Címke: DNS

Ötzi DNS-e

otzi

Analizálják Ötzi, az 5300 éves tiroli jégember örökítőanyagát német és olasz kutatók. A tudósok mintát vettek a múmia medencecsontjából és kivonták belőle a DNS-t, amelyet szekvenciavizsgálatnak vetettek alá. A genetikai adatok kiértékelése egyelőre várat magára. Az első eredményeket és következtetéseket a múmia felfedezésének 20. évfordulója alkalmából, 2011-ben fogják nyilvánosságra hozni. A kutatók olyan kérdésekre keresik a választ, mint hogy élnek-e még valahol Ötzi leszármazottai.

A folytatást az MTI oldalán olvashatjátok.

A mikrofehérjék

drosi

Korábban a tudomány úgy hitte, hogy a DNS nem kódoló régiói, az úgynevezett “szemét” DNS aligha rendelkezhet fontos funkciókkal. Egy új tanulmány viszont más megvilágításba helyezheti ezek a szakaszokat: a szemét-DNS-ről ugyanis extrém rövid fehérjék másolódnak, amelyekről ráadásul kimutatták, hogy például a Drosophila embrionális fejlődésében fontos szerepet töltenek be.

A mikrofehérjékről az mRNS.hu oldalon olvashattok.

Hogyan kerülnek helyükre a sejtmagok?

s1

Közismert, hogy a magasabb rendű élőlények legtöbb sejtjében egyetlen sejtmag van, benne a kromoszómák, azokban pedig a DNS, amely a sejtek funkcióit irányítja. A sejtmag többnyire a sejt közepén van. Hogyan kerül oda? Mi annak a jelentősége, hogy a sejtmag jól meghatározott helyen van? Mi történik, ha a sejtmag nem kerül a helyére?

A kérdésekre választ kaphatsz a Természet Világa legújabb számában.

DNS átjuttatása grafén póruson

graphenedna

Kutatók egy csoportja közleményében bemutatott egy új típusú, grafén-nanopórust tartalmazó készüléket, ami áttörést jelenthet a DNS molekulák vizsgálatában, például a DNS bázissorrend (szekvencia) meghatározásában. A közleményben leírják a technikát, amely segítségével apró lyukat lehet létrehozni egy grafén rétegben, valamint sikerült detektálniuk az egyes DNS molekulák mozgását a póruson keresztül. A jövő olcsó és gyors szekvenálási technológiájának fejlesztéséért nemzetközi tudományos versenyfutás zajlik. A legígéretesebbnek azok a megoldások tűnnek, amelyek segítségével egyetlen molekula vizsgálatával határozható meg a DNS molekulát felépítő bázisok sorrendje. A kutatók reményei szerint az általuk fejlesztett technológia is alkalmazható lesz a szekvenálási technikák következő generációjában.

A kutatásról egy rövid beszámolót olvashattok angolul a ScienceDaily.com oldalon.

A malária egyidős az emberiséggel

malaria

A legújabb genográfiai eredmények rávilágítanak az emberiség és malária közös származási idejére és helyére. A malária kórokozója, a Plasmodium falciparum nem 10000 évvel ezelőtt, a mezőgazdaság kialakulásával párhuzamosan, hanem a modern ember kialakulásával jelent meg, majd őseink hurcolták el magukkal, amikor elvándoroltak Afrikából más kontinensekre.

A folytatást az mRNS oldalán találod.

Az élet titka

orgonmezo

Az utóbbi napokban nagy publicitást kapott a Venter Intézet eredménye, a mesterséges DNS-ből előállított élőlény. Miközben sokan vitatják, hogy valóban olyan nagy jelentőségű-e az eredmény, ahogy beállítják egy biztos: Venterék eredménye nagyon fontos lépés a szintetikus biológiában.

Egy érdekes bejegyzést olvashatsz a A béka marad blogoldalon.

DNS megkettőződés

dnsmegkettozodes

A DNS megkettőződés bonyolult folyamatáról láthattok egy videót a biosz blogon.

Az első “szintetikus” sejt

venter

Kutatóknak sikerült kifejleszteniük az első szintetikus élő sejtet. Egy baktérium “genetikai szoftverét” alkották meg, majd beültették egy gazdasejtbe. Az így keletkezett mikróba ezután megjelenésre és viselkedésében is megegyezett a szintetikus DNS által beletáplált fajjal. A Science folyóiratban közzé tett eredményeket sokan tudományos mérföldkőként értékelik, azonban a kritikusok szerint a szintetikus organizmusok több veszélyforrást is rejtenek magukban.

A folytatást az SG.hu oldalán olvashatod.

DNS-ből készült a világ legkisebb robotja

nanorobot

A robot szó legtöbbünknek a filmekből ismert gépeket juttatja eszünkbe, amelyeknek elvégzik helyettünk a “piszkos munkát”,  és kényelmesebbé teszik életünket. A valóságban ezek (még) nem léteznek, ám a robotika különféle területeken való felhasználása egyre népszerűbb. Nemrég megalkották a világ legkisebb molekuláris robotját.

A motor DNS-en, mint sínen lépked. A séta a robot karjait alkotó DNS szakaszok és a sín párosodásán alapszik, azaz a lábak a nekik megfelelő helyre tudnak kötődni, majd egy hasítási lépést követően a haladási iránynak megfelelően új, komplementer szekvenciához kapcsolódnak, így jutnak egyre előrébb. A lépegetés egészen addig tart, amíg STOP jelzéshez nem ér a robot, mindeközben pedig képes különféle mozgásokra is.

A robot működéséről és lehetséges alkalmazási területeiről az mRNS.hu-n tudhattok meg részleteket, a vállalkozó kedvűek pedig az eredeti közleményt is elolvashatják a Nature honlapján.

Már megint a DNS

DNS_logikai_chip

Amennyiben az új technológia beváltja a hozzá fűzött reményeket, a módszer fejlesztői szerint eljöhet az idő, amikor egyetlen ember egy nap alatt több egyszerű logikai áramkört állíthat elő egy laboratóriumban, mint amennyit az egész szilikon-alapú ipar egy hónap alatt termel. A logikai áramkörök a számítógép fontos részei, az adatfeldolgozásban, a parancsok végrehajtásában van szerepük. A szilikont, mint az áramköröket hordozó platformot DNS-re cserélve megvalósulhat a logikai chipek olcsó és nagy tömegben való előállítása. A technika a DNS ismert kódoló képességén, és azon alapul, hogy a DNS-hez kapcsolhatók meghatározott hullámhosszon gerjeszthető, majd a gerjesztést követően a gerjesztő fénytől eltérő hullámhosszon “világító” csoportok kapcsolhatók.

A DNS ligikai chipekben való felhasználásával kapcsolatos új eredményekről a ScienceDaily.com honlapon tudhattok meg többet.

További címkék