Címke: biokémia

Korábbi bejegyzések »

Mesterséges sejt, hangya lélek

q

A nanorészecskék világa napjaink egyik kiemelt kutatási területe. Ennek eredményeit is felhasználja az orvostudomány nagy előrelépést sejtető technológiája, a mesterséges sejtek általi kemoterápia lehetősége. A sejtek által szállított, és a kívánt helyen nagy hatékonysággal felhasználható gyógyszerek többek között a gyulladások és a rosszindulatú daganatok kezelésében nyitnak új perspektívát. Egy friss kutatás a hangyák kommunikációját ötvözi a mesterséges sejtek nanorészecskéivel, ezzel megalapozva egy hatékony kommunikációs és önszerveződési stratégiát.

A tanulmányról bővebben az mRNS oldalán olvashatsz.

Címkék:

Lendületes vegyészek sikere

coverall

Kiemelt, minősítéssel fogadta el a világ egyik legpatinásabb kémiai szaklapja, az Angewandte Chemie az MTA Lendület Programja egyik idei díjazottjának, Soós Tibor vegyésznek és munkatársainak cikkét. A magyar szakemberek közleményükben egy katalizátor-fejlesztési elvet ismertetnek, amely révén közelebb juthatnak például a margaringyártásnál is alkalmazható, kémiai reakciókat elősegítő, környezetkímélő anyagok megalkotásához.

A magyar kutatók eredményeiről a MTA oldalán olvashatsz.

Címkék:

Mik a vitaminok?

vitaminok

Vitaminoknak nevezzük a szervezetben zajló biokémiai folyamatok szabályozásához nélkülözhetetlen, felépítésünkben eltérő szerves tápanyagok csoportját. Jelentős részüket a szervezet nem tudja előállítani, ezért kívülről, a táplálékból vagy kiegészítők formájában kell testünkbe juttatni, mert bármelyik hiányzik is közülük, az életműködésünk károsodhat.

A vitaminokról bővebben a Kindler Medical blogon olvashattok.

Címkék:

Zsírok biokémiai összetétele és fajtái

zs

A zsír (trigliceridek), a zsírsavak (palmatinsav, sztearinsav, oleinsav) és glicerin vegyületei, illetve ezek kapcsolódásából jön létre. Fizikai tulajdonságait a zsírsavlánc hossza és telítettsége határozza meg. A zsírok táplálkozás élettani értékét az szabja meg, hogy milyen bennük a telített és telítetlen zsírsavak aránya. A zsírsavak 16-18 szénatomból álló szerves savak. Az emberi szervezet csak egyetlen kettős kötést (CH-CH) tartalmazó zsírsavat tud előállítani.

A zsírok szerepéről, molekuláris anyagcserefolyamatairól a bioenergetikus.hu oldalán olvashatsz.

Címkék:

A helikázok

dns

Nagyjából ötven éve derült arra fény, hogy a DNS minden élôlény örökítôanyaga, meglehetôsen stabil, de önmagában passzív molekula. Örökítôanyagként betöltött funkcióját különféle fehérjemolekulákkal kölcsönhatva fejti ki.  A fehérje molekulák pontos tevékenysége nyomán nyílik lehetôség arra, hogy annyi és olyan DNS-molekula kerüljönsejtbôl sejtbe, generációról generációra, amelyek örökítôinformáció-tartalma a sejtre, a fajra jellemzô, biztosítva a sejt, az élôlény életét. A DNS-sel kölcsönható fehérjék egyik csoportját azok a DNShelikáz aktivitású enzimek alkotják, amelyek a DNS két szálát kitekerve olyan folyamatok bekövetkezését teszik lehetôvé, mint a replikáció, a rekombináció, a reparáció és a transzkripció iniciációja.

A folytatást a Biokémia Folyóirat -ban olvashatod.


Címkék:

Rendezetlen fehérjék

rendezetlen fehérje

A rendezetlen fehérjék natív, funkcionális állapotukban sem rendelkeznek jól definiált térszerkezettel. Funkcióikat gyakran partnerek felismerése, és azok jelenlétében történő feltekeredés révén látják el. Leggyakrabban jelátviteli folyamatokban, a transzkripció és sejtciklus szabályozásában vesznek részt. Jelentőségükre utal, hogy a fehérjék mintegy 5–15%-a teljes hosszúságában rendezetlen. A rendezetlen fehérjék léte és funkciója szükségessé teszi a hagyományos fehérjeszerkezet-funkció összefüggés (azaz, hogy a stabil térszerkezet határozza meg a funkciót) újragondolását.

A rendezetlen fehérjékről a Magyar Tudományban jelent meg egy érdekes cikk.

Címkék:

Biogeokémiai körfolyamatok és antropogén módosításuk

circle

Földünk ökológiai rendszereinek állapotát az emberi aktivitás, különösen a 20. sz. második felétől, korábban nem tapasztalt mértékben módosítja, ami nyomon követhető a kémiai elemek biogeokémiai körforgásának változásaiban is, mely ciklusok az életet és a globális éghajlatot meghatározó módon befolyásolják. A biogeokémiai körfolyamatok vizsgálata nemcsak a természetről, annak komplexitásáról kialakított tudományos képünket bővíti, hanem számos gyakorlati vonatkozásban – például a globális éghajlat-módosulás, az élelmiszertermelés, a növényvédő szerek és szintetikus anyagok globális jelenléte, mozgása és lebomlása szempontjából – is kulcsfontosságú.

A teljes cikket a Magyar Tudomány márciusi számában olvashatjátok.



Címkék:

Intelligencia vagy kreatívitás?

agy

Agyunk egy olyan összetett hálózat, melyben az idegsejtek számtalan kapcsolat segítségével kommunikálnak egymással. A kapcsolatok minősége határozza meg a gondolkodás sebességét. Egy friss tanulmány szerint a lassabb kapcsolatok kedveznek a kreatív ötletek megszületésének.

A teljes cikket az mRNS oldalán olvashatjátok.

Címkék:

A biológiai alapú kémia

fermentation

Ma a világon a vegyi anyagok több mint 90%-át a kőolajipar által szolgáltatott fosszilis alapanyagok átalakítása útján nyerjük. A fosszilis alapanyagokat biztosító források várható kimerülése miatt érthető, hogy az elmúlt tíz évben nagyon felgyorsultak az alternatív alapanyagforrások iránti kutatások. Egyre több figyelem fordul a kémiai alapanyagok előállításakor a mikroorganizmusok tevékenységét kihasználó bioalapú ipari eljárások felé. Megújuló alapanyagokból (gabona, fa, olajos magvak) kiindulva kémiai alapanyagok tucatjai, majd ezekből vegyipari termékek százai állíthatók elő.

A Magyar Tudományban megjelent írás sok pontos részletet is közöl az egyes eljárásokról.

Címkék:

Hogyan működik a viperák hőlátása?

viper3

Amerikai kutatók megfejtették a viperák hőlátásának molekuláris hátterét.Az eredmény meglepő,mivel arra a következtetésre jutottak,hogy azokkal a génekkel amelyekkel mi a mustárt csípősnek érezzük,a viperák hőlátásra képesek.Az úgynevezett gödörszerv a kígyók hőlátó szerve,mellyel közvetlenül érzékelik a hőt,így akár teljes sötétségben is vadászhatnak.A felfedezés nem csak azt bizonyítja,hogy a hőlátás fotonoktól független,hanem azt is,hogy alapja egy sokrétű fehérje,amely számtalan más inger mellett a hősugarakat is képes érzékelni.

A teljes cikket a Mikron blogon olvashatjátok.

Címkék:

További címkék

agy agykutatás alternatív energia anyagcsere baktérium baktériumok biokémia Bolygó Csillagászat Csodák Palotája DNS dohányzás energia etológia evolúció fehérje fehérjék fény Föld genetika gyógyszeripar humor idegrendszer immunrendszer kommunikáció kutatás kísérlet környezetszennyezés környezetvédelem madár Mars matematika Mindentudás Egyeteme MTA nanotechnológia Nap Naprendszer Nasa Nobel-díj növények Optika orvostudomány robot rák szertár szerves kémia számítástechnika tanulás tengeri élővilág természetvédelem tudománytörténet táplálkozás Univerzum videó viselkedés vitamin vírus állat ökológia űrkutatás