik, hogy az ép fehérje is ártalmatlan az emberre.

A részleteket angolul, a ScienceDaily.com honlapon olvashatjátok.

További címkék