Címke: evolúció

2,1 milliárd éves a többsejtű élet?

f

Több mint 250 tökéletes állapotban fennmaradt fosszíliát találtak Gabonban, melyek azt bizonyítják, hogy már 2,1 milliárd éve is léteztek többsejtű élőlények bolygónkon. A felfedezés jelentős áttörést jelent mivel a kutatók eddig úgy vélték, hogy a bonyolultabb életformák mintegy 600 millió éve alakultak ki.

A felfedezésről bővebben a G E O T H I N K . N E T oldalán olvashatsz.

A főtt étel az emberi evolúció kulcsa?

0718fott3

Egy erősen vitatott evolúciós elmélet szerint a korai ember már 2 millió évvel ezelőtt felhagyott a nyers ételek fogyasztásával, a főzés képessége pedig számos olyan változást hozott, amivel az összes többi állattól különbözővé váltunk. A főtt étel hipotézis támogatói új bizonyítékokkal álltak elő elméletük alátámasztása érdekében. A kétkedők meggyőzésére empirikus bizonyítékokat halmoztak fel, köztük a tűzön készült ételekhez kapcsolódó evolúciós átalakulásokat, mint a belek és a fogak kis méretét.

A cikk folytatását az SG.hu oldalán olvashatod.

Mekka őslénytani zarándokhely is lehet

ember

Szaúd-Arábia dombjai között egy különös, nem túl meredeken lejtő pofájú, nagy fogú élőlény koponyamaradványa került elő tavaly. A távoli múltból származó ősmaradvány sem a majmokhoz, sem az emberszabású majmokhoz nem sorolható be, így a lelet arra ösztönözheti a szakembereket, hogy újragondolják az emberszabású majmok és az úgynevezett óvilági majmok evolúciós szétválásának időpontját.

A felfedezésről bővebben itt olvashatsz.

Az agy fejlődése

agyfejlodes2

A csecsemők agyi fejlődése az evolúció lenyomatát mutatja. A szakértők egy olyan kutatás során tették jelentős felfedezésüket, amellyel a rendellenes agyi fejlődést próbálták vizsgálni az újszülöttekben, és a koraszülés az agyi fejlődésre gyakorolt hosszú távú hatásait próbálták feltérképezni. Az Egyesült Államokban a koraszülöttek száma fokozatos növekedés után mostanra az összes szülés 12 százalékára emelkedett. A Washington Orvostudományi Egyetem kutatói arra is rámutattak, hogy a koraszülött csecsemők a tanulási zavarok, a figyelemhiány és a viselkedési illetve kognitív zavarok megnövekedett kockázatának vannak kitéve.

A cikket az eLitMed oldalán olvashatjátok.

Szexuális étvágy és termékenység

szexualisetvagy

A University of Texas kutatóinak legújabb tanulmánya szerint ahogy egyre több nő vár 30-40 éves koráig az első gyermek vállalásával, egyre gyakoribbá válik, hogy ebben a korban megnő a szexuális aktivitásuk, a gyermekvállalási időszak végének mintegy megkoronázásaként. 35 éves kor felett már jóval nehezebb teherbe esni, azonban a nők erős motivációt éreznek, hogy próbálkozzanak egészen a menopauzáig. A szerzők szerint evolúciós nézőpontból ez a szaporodási viselkedés egy berögződött pszichológiai mechanizmus, amely fejlődésünk évezredei során alakult ki.

A cikket az mRNS.hu oldalon olvashatjátok.

Evolúciós versenyfutás az utódokért

kakukktojas

Az evolúció modellezését és jobb megértését is elősegíthetik azok a kutatások, amelyeket az MTA-MTM Állatökológiai Kutatócsoportja a kakukkok és más madárfajok együttélésével kapcsolatban végez. A csoport egyik tagjának, Moskát Csaba tudományos tanácsadónak a témáról szóló dolgozatára a közelmúltban a The New York Times is hivatkozott egy cikkben.

A folytatást az MTA oldalán olvashatjátok.

A többsejtű élet

fossil2

Gabonban talált kövületek azt bizonyítják, hogy a többsejtű organizmusok több mint 2 milliárd éves múlttal rendelkeznek bolygónkon. A lelet nagy áttörést jelent, mivel az eddigi bizonyítékok szerint mindössze 600 millió évvel ezelőtt jelentek meg az első komplexnek nevezhető életformák. A különböző méretű és alakú fosszíliák arra utalnak, hogy a szerveződött élet eredete sokkal régebbi, mint az általánosan elfogadott, megingatva jelenlegi tudásunkat az élet kezdetéről.

A folytatást az SG.hu oldalon olvashatjátok.

260 millió éves a fül

dino

Az őstengerből a szárazföldre átköltöző emlősök és hüllők körében a hallásnak nem volt jelentősége, az eddigi leletek anatómiai vizsgálata alapján szinte teljesen süketek lehettek, csakúgy, mint az első madárfajok. A paleontológusok egészen mostanáig úgy gondolták, hogy a fül csak úgy 200 millió éve, közvetlenül a dinoszauruszok megjelenése előtt fejlődött ki a szárazföldi gerincesekben. A zsákmányszerzésben és a kommunikációban ekkor már egyre nagyobb szerepe volt a különböző frekvenciák megkülönböztetésének. Német kutatók azonban 260 millió éves hüllő kövületeken kifinomult hallószervre utaló nyomokra bukkantak.

A folytatást a NATIONAL GEOGRAPHIC MAGYARORSZÁG oldalán olvashatod.

Az emberi harapás ereje

koponyak

Némely emberős és sok főemlős faj robosztus állkapcsát és masszív fogait vizsgálva azt gondolhatjuk, hogy az emberek harapási ereje nevetségesen gyenge a közeli rokonokhoz képest. Egy új tanulmány alapján azonban semmi okunk sincs a kisebbségi komplexusra, az emberi koponya felépítése igenis alkalmas meglepően erős harapás kifejtésére.

A tanulmányról bővebben az mRNS.hu oldalon olvashattok.

A madárcsőr nagysága

tukan

A madarak csőrének evolúciója az éghajlattal függ össze. Az ausztrál Melbourne-i Egyetem és a kanadai Brock Egyetem elemzése kimutatta, hogy a nagyobb csőrű madarak általában a melegebb éghajlatokra jellemzőek, míg a hűvösebb vidékeken kisebb csőrük van a fajoknak. A csőrök nagyságát és alakját eddig elsősorban a táplálkozásban és a párszerzésben betöltött szerepükkel magyarázták. Nemrég azonban arra is fény derült, hogy a csőrnek fontos szerepe van a madarak hőháztartásában is.

A cikket a Greenfo oldalán olvashatjátok.

További címkék