Warning: Creating default object from empty value in /home/goltocom/public_html/langesz.hu/admin/wp-content/plugins/members/includes/functions.php on line 21
elektronika » Lángész

Címke: elektronika

Robotok a kínai művészetben

yam_eloadas

A robotok akár műalkotások készítésére is képesek lehetnek – véli Yeung Yam professzor, a Kínai Hong Kong-i Egyetem kutatója. A műalkotások elkészítését műszaki módszerekkel tanulmányozó tudós szerint kutatási eredményeire alapozva akár olyan robotok is készíthetők, amelyek bonyolult formák megrajzolására is képesek. Yeung Yam minderről az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében tartott előadásán számolt be, amelyről bővebben itt olvashattok.

Chipgyártás vegyész szemmel

chipgyartas

“Napjaink mikroelektronikai forradalmának meghatározó jelentőségű alapagyaga a szilícium. Az előadás ismerteti, hogy milyen kémiai és fizikai folyamatok során lesz a tengerparti homokból az aranynál is drágább számítógép-alkatrész. A napjainkban is töretlen technikai fejlődésben a szilícium mellett a periódusos rendszerben fellelhető számos más elem is fontos szerepet kap.”

Rohonczy János előadásának fóliáit és az előadás videó felvételét az ELTE Kémiai Intézet honlapján találjátok.

Indiai dilemma

fémmérgezés

“Az elektronikai hulladék feldolgozására egész szürkegazdasági ágazat alakult ki Indiában. Számítógépek, televíziók, mobiltelefonok – elsősorban ezeket gyűjtik be és szedik szét Újdelhi szegényei, hogy kinyerjék belőlük az elenyésző mennyiségű arany-, platina- és más nemesfémtartalmat, vagy éppen a használható alkatrészeket. Mivel az esetek többségében semmilyen védőeszközt – kesztyűt, maszkot, ventillátort – nem használnak, testükbe olyan veszélyes fémek jutnak be, mint a higany, az ólom, a króm és a kadmium.”

Az SG.hu-n megjelent írás bemutatja, hogy a modern technológia és fejlesztés nem csak előnyökkel, hanem adott esetben veszéllyel és egészségügyi kockázattal járhat. A kényszerből, szakértelem nélkül felhasznált vegyi anyagok hasonlóan ártalmasak, mint a fémek, amik kinyeréséhez felhasználják azokat.

Viselhető elektronikák szén nanocső-tintával

nanoink

“A demonstráció újabb lökést adhat az úgynevezett viselhető elektronikák feltörekvő területének, ami a mindennapi elektronikai eszközöket próbálja integrálni a ruházattal és a textiliákkal. A bemutatóban részt vevő technika egy parányi szén nanocsövekből álló “tintán” alapul. Tavaly szó szerint papíron bizonyított: a kutatók decemberben egy egyszerű fénymásolópapírra vitték fel a szén nanocsövekből álló energiatároló réteget. “A viselhető elektronikák az anyagok egy új, fejlődő osztályát testesítik meg, aminek számos, a hagyományos elektronikákkal korábban elképzelhetetlen alkalmazása lehet” – írják a Nano Letters-ben megjelent publikáció szerzői.”

A festék olcsón és könnyedén képes akár egy pólót elektronikai eszközzé alakítani. A fejlesztésről bővebben az SG.hu oldalon olvashattok

Anyagtudomány

anyagtudomány

A mai ismereteink az anyagokról évezredek során gyűlekt össze. A görögök és egyes keleti népek tapasztalatai indították el az anyagi világ mélyebb megismerésére irányuló érdeklődést, ami hosszú időt követően, a megszerzett ismereteket is felhasználva a XX. században  a szintetikus anyagok korát hozta el. Az anyagtudomány létrejöttét azok a szigorú követelmények kényszeríttették ki, amit a hadiipar és az űrtechnika támasztott a különleges anyagok előállításával szemben Amerikában. A követelmények teljesítése egyre nagyobb feladatok elé állította a szerkezetkutatást. Amerikában az első anyagtudományi laboratóriumot 1957-ben készítették el. Az anyagtudomány létrejöttéhez jelentősen hozzájárult a félvezetőfizika, az elektronika és az informatika, ezek nélkül fejlett hadi technika és űrtechnika nem is létezne.

Az anyagtudomány által vizsgált problémákról olvashattok a linkre kattintva

Jóslás Mobiltelefonnal

mobil

Manapság bármit teszünk, annak elektronikusan nyoma van. Az emberek mobiltelefonon kommunikálnak egymással, így szolgáltatójuk rögzíti, hogy hol és kivel beszéltek. Vásárláskor egyre többen fizetnek bankkártyával, ezért az is kideríthető, hogy ki mire költ. A levelezéseinket pedig inkább a világhálón végezzük, nem a postán keresztül. Ezeket a jelenségeket használta ki Barabási Albert-László hálózatkutató új könyvének írásakor: Villanások – a jövő kiszámítható című kötetében arra keresett választ, hogy az elektronikusan rögzített adatok alapján megjósolható-e egy emberről például az, hogy egy adott időpontban hol lesz és kivel.

A cikk a THE oldalán olvasható.

Az elektronika magyar úttörői

fig1

Az elektrotechnika története lényegesen különbözik a technika egyéb ágaitól. Míg a bányászat, a kohászat, az építészet vagy a mezőgazdaság kezdetei a történelem előtti időkig nyúlnak vissza, az elektrotechnika története alig 200 éves. Ez a megállapítás látszólag ellentmondásban van azzal a közismert ténnyel, hogy már a ókorban is ismerték a dörzselektromosságot. A görög tudósok több mint 2000 évvel ezelőtt észlelték, hogy a megdörzsölt borostyán magához vonzza az apró, könnyű tárgyakat, tollat, pihét. Innen ered az elektromosság elnevezés: görögül a borostyánt elektronnak hívják.

Az elektronika területén alkotó magyar tudósokról bővebben a mtesz.hu oldalán olvashatsz.

A “műanyag-elektronika” forradalma

plastic napelem

A Princeton Egyetem mérnökei által kifejlesztett technika segítségével előállítható, elektromosságot jól vezető műanyagok felhasználása drámaian csökkentheti például a napelemek előállításának költségeit. Azáltal, hogy ledöntötték az ilyen, elektromosságot vezető műanyagok előállításának technikai korlátait, lehetővé vált a kutatók számára ezeknek az anyagoknak a széles körű felhasználása az elektronikai eszközök fejlesztésében.

A részletes írást angol nyelven, a ScienceDaily.com honlapon olvashatjátok.

További címkék