Címke: etológia

Gombe 50!

goodall

Csányi Vilmos etológus professzor, az állatviselkedés egyik legjelentősebb hazai tudósa Dr. Jane Goodall 50 éves munkásságának tiszteletére július 14-én előadást tart az ELTE-n.A 2010-es év hatalmas mérföldkövet jelent a Jane Goodall Intézet (JGI) és alapítója, Dr. Jane Goodall számára. Goodall, aki napjaink egyik világszerte elismert főemlőskutatója, természetvédője és ENSZ békenagykövete, ötven évvel ezelőtt, 1960. július 14-én lépett a Tanganyika-tó partjára azon a helyen, melyet ma Tanzánia Gombe Nemzeti Parkjanként ismerünk.

A folytatást a National Geographic Magyarország oldalán olvashatjátok.

Magyar kutyarobot

kuty

Két merőben különböző tudományterület, az állati és emberi viselkedéssel foglalkozó etológia és a robotika szakértőinek közreműködésével készült el az első magyar kutyarobot, MOGI Robi. A robot nevének első tagja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszékének rövidítéséből ered. A kutatók a kutya kötődési viselkedésének tanulmányozása után, az ott szerzett tapasztalatokat felhasználva készítették el a szerkezetet irányító algoritmust.

A folytatást az origo.hu oldalán olvashatod.

A legvonzóbb dámvadak

10331

Viselkedéskutatók a dámvad, más néven dámszarvas (Dama dama) bikáit tanulmányozták a szaporodási időszakban. A dámbikák valószínűleg a világ legtöbbet hangoskodó szarvasfajai közé tartoznak. A hímek párzási időszakban általában 60 bőgést hallatnak percenként, hogy magukhoz csábítsák a teheneket. Közvetlenül a párzás után, feltehetőleg a közösülés okozta izgalomtól ez a bőgési szám elérheti a percenként 90-et is.

A dámszarvasok párzási szokásairól bővebben a NATIONAL GEOGRAPHIC MAGYARORSZÁG oldalán olvashatsz.

Rezgésekkel kommunikáló levelibékák

pirosszemu-levelibeka

A pirosszemű levelibéka Közép-Amerika trópusi őserdőiben honos. Fákon él, éjszakai életmódot folytat. Az korábban is ismert volt, hogy ezek az állatok érzékenyen reagálnak a rezgésekre, ám mindmostanáig a kutatók nem tudták, hogy ezt egymás közti kommunikálásra is alkalmazhatják. A faágrázás a párzási rituálé része, különösen, ha a közelben egy vetélytárs is felbukkan.

A pirosszemű levelibékákról a nyest.hu oldalon olvashattok.

Csimpánz háború

csimpanzhaboru

Egy, a Current Biology című folyóiratban megjelent tanulmány, amely amerikai etológusok egy évtizede folyó ugandai megfigyelését foglalja össze, beszámol arról, hogy a területszerzés miatt időnként háború dúl az egyes csimpánzcsoportok között, amelynek során számos egyedet megölnek a rivális csoport tagjai közül.

A cikket a National Geographic Magyarország oldalán olvashatjátok.

Az orangutánok gesztusnyelve

orangutan

Kutatók negyven orangután-gesztust azonosítottak be, melyeket tudatosan használnak az állatok, hogy társaikkal kommunikáljanak. A skóciai St. Andrews Egyetem kutatói három európai állatkert 28 orangutánját figyelték meg kilenc hónapon át, hogy találnak-e szabályszerűséget az állatok gesztushasználatában.

A folytatást a nyest.hu oldalon olvashatjátok.

A manguszta is kultúrlény

manguszta

A közismerten “okos” állatok közül már jó néhányról bebizonyosodott, hogy kultúrával is bír. Most a meglehetősen kis agytérfogatú zebramanguszta is csatlakozott az elithez. A kultúra annyit jelent, hogy az állatok nem minden magatartásformája veleszületett, van, amit társas tanulás során sajátítanak el, és azt tovább is adják. E viselkedésformák ezután különböznek a más hagyományokkal rendelkező fajtársakéitól.

A folytatást az MTI oldalán olvashatjátok.

A csimpánzok is félnek a haláltól

cs

Az ember legközelebbi evolúciós rokonai, a csimpánzok hasonlóan reagálnak a halálra, mint az emberek – állítják kutatók tanulmányukban. A kutatók két esetet elemeztek. Egy idősebb nőstény csimpánz halálát, amely egy skóciai szafariparkban élt kisebb csoport tagjaként, és két szabadon élő csimpánzanya viselkedését, amelyek még hetekkel csecsemőik halála után is hurcolták utódaik mumifikálódott maradványait.

A csimpánzok viselkedéséről bővebben a  THE oldalán olvashattok.

Farkas viselkedés

farkas

A kutya viselkedésének kutatásában a magyarok a világ élvonalához tartoznak. Dr. Kubinyi Enikő azon kevés kutatók közé tartozik, akik úgy neveltek fel farkast, mintha kutya lenne. Sok kérdésre kerestek és kaptak választ a kísérlet során.

Erről nézhettek meg egy videót a természetfilm.hu oldalon

Magyar etológusok a Science-ben

csanyi-vilmos-es-jeromos

“Valaha egyszer már volt a tanszéken vagy harminc kutya, mert a korai, még a halakat megelőző periódusban volt egy lehetőség, hogy a Pszichológiai Intézettel közösen kutyákkal fogunk dolgozni. Ebből aztán nem lett semmi, és bár mi megterveztünk egy kísérletet, végül az sem sikerült. Én viszont rájöttem, hogy a kutyák a tanszék különböző tagjaival különböző viszonyba kerülnek, az embereket bevonják a rangsorukba, és mindenféle nagyon furcsa dolgot csinálnak…”

A folytatásért látogassatok el a Magyar Tudomány honlapjára.

További címkék