Címke: energia

Tágulj Univerzum!

akkrecio_540

Napjaink kozmológiájában tényként kezelt állítás, hogy az Univerzum tágulásának üteme jelenleg gyorsul. Ennek magyarázatára a sötét energia hipotézise szolgál: az Univerzumot az eddig ismerteken kívül egy ismeretlen komponens is kitölti, melyről csak annyit tudunk, hogy úgy viselkedik, mint valamilyen energia, és az Univerzumot gyorsuló tágulásra kényszeríti. Hogy mi alkotja,  hogyan hat kölcsön, hogyan oszlik el, milyen fizikai állapotban van (hőmérséklet, nyomás stb.), arról csak nagyon keveset tudunk, ismereteink nagy része pusztán feltételezés.

Íme a teljes cikk.

Az alacsony hőmérsékletek titkai

atomic_ultraColdPolarMolecules

“Alacsony hőmérsékleteken a rendezettségre való törekvés és az, hogy egyre fontosabbá válik az anyag kvantumos természete, egy sor új, szobahőmérsékleten nem tapasztalható jelenséghez vezet. Sólyom Jenő előadása a szuperfolyékonyság és a szupravezetés példáján mutat be két ilyen jelenséget.”“Néhányszor 10 ezer fok fölé melegített anyagban a termikus energia, mely a Boltzmann-állandó és a hőmérséklet szorzata, összemérhetővé válik a kémiai kötések jellegzetes energiájával, az atomonkénti 1-10 eV energiával. Ilyen magas hőmérsékleten az anyag atomjaira disszociál, sőt az atommaghoz kötött elektronok is leszakadhatnak.

A hőmérséklet csökkenésekor egyre kevesebb részecske rendelkezik nagy energiával. Energiájukat a környezetnek átadva alacsonyabb energiájú állapotba kerülnek. Ha az abszolút nulla fokot elérhetnénk, minden részecske a legalacsonyabb energiájú állapotban lenne. De ha elég nagy számú részecskéről van szó, már egy kísérletileg elérhető hőmérsékleten bekövetkezik az, hogy nagy számban lesznek részecskék ezen a legalacsonyabb nívón. Ez a Bose-Einstein-kondenzáció. Az elméleti jóslástól a kísérleti megvalósításig 7 évtized telt el. 1995-ben sikerült először Eric Cornellnek és Carl Wiemannak nagy mágneses térben együtt tartott rubídiumatomokat olyan alacsony hőmérsékletre lehűteni, hogy a kondenzáció bekövetkezzék. Lézeres hűtéssel a száz nanokelvin hőmérsékletnek megfelelő tartományig kellett lemenni.”

Sólyom Jenő Mindentudás Egyeteme előadásában olvashattok az anyagok extrém hőmérsékleten megfigyelhető tulajdonságairól, szupravezetőkről és a szuperfolyékonyságról.

Szél az Űrből

20041214legkor1

Az Európai Űrügynökség (ESA) hollandiai Üzleti Inkubációs Központjában (BIC) működő francia Leosphere cég egy olyan kisméretű mérőeszközt fejlesztett ki, amellyel a földfelszíntől 200 méter magasságig távérzékeléssel képesek mérni a szél sebességét és irányát. Ezen alapvető információ alapján tudnak dönteni arról, hogy hová telepítsék az elektromos energiát előállító szélturbinákat.

A teljes cikket az urvilag.hu-n olvashatjuk.

“Szuper elem” nagy nyomás segítségével

Battery

A Föld mélyén előfordulóhoz hasonló nyomás segítségével olyan kompakt, korábban nem ismert anyagot állítottak elő, ami hatalmas mennyiségű energia tárolására képes. Az alkalmazott anyag szerkezete a nagy nyomás hatására megváltozik. Így a mechanikai energiát, amit a nyomás gyakorol az anyagra, kémiai energia formájában lehet tárolni.

Az új anyagnak és technológiának sokféle alkalmazása valósulhat meg a jövőben. A részleteket a ScienceDaily.com oldalon olvashatjátok angol nyelven.

Frontális ütközés

ütk

Elgondolkodtató kérdés hogy ha két autó frontálisan ütközik, mondjuk 100km/h-val az vajon egyezik-e avval, ha egy autó 100km/h-val egy igen nagy és tömör betonfalnak ütközik?  Mi az igazság? A kérdés megválaszolásában segítségünkre van Kürti Jenő fizikusprofesszor akinek magyarázatát a NATIONAL GEOGRAPHIC MAGYARORSZÁG oldalán találod.

Napelem technológia

napenergia

Múlt héten tartották a napelemes iparág legnagyobb kiállítását Münchenben: a 2600 kiállító 12 óriási csarnokban fért el, a kinti területeken pedig a rögzítés gyártók és tracker (napkövető rendszer) gyártók mutatkoztak be – s minderre 72.000 látogató volt kíváncsi.

Részletek a napelem.blog.hu-n.

Új katalizátor a vízbontásban

wfcjlnlabs

Egy korábbi munka folytatásaként új anyagot írtak le, ami elektromosság hatására a víz hidrogénre és oxigénre bontását katalizálhatják. Az új technológia olcsóbb és tartósabb, mint az eddig ismert katalizátorokat használó változatok, ami lehetővé teheti felhasználását például az energiafelhasználás tekintetében önellátó épületekben. Az ilyen épületek napelemek és napenergia segítségével állíthatnák elő az elektromosságot, aminek egyik részéből fedezhető a pillanatnyi energia felhasználás, a maradék pedig víz bontására használódhat fel. A keletkezett hidrogén tárolódna és csak nagyobb energiaigény esetén reagálna hidrogén cellákban oxigénnel. A reakcióban felszabaduló energiát elektromosság előállítására fordítva a nagyobb energiaigény kielégíthető.

Az új katalizátorról és reménybeli felhasználási módjairól a ScienceDaily.com oldalon olvashattok.

A kémia lehetőségei és feladatai-2. rész

labor

A kémia tudományára és művelőire vár sok megoldandó feladat az energiafelhasználás optimalizálása és új energiaforrások kialakítása, az életfolyamatok felderítése, és a környezetvédelem területén is. Ezeken a területeken olyan fontos problémák várnak megoldásra, mint a fosszilis energiakészletek kimerülése, vagy az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának csökkentése. A kémiai tudományok és a kémikusok feladatai közé tartozik például az új katalizátorok fejlesztése, amelyek segítségével egy ipari folyamat gyorsabbá vagy hatékonyabbá tehető. Az új, gyógyszerként alkalmazható, orvosi eszközök vagy például művégtagok alapanyagaként felhasználható anyagok szintézise szintén vegészeknek való feladat.

A cikk második része az elsőhöz hasonlóan a KFKI honlapján olvasható.

Az üzemanyagcella-technológia forradalma

Platinum

Olcsóbb és hatékonyabb üzemanyagcellák előállítását lehetővé tevő új platina-formát állítottak elő. Felhasználásával lehetőség nyílik a hidrogén, mint károsanyag-kibocsátás nélküli energiaforrás szélesebb körű felhasználására. Az üzemanyagcella-technológia megfizethetetlenségének oka, hogy a cellában katódként nagy mennyiségű igen drága platinát kell használni. Az új technológiával mintegy 80%-kal sikerült csökkenteni az üzemanyagcellákban felhasznált platina mennyiségét és további “spórolásra” is van remény.

A részleteket angolul olvashatjátok a ScienceDaily.com-on.

Vízbontás vírus felhasználásával

m13phage

A növények a fotoszintézisnek nevezett folyamat során a fény energiájának segítségével vízmolekulákat bontanak, majd kémiai reakciók sorát követően energiát raktározó molekulákat állítanak elő. Ezt az energiát később életfolyamataik fenntartásához és növekedésükhöz használják fel. Kutatók egy csoportja új utat talált a fényenergia felhasználásával történő vízbontás megvalósítása felé. Az új rendszerben vírusokat használtak “állványként” a fotokémiai reakcióban résztvevő molekulák helyes térbeli elrendeződésének biztosításához. Ha sikerülne létrehozni egy olyan rendszert, ami lehetővé teszi a víz bontását és a felszabaduló hidrogén begyűjtését és tárolását, egy szinte kimeríthetetlen energiaforrás kerülne az emberiség birtokába.

Az eredményekről bővebben is olvashattok angol nyelven a ScienceDaily.com-on

További címkék