Címke: biokémia

Mesterséges sejt, hangya lélek

q

A nanorészecskék világa napjaink egyik kiemelt kutatási területe. Ennek eredményeit is felhasználja az orvostudomány nagy előrelépést sejtető technológiája, a mesterséges sejtek általi kemoterápia lehetősége. A sejtek által szállított, és a kívánt helyen nagy hatékonysággal felhasználható gyógyszerek többek között a gyulladások és a rosszindulatú daganatok kezelésében nyitnak új perspektívát. Egy friss kutatás a hangyák kommunikációját ötvözi a mesterséges sejtek nanorészecskéivel, ezzel megalapozva egy hatékony kommunikációs és önszerveződési stratégiát.

A tanulmányról bővebben az mRNS oldalán olvashatsz.

Lendületes vegyészek sikere

coverall

Kiemelt, minősítéssel fogadta el a világ egyik legpatinásabb kémiai szaklapja, az Angewandte Chemie az MTA Lendület Programja egyik idei díjazottjának, Soós Tibor vegyésznek és munkatársainak cikkét. A magyar szakemberek közleményükben egy katalizátor-fejlesztési elvet ismertetnek, amely révén közelebb juthatnak például a margaringyártásnál is alkalmazható, kémiai reakciókat elősegítő, környezetkímélő anyagok megalkotásához.

A magyar kutatók eredményeiről a MTA oldalán olvashatsz.

Mik a vitaminok?

vitaminok

Vitaminoknak nevezzük a szervezetben zajló biokémiai folyamatok szabályozásához nélkülözhetetlen, felépítésünkben eltérő szerves tápanyagok csoportját. Jelentős részüket a szervezet nem tudja előállítani, ezért kívülről, a táplálékból vagy kiegészítők formájában kell testünkbe juttatni, mert bármelyik hiányzik is közülük, az életműködésünk károsodhat.

A vitaminokról bővebben a Kindler Medical blogon olvashattok.

Zsírok biokémiai összetétele és fajtái

zs

A zsír (trigliceridek), a zsírsavak (palmatinsav, sztearinsav, oleinsav) és glicerin vegyületei, illetve ezek kapcsolódásából jön létre. Fizikai tulajdonságait a zsírsavlánc hossza és telítettsége határozza meg. A zsírok táplálkozás élettani értékét az szabja meg, hogy milyen bennük a telített és telítetlen zsírsavak aránya. A zsírsavak 16-18 szénatomból álló szerves savak. Az emberi szervezet csak egyetlen kettős kötést (CH-CH) tartalmazó zsírsavat tud előállítani.

A zsírok szerepéről, molekuláris anyagcserefolyamatairól a bioenergetikus.hu oldalán olvashatsz.

A helikázok

dns

Nagyjából ötven éve derült arra fény, hogy a DNS minden élôlény örökítôanyaga, meglehetôsen stabil, de önmagában passzív molekula. Örökítôanyagként betöltött funkcióját különféle fehérjemolekulákkal kölcsönhatva fejti ki.  A fehérje molekulák pontos tevékenysége nyomán nyílik lehetôség arra, hogy annyi és olyan DNS-molekula kerüljönsejtbôl sejtbe, generációról generációra, amelyek örökítôinformáció-tartalma a sejtre, a fajra jellemzô, biztosítva a sejt, az élôlény életét. A DNS-sel kölcsönható fehérjék egyik csoportját azok a DNShelikáz aktivitású enzimek alkotják, amelyek a DNS két szálát kitekerve olyan folyamatok bekövetkezését teszik lehetôvé, mint a replikáció, a rekombináció, a reparáció és a transzkripció iniciációja.

A folytatást a Biokémia Folyóirat -ban olvashatod.


Rendezetlen fehérjék

rendezetlen fehérje

A rendezetlen fehérjék natív, funkcionális állapotukban sem rendelkeznek jól definiált térszerkezettel. Funkcióikat gyakran partnerek felismerése, és azok jelenlétében történő feltekeredés révén látják el. Leggyakrabban jelátviteli folyamatokban, a transzkripció és sejtciklus szabályozásában vesznek részt. Jelentőségükre utal, hogy a fehérjék mintegy 5–15%-a teljes hosszúságában rendezetlen. A rendezetlen fehérjék léte és funkciója szükségessé teszi a hagyományos fehérjeszerkezet-funkció összefüggés (azaz, hogy a stabil térszerkezet határozza meg a funkciót) újragondolását.

A rendezetlen fehérjékről a Magyar Tudományban jelent meg egy érdekes cikk.

Biogeokémiai körfolyamatok és antropogén módosításuk

circle

Földünk ökológiai rendszereinek állapotát az emberi aktivitás, különösen a 20. sz. második felétől, korábban nem tapasztalt mértékben módosítja, ami nyomon követhető a kémiai elemek biogeokémiai körforgásának változásaiban is, mely ciklusok az életet és a globális éghajlatot meghatározó módon befolyásolják. A biogeokémiai körfolyamatok vizsgálata nemcsak a természetről, annak komplexitásáról kialakított tudományos képünket bővíti, hanem számos gyakorlati vonatkozásban – például a globális éghajlat-módosulás, az élelmiszertermelés, a növényvédő szerek és szintetikus anyagok globális jelenléte, mozgása és lebomlása szempontjából – is kulcsfontosságú.

A teljes cikket a Magyar Tudomány márciusi számában olvashatjátok.



Intelligencia vagy kreatívitás?

agy

Agyunk egy olyan összetett hálózat, melyben az idegsejtek számtalan kapcsolat segítségével kommunikálnak egymással. A kapcsolatok minősége határozza meg a gondolkodás sebességét. Egy friss tanulmány szerint a lassabb kapcsolatok kedveznek a kreatív ötletek megszületésének.

A teljes cikket az mRNS oldalán olvashatjátok.

A biológiai alapú kémia

fermentation

Ma a világon a vegyi anyagok több mint 90%-át a kőolajipar által szolgáltatott fosszilis alapanyagok átalakítása útján nyerjük. A fosszilis alapanyagokat biztosító források várható kimerülése miatt érthető, hogy az elmúlt tíz évben nagyon felgyorsultak az alternatív alapanyagforrások iránti kutatások. Egyre több figyelem fordul a kémiai alapanyagok előállításakor a mikroorganizmusok tevékenységét kihasználó bioalapú ipari eljárások felé. Megújuló alapanyagokból (gabona, fa, olajos magvak) kiindulva kémiai alapanyagok tucatjai, majd ezekből vegyipari termékek százai állíthatók elő.

A Magyar Tudományban megjelent írás sok pontos részletet is közöl az egyes eljárásokról.

Hogyan működik a viperák hőlátása?

viper3

Amerikai kutatók megfejtették a viperák hőlátásának molekuláris hátterét.Az eredmény meglepő,mivel arra a következtetésre jutottak,hogy azokkal a génekkel amelyekkel mi a mustárt csípősnek érezzük,a viperák hőlátásra képesek.Az úgynevezett gödörszerv a kígyók hőlátó szerve,mellyel közvetlenül érzékelik a hőt,így akár teljes sötétségben is vadászhatnak.A felfedezés nem csak azt bizonyítja,hogy a hőlátás fotonoktól független,hanem azt is,hogy alapja egy sokrétű fehérje,amely számtalan más inger mellett a hősugarakat is képes érzékelni.

A teljes cikket a Mikron blogon olvashatjátok.

További címkék