Warning: Creating default object from empty value in /home/goltocom/public_html/langesz.hu/admin/wp-content/plugins/members/includes/functions.php on line 21
atombomba » Lángész

Címke: atombomba

Környezetvédő Atombomba?!

atombomba_gomba

Viktor Mihajlov fizikus, egykori orosz atomenergetikai miniszter értetlenül figyeli a BP olajtársaság sikertelen próbálkozásait, szerinte ugyanis egy 10 kilotonnás atomtöltet (1 kilotonna egyenlő 1000 tonna trotil robbanóerejével) már rég megoldotta volna a napi 60 ezer hordónyi nyersolajat tengerbe juttató kút problémáját.

A teljes cikk a tudomany.ma.hu oldalon olvasható.

Nagy Gondot Okozhat egy Kisbolygó

kisbolygo-fold-1284

“Robbantunk a kisbolygón!” – hallható, látható a katasztrófafilmekben, és a főhős egy nagy bombával megsemmisíti a Föld felé száguldó égitestet. Bár napjainkban több ezer ilyen veszélyes objektumot ismerünk, eddig egy olyat sem fedeztek fel, amely az előrejelzések alapján előbb-utóbb összeütközne velünk. A statisztikák alapján azonban mindez csak idő kérdése. Ha pedig egyszer egy felénk tartó kisbolygóra akadunk, védekezni kell. Ennek módjára számos ötlet van. Egy új számítás alapján a leginkább drasztikus megoldás, egy atombomba bevetése sem indokolatlan.

A veszély és a védekezés lehetőségeiről itt találunk bővebb írást.

Újjáéledt a Bikini-atoll

bikini

A csendes-óceáni zátonyon, több száz kilométerre a Marshall-szigetektől 1946 és 1958 között 23 kísérleti robbantást végzett az amerikai hadsereg. A legnagyobb szabású egy 15 megatonnás hidrogénbomba tesztje volt.

A Hirosimára ledobottnál ezerszer erősebb Bravo 1954. március 1-jén letarolt három korallszirtet és 55 ezer Celsius fokra hevítette a hőmérsékletet az óceán fölött.Valamivel több mint fél évszázaddal később a Marshall-szigeteki hatóságok felkérésére nemzetközi kutatóbúvár csoport indult a területre hogy tanulmányozzák az újjáéledt korall zátonyok élővilágát.

A cikk teljes egészében a NATIONAL GEOGRAPHIC MAGYARORSZÁG oldalán olvasható.

Könyv Teller Edéről

teller

Teller Ede, a világhírű magyar származású amerikai atomfizikus a 20. század talán legellentmondásosabb tudósa volt. Nagy szerepet játszott  a II. világháború alatt az atombomba megtervezésében, a háborút követően a szerkezetileg instabil urán-grafit-víz reaktorok kiküszöbölésében, a hidegháború éveiben pedig a hidrogénbomba kifejlesztésében. A könyv szerzőjének, Hargittai István akadémikus célja, hogy a szélsőséges vélemények ismételgetése helyett, kiegyensúlyozott, tárgyilagos képet rajzoljon fel az elmúlt század atomfizikájának és az Egyesült Államok hidegháborús politikájának meghatározó személyiségéről.

A megjelenő könyvről bővebben a MTA honlapján, Teller Edéről pedig a Fizikai Szemle-ben olvashattok.

Napelem

20070219nap550

Az atommagok széthasadásánál energia szabadul fel, ezen az elven működnek az atomreaktorok és a  sajnálatos módon létező atomfegyverek is. Einstein híres „EegyenlőMszerCnégyzet” energia-tömeg ekvivalencia képlete alapján kiszámítható, hogy a hirosimai atombomba energiája, néhány gramm anyag energiává való átalakulásával egyenlő.

A másik esetben, atommagok egyesülésével is energia szabadítható fel, ezt nevezzük fúziónak, illetve fúziós energiának. Fúziós energiatermelés folyik a csillagokban, így a Napban is, ahol is hidrogén alakul át héliummá. A Napban négymillió tonna anyag alakul át másodpercenként tiszta energiává!!!

Ebből az energiából okosan többet is tudnánk hasznosítani és erre jó példákat láthattok a wikipédiában, a napelem.tutilap.hu-n és egy friss hír a hvg.hu-n.

További címkék