Címke: Bolygó

Geoneutrínó

GeoNeutrino3a

A Föld belsejében keletkező elemi részecskéket észlelt egy nemzetközi kutatócsoport: a geoneutrínók felfedezése a tudósok szerint segíthet megérteni, hogy miként hatnak a bolygónk belsejében lejátszódó folyamatok a felszínen zajló eseményekre, olyanokra, mint a földrengés, vagy a vulkánkitörés.

A teljes cikk itt olvasható.

Mi az az “Üstökösbolygó”?

ustokosbolygo_1

Az 1999-ben felfedezett, HD 209458b jelű exobolygó több szempontból is tudománytörténeti mérföldkőnek számít. Ez volt az első olyan, más naprendszerben keringő bolygó, melynél sikerült megmérni a csillaga előtt való átvonulása által okozott fényességcsökkenést; s szintén ez volt az első exoplanéta, melynek közelítőleg meg tudták határozni légköri szerkezetét és összetételét (többek között oxigént, szenet és hidrogént azonosítva benne). A Földtől mintegy 150 fényévre lévő rendszer központi csillaga egy Napunkhoz hasonló, sárga törpe, míg a HD 209458b a Jupiternél kb. 30%-kal kisebb, ám mindössze 3,5 nap keringési idejű égitest (ún. “forró Jupiter”).

A cikk itt elolvasható.

Titáni Tavak

titan

Akárcsak a Földön, a Szaturnusz legnagyobb holdján is változik a tavak folyadékszintje: a nedves évszakban áradnak, míg a száraz periódusban apadnak, és periodikusan változik a bennük lévő metán-etán keverék mennyisége. A hasonlóság mellett érdekes ellentétek is vannak a földi tavakhoz képest: a távoli jeges holdon nem víz, hanem főleg metán-etán keveréke hullámzik a mélyedésekben.

A teljes cikk képekkel, videóval itt olvasható.

Naprendszer, ahogy még nem láttuk

venu

Európa hosszúságú árok, naponta nyíló és záródó repedések a jégen, egykori burkát kinőtt hold és apróra zúzott anyagú kisbolygó – példák különleges alakzatokra és folyamatokra, amelyeket más égitesteken töréses folyamatok hoztak létre. Olyan felszínformákhoz látogatunk a Naprendszerben, amilyeneket saját bolygónkon nem láthatunk.

A cikk – képekkel és videókkal –  itt elérhető.

Egy új Naprendszer

20100701_megerositettek_az_elsokent_lefenykepezett_exobolygo_letet_1

Újabb észlelések alapján megerősítették, hogy az első objektum, melyet közvetlen felvételek alapján azonosítottak exobolygó-jelöltként, valóban egy Naphoz hasonló csillag körül keringő nyolc jupitertömegű planéta.

A cikk a csillagaszat.hu-n olvasható.

Látványos égi jelenség, újra!

millplan

Még közel két hétig látható az esti égen egy látványos bolygó együttállás: körülbelül egy órával naplemente után három bolygó, a Vénusz, a Mars és a Szaturnusz csodálatos gyöngyfüzért alkot. Este 9 órától már érdemes keresni őket. A megfigyeléshez távcső nem szükséges, azonban a derült idő mellett jó rálátás kell a nyugati látóhatárra, és közvetlen zavaró fények lehetőleg ne legyenek a közelünkben.

A megfigyeléshez tanácsok, kép és cikk itt található. A Lángész előző bejegyzése e témában pedig itt.

A GOCE első geoidtérképe

show.php

A legújabb eredményeket a norvégiai Bergenben, az ESA ezen a héten zajló nagyszabású földmegfigyelési konferenciáján (Living Planet, vagyis „élő bolygó”) hozták nyilvánosságra. A 2009 márciusában indított GOCE (Gravity field and steady-state Ocean Circulation Explorer) szeptember közepétől állt arra az alacsony (mindössze 254,9 km-es magasságban húzódó) pályára, ahonnan minden eddiginél nagyobb felbontással és pontossággal, ugyanakkor az egész Földre kiterjedően szeretnék vele feltérképezni bolygónk gravitációs terét. A most bemutatott, 2009. november-decemberi adatok alapján készített előzetes térképet a szakemberek máris igen biztatónak tartják.

A teljes írást az urvilag.hu-n olvashatjuk el.

S(z)orakoznak a Bolygók

bolygok3

Mostantól körülbelül a július közepéig egy vonal mentén, egymáshoz viszonylag közel sorakozik három bolygó az égen, látványosan kirajzolva a Naprendszer fősíkját, ahol a planéták mozognak.

Hogyan figyelhetjük meg ezt az érdekes égi jelenséget? Itt megtudhatod.

Rejtély a Jupiteren

voyager-jupiter

Alig kezdődött el a Jupiter 2010. évi láthatósága ez év májusban és máris két váratlan esemény hozta izgalomba a bolygóészlelő amatőrcsillagász és szakcsillagász közösséget Naprendszerünk legnagyobb bolygójával kapcsolatban. Egyrészt “eltűnt” a Jupiter általában sötét és feltűnő Déli Egyenlítői Sávja (SEB), másrészt pedig 2010. június 3-án két tapasztalt bolygóészlelő amatőrcsillagász egymástól függetlenül is videóra vett egy kb. két másodpercig tartó fényfelvillanást az óriásbolygó korongján.

A részleteket itt találod.

Bonyolódik a Bolygókérdés

20080312exolbolyg1

Egy év alatt több Naprendszeren kívüli bolygójelöltet azonosított a Kepler-űrtávcső, mint amennyit korábban összesen felfedeztek. Az új égitestek nagy része a Naphoz hasonló csillagok körül kering, és sok közöttük a szuperföld, azaz a Földnél már nem sokkal nagyobb tömegű bolygó. A Kepler egy-két éven belül felfedezheti az első távoli földeket is.

A filmekkel tarkított cikket itt olvashatjuk el.

További címkék