Warning: Creating default object from empty value in /home/goltocom/public_html/langesz.hu/admin/wp-content/plugins/members/includes/functions.php on line 21
elektromosság » Lángész

Címke: elektromosság

Áramvezető műanyagok

electricity

A villamosságot vezető műanyagok alkalmazásainak se szeri, se száma. Közülük csak néhányat említünk, meg. Műanyag padlójú helyiségben – ha a padlót megfelelő vezetőképességű műanyaggal burkolták – nem kell tartanunk az elektrosztatikus feltöltődéstől és feszültségkisüléstől… A „közönséges műanyagból” készült filmtekercsen a film felszínére tapadt porszem az elektrosztatikus kisülés következtében fénycsíkot hozhat létre. Ezt elkerülendő újabban a filmet vezetőképes műanyagréteggel vonják be. Az elektromosan vezető műanyagok felhasználásával a napenergia hasznosítására alkalmas berendezések, új típusú félvezetők, érzékelők és kijelzők is készíthetők.

Az elektromosságot vezető műanyagok kutatásáért Alan G. MacDiarmid, Alan J.Heeger és Sirakava Hideki 2000-ben Kémiai Nobel-díjat kaptak. A vezető műanyagok típusairól, előállításuk mikéntjéről és felhasználásukról a Sulinet oldalán olvashattok egy cikket.

Elektromos erőtér a kerámia gyártásban

cerhom1

A kerámiát széles körben használják például szigetelőanyagok üzemanyag-cellák, gázturbinák alkatrészeiként. Gyenge elektromos erőtér alkalmazása a kerámia termékek előállítása során gyorsabbá és olcsóbbá teheti a termelést. A technológiai fejlesztés további előnye, hogy általa jobb minőségű, erősebb kerámia nyerhető. A kerámia előállítás szinterezésnek nevezett, az anyag porózusságát megszüntető lépése során 1500°C hőmérsékletet kell alkalmazni. A kutatók által alkalmazott váltakozó feszültségű elektromos erőtérben a kerámia porózussága már 1250°C-on megszűntethető és a kerámia szemcsemérete 63%-kal csökkenthető, ami hozzájárul termék előnyös tulajdonságaihoz.

Az új technika kínálta lehetőségekről többet is megtudhattok a ScienceDaily.com-on

Villámló vulkánok

vulk

Arisztotelész szerint a zivatarfelhőkből a száraz levegő nagy sebességgel, hirtelen kiáramlik, és nekiütközik a szomszédos felhőnek. Az ütközést hanghatás kíséri, amit mennydörgésként észlelünk. Empedoklész ezzel szemben úgy gondolta, hogy a felhőkben a napsugarak hatására tűz tárolódik, és a villám ennek a tűznek a megnyilvánulása, míg a tűz kialvását kísérő hang a mennydörgés. Ma már tudjuk, hogy a villámok tulajdonképpen a különböző töltéssel rendelkező térrészek közötti feszültségkiegyenlítődések, azaz kisülések.

De mi a helyzet a vulkáni villámlásokkal?

Folytatás az  ozonenetwork.hu oldalán és egy aktualitást is olvashatsz az izlandi Eyjafjöll vulkán villámairól az  origo tudomány rovatában.

További címkék