Egy kréta kori keltető azt mutatja, néhány dinoszaurusz szerette, ha fészkelő helyét geotermális hasadékokból származó gőz melegíti. A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány azt állítja, hogy bizonyos dinoszauruszok rendszeresen visszatértek a geotermális terepre, hogy fészkeket készítsenek, és tojásokat rakjanak le ott több mint 100 millió évvel ezelőtt.
A folytatást itt olvashatod.
Egy frissen publikált kutatási jelentésben tették közzé a Szahara homokjában fellelt, az óriás repülőgyíkok eddig ismeretlen képviselőjének felfedezését. Más repülőgyíkoktól eltérően ez a 95 millió éves pteroszaurusz valószínűleg a földi létet kedvelte. A fosszíliából a tudósok arra következtetnek, hogy legtöbb idejét a szárazföldön töltötte, és a buja vegetációval borított lápterületeken vadászott.
A folytatást a NATIONAL GEOGRAPHIC MAGYARORSZÁG oldalán olvashatod.
Amikor a Hungarosaurus és több más magyar dinoszauruszlelet felfedezője, Ősi Attila tavaly kollégáival ásatásokat végzett a bakonyi Iharkút mellett, talált néhány olyan csontleletet, amelyek miatt részben újra kellett gondolni Európa gerinces ősállatföldrajzát. A fosszíliák leírása a legrangosabb természettudományi szakfolyóiratban, a Nature-ben jelent meg a héten. A lapban utoljára 35 éve, 1975-ben jelent meg cikk magyar őslénykutató tollából, akkor a rudabányai emberős felfedezése érdemelte ki ezt. A mostani, Ajkaceratopsnak nevezett lelet hasonló jelentőségű.
A felfedezésről bővebben az Index.hu oldalán olvashatsz, a Nature-ben megjelent cikket pedig angolul itt találod.
© 2020 Lángész · A portál az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.
