Warning: Creating default object from empty value in /home/goltocom/public_html/langesz.hu/admin/wp-content/plugins/members/includes/functions.php on line 21
Einstein » Lángész

Címke: Einstein

Már megint ez az Einstein!

Einstein-laughing2

Einstein gondolatait tartalmazó könyvecskét adtak újra ki. Sokszínű gyűjtemény az emberiség egyik legnagyobb zsenijének mondásaiból, papírra vetett gondolataiból, kisebb részben pedig róla szóló fontos és/vagy érdekes háttérinformációkból.

A cikk a National Geographic oldalon olvasható.

EGY ÚRIEMBER, AKI FIZIKUS

balazs

– Professzor úr, kérem, mutassa be magát.
– Balázs Nándornak hívnak.
– Ennél azért egy kicsit többre kérem. Mit kell tudnunk Önről?
– Erről miért nem a gyóntatóatyát kérdezi?

Kezdődik az interjú Balázs Nándor professzorral, aki Schrödinger, Einstein, Dirac közvetlen munkatársa lehetett. A személyes hangvételű, de “sztorizós”, humoros beszélgetés a sulinet.hu-n olvashatjuk két részletben itt és itt.

A tudomány, mint a művészet egyik formája

fibonacci-nature-body

A Ponticulus Hungaricus oldal a tudomány és művészet közötti hídverést szolgálja, izgalmasabbnál izgalmasabb írásokkal, tényekkel, levelekkel és még sok mással. Megtudhatjuk, hogy milyen viszonyban állt József Attila a fizikával, Tolsztoj az egyetemmel…

Itt most Lánczos Kornélnak, Einstein munkatársának írását ajánluk nektek. Ídézet:

„Azért választottam “A tudomány, mint a művészet egyik formája” címet, mert írásom tárgya azoknak a lehetséges kapcsolatoknak a vizsgálata, amelyek esetleg a tudomány és a művészet között fennállnak; speciálisan néhány olyan példát fogok felhozni, melyekben a tudományos gondolkodás határozottan művészi vonásokat mutat.”

A cikk a Ponticulus Hungaricus oldalon itt olvasható.

Texasi tudósok megcáfolták Einsteint

snowflake-pointgrowth

Több mint egy évszázaddal ezelőtt, 1907-ben Albert Einstein az atomi részecskék mozgását tanulmányozva felállított egy teóriát, majd arra a következtetésre jutott, hogy a folyamatos, véletlenszerű mozgást a tudósok soha nem lesznek képesek megmérni, így az elméletet igazolni sem. Texasi tudósok azonban most rácáfoltak erre.

Bővebben olvashatsz itt.

Egy Híres Fénykép Története

Einstein_tongue

Számos kamasz falán és felnőtt fizikus szobájában megtalálható a kép, melyen Einstein nyelvet ölt a világra. Mi volt az oka ennek a gesztusnak? Miért csinál ilyet egy komoly fizikus? Erre választ kaptok, ha elolvassátok a rövidke cikket a National Geographic honlapján, mely a fotó keletkezésérő mesél. Amennyiben, kíváncsiak vagytok egyéb, fizikusokról készült fényképekre, külön galéria áll rendelkezésetekre az interneten.

Tehát a nyelvöltögetős Einsteinről itt olvashattok, egyéb fizikusokról készült komoly, komolytalan fotókat találtok itt.

Mitől görbült a téridő?

spacetime

Az általános relativitáselmélet nem lett volna megfogalmazható, ha nem lett volna kidolgozva a görbített terek matematikája. Ezt már a XVII-XVIII. században elkezdték – Bolyai, Gauss -, földmérésé és elméleti igényekből adódóan. Az alapkérdés –  mint a földmérésnél is -, hogyan mérjük két pont között a távolságot? „Légvonalban” vagy másként? Ez az egyszerűnek tűnő kérdés vezetett el a metrika fogalmához, ami a téridő fizika és matematikai oldaltól a topológia alapfogalma.

A metrikus térről a wikipédiában, a téridőről itt, az általános relativitáselméletről érthetően itt, és Beke Manó matematikus 1921-es előadását a relativitáselméletről és Einsteinről itt olvashatod el.

Vicces Téridő

einstein_baby

Einstein személyisége a legjobb példa, hogy komoly szellemi tudás mellett, belül humoros lélek éldegél.

Ismeritek a Tér az Idő és Tömeg egyesített összefüggését?  Eszerint, ha jó az Idő, nagy a Tömeg a Téren.  A 20. század egyik nagy általános relativitáselmélet szakértője  John Archibald Wheeler szerint: „Az idő az, amivel a természet megakadályozza, hogy minden egyszerre történjen. A tér az, ami meggátolja, hogy minden velem történjen.”

Ilyen és ehhez hasonló idézeteket találtok – többek között – fizikusoktól a citatum.hu oldalon.

Napelem

20070219nap550

Az atommagok széthasadásánál energia szabadul fel, ezen az elven működnek az atomreaktorok és a  sajnálatos módon létező atomfegyverek is. Einstein híres „EegyenlőMszerCnégyzet” energia-tömeg ekvivalencia képlete alapján kiszámítható, hogy a hirosimai atombomba energiája, néhány gramm anyag energiává való átalakulásával egyenlő.

A másik esetben, atommagok egyesülésével is energia szabadítható fel, ezt nevezzük fúziónak, illetve fúziós energiának. Fúziós energiatermelés folyik a csillagokban, így a Napban is, ahol is hidrogén alakul át héliummá. A Napban négymillió tonna anyag alakul át másodpercenként tiszta energiává!!!

Ebből az energiából okosan többet is tudnánk hasznosítani és erre jó példákat láthattok a wikipédiában, a napelem.tutilap.hu-n és egy friss hír a hvg.hu-n.

További címkék